Kifizethető-e az osztalék nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:161. § (4) bekezdésének előírása szerint a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, és állhat pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból.

A pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetésére vonatkozóan a Ptk. két rendelkezést tartalmaz. Az egyik rendelkezés szerint a társasági szerződés rendelkezhet úgy is, hogy a tag(ok) a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a pénzbetétek felénél kisebb összeget kötelesek befizetni. A másik rendelkezés szerint a társasági szerződés a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt is megállapíthat a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. [Ptk. 3.162. § (1) bek.]

A még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének végső határidejéről a Ptk. nem tartalmaz rendelkezést, annak meghatározását alapításkor [3:5. § e) pont] és a törzstőke felemelése során [3:198. § (2) bekezdés e) pont] a társasági szerződés szabályozási körébe utalja.

A Ptk. ugyanakkor a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéséig két garanciális szabályt fogalmaz meg. Az egyik garanciális szabály szerint a tag a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegének erejéig köteles helytállni a társaság tartozásaiért. [Ptk. 3:162. § (2) bek.] A másik garanciális szabály szerint a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. [Ptk. 3:162. § (1) bek.] 

E rendelkezéshez kapcsolódóan tartalmazza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) 37. § (2) bekezdésének h) pontja, hogy az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget.

Érdemes megemlíteni, hogy a rendelkezéssel összhangban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 77/A. § (2) bek. j) pontja szerint nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg.

Fentiek figyelembevételével az osztalékfizetés során különbséget kell tenni a tagok között aszerint, hogy melyik tag teljesítette teljes egészében a pénzbeli vagyoni hozzájárulást, és melyik nem.

Amennyiben a tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulását teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátotta, akkor részére az osztalék – az osztalékfizetési korlát figyelembevételével – kifizethető.

Amennyiben a tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulását teljes egészében még nem bocsátotta a társaság rendelkezésére, akkor részére osztalék addig nem fizethető ki, ameddig a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét nem éri el a tagra jutó osztalék. Az osztalék megállapítását követően a tagra jutó osztalékot át kell vezetni a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére. A pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem teljes egészében teljesítő tagot megillető osztalékot addig kell a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlára átvezetni, ameddig annak összege eléri a nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Ezt követően van lehetőség az osztalék kifizetésére ezen tag részére.

 (Lezárva: 2020. október 27.)