Logisztikai ágazatot érintő NAV ellenőrzések 2025-ben

Megállapíthatjuk, hogy a NAV ellenőrzési stratégiája szerint a rendelkezésére álló adatvagyon minél teljesebb felhasználásával, kiaknázásával, a kockázatelemzés és az adattudomány módszereinek célzott hasznosításával végzi az ellenőrzésre történő kiválasztási feladatait. 
A kockázatok súlya és az adózók jogkövetési hajlandósága szerint választja meg a NAV az eljárás típusát, amelyek 2025-ben a következők lehetnek: 

• adategyeztetési eljárás,
• támogató eljárás, 
• jogkövetési vizsgálat, illetve
• adó- vagy vámellenőrzés.

Adategyeztetési eljárás

Tekintettel arra, hogy az adóhatóság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a digitális adatelemzésre és az átláthatóságra, továbbá egyik fő feladata a tisztességes adózók és a költségvetési bevételek védelme, ezért mindent megtesz a csalárd, szándékosan mulasztó, szabályokat kijátszó, online adatokkal trükköző vállalkozások kiszűrése érdekében. Ezzel összefüggésben az adóhatóság adatvagyonának bővülésével egyre több adateltérést tár fel a kockázatelemzés eredményeként. Ezen eltérések tisztázásának sok esetben nem optimális módja a mind az adózó, mind az adóhatóság oldalán jelentős erőforrásokat lekötő, hosszadalmas és bonyolult ellenőrzési eljárás lefolytatása, ezért került bevezetésre idén az adategyeztetési eljárás. Az eljárás lényege, hogy az adóhivatal rendszeresen összehasonlítja az online számlarendszerből érkező adatokat a cégek által benyújtott áfa-bevalláson szereplő információkkal. Amennyiben az adóhatóság az adózó, illetve a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban eltérést tár fel, az adózót az eltérések tisztázására hívja fel. Ezáltal nagy hangsúlyt kap az adózók figyelmeztetése és felszólítása az adatszolgáltatások eltéréseinek javítására ezzel az új jogintézménnyel, az adategyeztetési eljárás útján. Hangsúlyos az, hogy adóellenőrzés akkor követi az adategyeztetési eljárást, ha az ellentmondásokat az ügyfél nem oldja fel.

Továbbá elsők között ki kell emelni azt is, hogy a kiemelt adózók meghatározó hányada rendelkezik kapcsolt vállalkozással, ezért a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak vizsgálata az ellenőrzési terület kiemelt prioritásának minősül. A transzferár-adatszolgáltatás adatai alapján kockázatos ügyleteket bonyolító, valamint a veszteséges vagy igen alacsony nyereséget elérő korlátozott kockázatú (rutin) gyártási, forgalmazási vagy szolgáltatási tevékenységet végző adózók transzferár szempontú ellenőrzése kiemelt cél. 

Az elemzési tapasztalatok szerint továbbá ebben az adózói körben kockázatot hordoz:

• a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség helyes teljesítése,
• az adókedvezmények (pl. fejlesztési-, energiahatékonysági beruházási-, felújítási kedvezmény), 
• a társasági adóalap növelő és csökkentő tételek helyes megállapítása, 

ezért az adóhatóság az ellenőrzések során a jogszerű elszámolást kiemelten vizsgálja.

Továbbá hangsúlyos a rendelkezésre álló adatok alapján költségvetési bevételi szempontból kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése, az ezt megalapozó egyes adatkörök és azokra ható tényezők.

Az adatelemzési tevékenységet a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportja segíti, ide tartozik többek között a kiválasztási munka fejlesztése. A közel valós idejű adatok immáron lehetővé teszik, hogy az adóhatóság megismerje az adózók gazdasági kapcsolatrendszerét, az adózók valós idejű tényleges gazdasági tevékenységét, mely kellő alapot nyújt a gyors reagálásra. Az adatelemzés eredményeinek felhasználása a jogkövető adózói körben alapul szolgálhat az eltérések önellenőrzéséhez is. Az idei év fókuszában ezért továbbra is megjelenik az adathelyesség biztosítása, most már az adategyeztetési eljárás alkalmazásán keresztül is.

A NAV továbbra is kiemelt figyelmet fordít az áfacsalások feltárására, megszüntetésére, és az esetleges új csalási mechanizmusok kiszűrésére. 

Továbbra is fókuszban marad az online adatszolgáltatások és áfabevallások, valamint a biztosítotti bejelentések és a járulékbevallások egyezősége. 

