Közeleg a határideje a külföldön megfizetett áfa visszatéríttetési lehetőségének

A nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy másik tagállamban vesznek igénybe szolgáltatást vagy szereznek be terméket úgy, hogy a szolgáltatás nyújtója, illetve a termék eladója felszámítja a tagállamban érvényes hozzáadottérték-adót. Sok vállalkozás azonban nem is gondol arra, hogy lehetősége van ennek az adónak a visszatéríttetésére is, amennyiben minden feltétel teljesül. Az eljárás ráadásul nem is túl bonyolult, tekintettel arra, hogy a többi tagállamban felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetési kérelmet elektronikusan kell benyújtani a magyar adóhatóságnál, és a kérelmet a magyar adóhatóság fogja továbbítani az adót visszatérítő tagállam adóhatósága részére. 

Mely jogszabályok rendelkeznek az adó-visszatérítésről?

A belföldön letelepedett adóalanyok részére a más tagállamban történő adó-visszatéríttetés lehetőségéről elsődlegesen a 2008/9/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezik. Ez az irányelv tartalmazza annak részleteit, hogy milyen szabályok szerint van lehetőség hozzáadottérték-adó visszatéríttetésre azon adóalany részére, aki nem telepedett le abban a tagállamban, ahol hozzáadottérték-adó hatálya alá tartozó termékeket szerez be, szolgáltatást vesz igénybe vagy termékimportot folytat, ugyanakkor letelepedett egy másik tagállamban.

Az adó-visszatéríttetési kérelem benyújtásával kapcsolatos magyar szabályokat tartalmazza:

• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), 
• az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, 
• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), valamint 
• a belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általános forgalmi adó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet).

Érdemes megjegyezni, hogy lehetőség van hozzáadottérték-adó visszatéríttetésre olyan államban is, amely nem tagállam, de viszonosság áll fenn az adó-visszatéríttetés tekintetében az érintett ország és Magyarország között. Jelenleg három országgal áll fenn viszonosság. Lichtenstein, Svájc és bizonyos feltételek mellett Norvégia vállalta szerződésben az adó-visszatérítést. Amennyiben a vállalkozás ilyen, ún. elismert harmadik államban, vagy egyéb harmadik országban felszámított hozzáadottérték-adót szeretne visszaigényelni, akkor az arra vonatkozó kérelmet az érintett ország szabályai szerint, közvetlenül az ottani adóhatósághoz kell benyújtani.

Ki jogosult adó-visszatéríttetési kérelmet benyújtani?

Az adó-visszatéríttetési jog azt a belföldön letelepedett (lényegében magyar) adóalanyt illeti meg, aki belföldön gazdasági céllal letelepedett, illetve belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalany.

Az adó-visszatéríttetési jog egy adott tagállamban abban az esetben illeti meg az adóalanyt, ha a visszatérítés helye szerinti tagállamban nem minősül a hozzáadottérték-adó szempontjából letelepedettnek, illetve ott nem rendelkezik székhellyel vagy állandó telephellyel.

Az adó-visszatéríttetési jog további feltétele, hogy az adóalany a visszatérítési időszakban a visszatérítés helye szerinti tagállamban nem végzett olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amely a visszatérítés helye szerinti tagállamban minősül teljesítettnek. Ez alól kivételek az adómentes fuvarozási szolgáltatások teljesítése és az ahhoz járulékosan kapcsolódó tevékenységek, valamint az olyan személy részére történő termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, amelyeknél az adó megfizetésére a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója kötelezett, vagyis a fordított adózás szabályai alkalmazandóak.

Az adó-visszatéríttetési jog további feltétele, hogy az adóalany a letelepedésének helye szerinti tagállamban adólevonásra jogosító ügyleteket bonyolít le.

