Külföldi illetőségű magánszemélynek kifizetett osztalék
Olvasási idő: 3 perc
Magyarországi székhelyű Kft. külföldi – Egyesült Arab Emirátusok – illetékességű magánszemély tulajdonosainak osztalékot fizet. A vonatkozó egyezmény alapján az osztalék Magyarországon nem adózik. A magánszemélyeknek az osztalék kifizetése előtt illetőségigazolással kell rendelkezni ahhoz, hogy a cég ne vonja le a személyi jövedelemadót?
Irányadó esetünkben 2013. évi CLXI. törvény - a Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Dubaiban, 2013. április 30. napján aláírt Egyezmény. A nevezett Egyezmény magasabb szintű jogszabály, mint az Szja törvény, tehát ezt kell alkalmazni, melynek a 11. Cikkelye a következőket rögzíti az osztalékra vonatkozóan:
Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű, az osztalék haszonhúzójának minősülő személynek fizet, csak ebben a másik Szerződő Államban adóztatható.
E cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekből, élvezeti jegyekből vagy élvezeti jogokból, bányarészjegyekből, alapítói részvényekből vagy más nyereségből való részesedést biztosító jogokból – kivéve a hitelköveteléseket – származó jövedelmet, valamint olyan más társasági jogokból származó jövedelmet jelent, amelyet annak a Szerződő Államnak az adózási jogszabályai, amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetőségű, a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek.
Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztaléknak egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, egy ebben a másik Szerződő Államban lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 8. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ha az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik Szerződő Államból, úgy ez a másik Szerződő Állam nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett osztalékot, kivéve, ha ilyen az osztalékot ebben a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű, az osztalék haszonhúzójának minősülő személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen a másik Szerződő Államban lévő telephelyhez kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyeresége után kivetett adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik Szerződő Államban keletkező nyereségből vagy jövedelemből áll.
Az egyezmény rendelkezései szerint kell eljárni és ezt követően lehet az adókötelezettséget besorolni.
Ezért a következő lépésben az adózó feladata lenne az egyezmény tanulmányozása a konkrét tevékenységhez tartozó cikkely alapján, a partnercéggel történő egyeztetés során.
Adófizetési kötelezettség során figyelemmel kell lenni az Egyezmény szerinti kettős adóztatás elkerülésére. Ennek lényege, hogy az egyik államban már megfizetett adót a másik államban még egyszer nem adóztathatják meg. Amennyiben esetlegesen az adókulcs Egyesült Arab Emirátusokban magasabb lenne a magyar adókulcsnál (tehát 15% feletti) akkor már Magyarországon nincs adófizetési kötelezettség, de az adókülönbözetet sem igényelheti vissza. Ha viszont az Egyesült Arab Emirátusokban az aókötelezettség alacsonyabb lenne, mint Magyarországon, akkor az adófizetési kötelezettséget Magyarországon kell rendezni azzal, hogy a megfizetett adó beszámítással bír az Egyesült Arab Emirátusokban.
Szochó fizetési kötelezettség nem merül fel.