Az egyéni vállalkozóknál a hivatal elemzi a folyamatosan érkező adatokat és bevallásokat, több adónemet érintően is, így ellenőrzésre számíthatnak azok, akiknél az adóhivatal eltérést tapasztal. Ellenőrzésre számíthatnak azok az egyéni vállalkozók (magánszemélyek) is, akik bevallást nem nyújtanak be, sorozatosan újabb és újabb adószámot váltanak ki, az egyéni vállalkozói kivét- és a járulékbevallásban szereplő járulékalap tekintetében eltéréssel rendelkeznek, illetve akik a törzsadatok szerint heti 36 órát elérő munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatnak, azonban a valóságban munkaviszonnyal nem rendelkeznek. 
Továbbá a foglalkoztatással kapcsolatos adóelkerülések kiszűrése okán az idei évben szükséges azon adózók vizsgálata is, akik rendszeresen foglalkoztatnak egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalókat, ezért ebben az évben az adóhatóság megszólítja azokat az adózókat, akik rendszeresen foglalkoztatnak egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalókat, de azonos időszakra ’08 jelű járulékbevallási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy NY-es nyilatkozatot nyújtanak be, illetve a beadott ’08 jelű bevallásban egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókat nem szerepeltetnek.
Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség biztosítja, hogy az adózók forgalmáról az adóhatóság valós idejű információkkal rendelkezzen. A rendszer elsődleges célja az adóelkerülő magatartások, a bizonylat nélküli értékesítések visszaszorítása, a gazdaság fehérítése. Kiemelten fontos az online számlaadatok elemzése alapján a kibocsátott számlák ellenére az adóbevallási kötelezettségeiket nem teljesítők, a bevallást nullás adattartalommal benyújtó adózók, illetve vélhetően fiktív számla befogadók ellenőrzésre történő kiválasztása, valamint a számlázási láncok feltárása.

Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) adó- és vámhatósági szempontból lehetőséget biztosít arra, hogy az áruk útját a NAV indokolt esetben nyomon követhesse, a közösségi kereskedelem kapcsán kockázatot jelentő első belföldi és a Közösség más tagállamába történő értékesítéseket látókörbe hozhassa, illetve a jelentős kockázatot hordozó bejelentések, járművek, adózók tevékenységét figyelemmel kísérhesse és a szükséges intézkedéseket a jogkövetéssel arányosan és szakterületi együttműködésben megtegye. A megtett úttal arányos útdíjfizetési kötelezettség rendszerével összekapcsolva, az útdíjhoz kötődő kameraadatok felhasználásával pedig a kiválasztás még jobban pontosítható.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai révén a NAV naponta kap adatot a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzletet és turisztikai attrakciót üzemeltetők (közfürdő, természetes fürdőhely, muzeális intézmény, vár, kastély, turisztikai közlekedési infrastruktúrához tartozó közlekedési eszköz, kalandpark, vidámpark, védett természeti terület bemutatóhelye, zenés, táncos rendezvény) által beküldött törzsadatokról, forgalmi és egyéb statisztikai információkról. A közel valós idejű adatok lehetőséget teremtenek a bevallásokban szereplő adatokkal történő keresztellenőrzésre, és az NTAK regisztrációs adatok ismerete biztosítja, hogy a szálláshely-hirdetőket is nagy megbízhatósággal azonosítsa a NAV.

Foglalkoztatáshoz, önfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adatok 

A foglalkoztatás szabályszerűségének, az igénybe vehető adókedvezmények jogszerűségének ellenőrzése évek óta kiemelt feladat. Jelentőségét a költségvetési bevételek biztosítása mellett az a tény is erősíti, hogy a munkavállalók a szabályszerű bejelentés alapján válnak az egészségbiztosítási- és nyugellátási ellátások igénybevételére jogosulttá. A be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók, a foglalkoztatottakról bevallást be nem nyújtók a jogszabályváltozások miatt még szigorúbb fellépésre számíthatnak. 
Az Üvegkapu (Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer) lehetővé teszi, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok – köztük a NAV is – valós időben információt kapjanak a beruházás helyszínén tartózkodó személyek jelenléti adatairól, és a beruházásban részt vevő vállalkozásokról, ezáltal elősegítve a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzését és az alvállalkozói viszonyrendszerek feltárását. Az adatok hasznosítása az építőipari ágazat fehérítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

Nemzetközi információcsere keretében érkező adatok

A nemzetközi adóügyi automatikus információk adatai alapján rendelkezésre álló pénzügyi számlainformációk és jövedelemadatok támogató eljárásban történő hasznosítása, továbbá az eljárás során az adóhatósággal nem együttműködő, legnagyobb adóeltérésekkel érintett adózók jogkövetési ellenőrzésre történő kijelölése is feladata az idei évben az adóhatóságnak.
A fentieken túl kiemelt feladat az Európai Unió (a továbbiakban: EU) és az OECD adóelkerülő magatartásokra vonatkozó irányelveinek figyelembevételével az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban álló és onnan nyereséget szerző adózók kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése.

Közvetett vámjogi képviseleti tevékenységgel kapcsolatos adatok

A közvetett vámjogi képviselő az importáló által rá átruházott adólevonási jogának gyakorlásához a nem megbízható és nem kockázatos importáló esetében partnerellenőrzést végez. Az adatszolgáltatásban feltüntetett információk hasznosítása, a partnerellenőrzés vizsgálata kiemelt szempont 2025-ben.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az idei év fókuszában továbbra is megjelenik az adathelyesség biztosítása, most már az adategyeztetési eljárás alkalmazásán keresztül is. 

Egyben az adóhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít az áfacsalások kapcsán észlelt csalási sémák feltárására, megszüntetésére, és az esetleges új mechanizmusok kiszűrésére A NAV folyamatosan monitorozza az online pénztágépekből érkező adatok és az áfabevallások közötti eltéréseket, ez az adatkör leginkább a számla- és nyugtakibocsátás, valamint a foglalkoztatotti bejelentések helyszíni ellenőrzésére történő célzott kiválasztást segíti.