Nem jogosult adó-visszatéríttetési eljárásban igényt előterjeszteni az a belföldön letelepedett adóalany, aki (amely)
a) kizárólag olyan, az Áfa tv. 85. és 86. §-ában és 87. § a) pontjában meghatározott tevékenységet végez, amely az általános forgalmi adó levonására nem jogosítja,
b) alanyi adómentességet választott, vagy
c) kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül az Áfa tv. XIV. fejezete szerint.

Milyen nyomtatványon kell benyújtani az adó-visszatéríttetési kérelmet?

A belföldön letelepedett adóalanyok a másik tagállamban felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetési kérelmüket a letelepedés tagállamának adóhatóságánál, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kizárólag elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, az ELEKAFA nyomtatványon terjeszthetik elő. A nyomtatvány egyszerre egy tagállamból történő visszaigénylésre szolgál, tehát amennyiben a kérelmező több országból igényel vissza hozzáadottérték-adót, akkor annyi nyomtatványt kell kitöltenie, ahány országból visszaigényel.

Mi a kérelem benyújtásának határideje?

Az adó-visszatéríttetési kérelmet a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30. napjáig lehet előterjeszteni. ez a határidő jogvesztő.

Az Art. 185. § (3) bekezdése alapján visszatéríttetési időszak a visszatéríttetés tagállama által az Irányelv 16. cikkének megfelelően meghatározott időszak, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik. 
Az Irányelv 16. cikke értelmében a visszatérítési időszak nem haladhatja meg az egy naptári évet, és nem lehet kevesebb három naptári hónapnál. Az adó-visszatéríttetési kérelmek vonatkozhatnak azonban három hónapnál rövidebb időszakra is abban az esetben, ha az időszak egy naptári év három hónapnál rövidebb fennmaradó része. (Ha például az adóalany november 10-én alakult, akkor a visszatérítési időszak november 10. és december 31. közötti időszak.)

A tagállamok a visszatérítési időszakra – Olaszország, Spanyolország és Szlovénia kivételével – nem adtak meg a fentinél szűkítőbb rendelkezést. 

Van-e minimálisan visszaigényelhető adó?

Amennyiben az adó-visszatéríttetési kérelem egy naptári évnél rövidebb, de három hónapnál nem rövidebb visszatérítési időszakra vonatkozik, akkor a hozzáadottérték-adó összege, amelyre vonatkozóan az adó-visszatéríttetési kérelmet benyújtják, nem lehet kevesebb 400 eurónál vagy a nemzeti pénznemben kifejezett, ezzel egyenértékű összegnél. Amennyiben az adó-visszatéríttetési kérelem egy naptári éves visszatérítési időszakra vagy egy naptári év fennmaradó részére vonatkozik, a hozzáadottérték-adó összege nem lehet kevesebb 50 eurónál vagy a nemzeti pénznemben kifejezett, ezzel egyenértékű összegnél. 

Az alábbiakban felsorolt tagállamok – a főszabálytól eltérően – alkalmaznak minimálisan visszaigényelhető összeg-határokat: Bulgária, Horvátország, Nagy-Britannia, Dánia, Románia, Svédország

Hogyan történik az adó-visszatéríttetés?

Az Art. 186. § (3) bekezdése szerint az adó-visszatéríttetési kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó 

• az állami adó- és vámhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon, az ELEKAFA nyomtatványon;
• a tárgyévet követő naptári év szeptember 30-áig,
• az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton,
• a külön jogszabályban megállapított kötelező adattartalommal (PM rendelet 8. § (1)-(3) bekezdése);
• az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén terjeszti elő. 

A benyújtottnak minősülő kérelem érkeztetésének tényéről és időpontjáról az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesítést küld a kérelmezőnek. 

Az állami adó- és vámhatóság a beérkezett kérelmet megvizsgálja, és amennyiben az bármely kizáró feltétel hatálya alá tartozik, akkor a kérelmet az érkeztetésének napjától számított 15 napon belül elutasítja. 

Ha a kérelem elutasításának nincs helye, akkor az állami adó- és vámhatóság a kérelmező kérelmét az érkeztetéstől számított 15 napon belül továbbítja a visszatéríttetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

Előfordulhat, hogy a visszatéríttetés helye szerinti tagállam az állami adó- és vámhatóság által továbbított adó-visszatéríttetési kérelmet nem fogadja be. Ilyen esetben a döntésről kizárólag az állami adó- és vámhatóságot értesíti, aki a be nem fogadásról elektronikus úton értesíti a kérelmezőt. Amennyiben a visszatéríttetés helye szerinti tagállam az adó-visszatéríttetési kérelem befogadása mellett dönt, erről külön befogadó nyilatkozatot küld elektronikus úton mind a kérelmezőnek, mind az állami adó- és vámhatóságnak.

Az adó-visszatéríttetési kérelem elbírálása a visszatérítés helye szerinti tagállam hatáskörébe tartozik a saját tagállami jogszabályai alapján. Ennek megfelelően, ha például egy meghatározott terméket vagy szolgáltatást terhelő hozzáadottérték-adó vonatkozásában levonási tilalom van érvényben a visszatérítés helye szerinti tagállam szabályai szerint, akkor arra vonatkozóan nem nyújtható be adó-visszatéríttetési kérelem.

Érdemes megemlíteni, hogy az Irányelv 4. cikke alapján nem kérelmezhető adó-visszatéríttetés a visszatérítés helye szerinti tagállam jogszabályai értelmében tévesen kiszámlázott hozzáadottérték-adóra vonatkozóan.

A visszatérítés helye szerinti tagállam az adó-visszatéríttetési kérelemnek a hozzá történő beérkezésétől számított 4 hónapon belül küld értesítést a kérelmezőnek az adó-visszatéríttetési kérelmének elfogadására vagy elutasítására vonatkozó határozatáról. 

Amennyiben a visszatérítés helye szerinti tagállamnak a megalapozott döntés meghozatalához további információ szükséges, akkor a 4 hónapos időszakon belül kiegészítő adatot kérhet elektronikus úton különösen a kérelmezőtől, vagy a letelepedés tagállamának hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságától. A válaszadásra nyitva álló határidő a megkeresés közlésétől számított 1 hónap, és a hiánytalan válasz megérkezésétől vagy a határidő eredménytelen leteltét követően 2 hónapon belül kerül sor a döntéshozatalra, vagy indokolt esetben lehetőség van egy második adatkérésre is ezen időtartamon belül, szintén 1 hónapos válaszadási határidővel. Összességében a döntésre nyitva álló határidő nem lépheti túl kiegészítő adatkérés nélkül a 4 hónapot, egy kiegészítő adatkérés esetén a 7 hónapot, míg két adatkérés esetén a 8 hónapot.

Az adó-visszatéríttetési kérelemről szóló döntést (határozatot/végzést) az adott visszatérítés helye szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólag elektronikus úton közli a kérelmezővel, kapcsolattartásra jogosult személlyel vagy meghatalmazott képviselőjével. 

Amennyiben az adó-visszatéríttetési kérelem elfogadásra kerül, a visszatérítés helye szerinti tagállam a jóváhagyott összeget legkésőbb 10 munkanapon belül az adóalany részére visszatéríti.

Mit javasol az adószakértő?

Bár az adó-visszatéríttetési eljárás szabályai első olvasásra kicsit bonyolultnak tűnhetnek, de vesztenivaló nincs. Lényegében egyetlen kérelem benyújtásáról van szó. Természetesen figyelni kell arra, hogy megfeleljünk a jogosultsági feltételeknek, hogy a kötelező adattartalmat hiánytalanul megadjuk, hogy határidőben nyújtsuk be a kérelmet és mellékeljük az előírt bizonylatok másolatát, de egy megfelelően elkészített és benyújtott kérelemmel olyan adót kérhetünk vissza, amire talán nem is számítottunk.

(Lezárva: 2020. szeptember 22.)

dr. Teszéri-Rácz Ildikó