Közúti áruszállítás más tagállamból bérelt tehergépjárművel

Kovács Nikoletta Dátum Legutoljára frissítve: 2023.10.16

Olvasási idő: 8 perc


Ez a tartalom 220 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatára vonatkozó rendelkezéseket rögzíti. A rendelkezések kiemelt jelentőségűek, mivel a közúti szállítási szektorban a bérelt gépjárművek jelentős szerepet töltenek be. Használatuk csökkentheti a saját számlára vagy ellenszolgáltatás fejében fuvarozó vállalkozások költségeit, és egyúttal növelheti működésük rugalmasságát.

A 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására került sor a 2022. évi április 6-i 2022/738 EU irányelvvel. A tagállamoknak 2023. augusztus 6-ig kellett hozzáigazítaniuk jogszabályaikat a változásokhoz, hogy megfeleljenek a módosító irányelvben foglalt rendelkezéseknek.
A bérelt járművek a havonta felmerülő költségek miatt kisebb anyagi megterhelést jelenthetnek a vállalkozásoknak. Lehetőséget biztosítanak a gépjárműpark fiatalítására. Általában a bérelt járművek korukból adódóan biztonságosabbak, így hozzájárulnak a közút biztonságához, valamint elmondhatjuk, hogy károsanyag-kibocsátásuk is alacsonyabb szintű.
 
A 2006/1/EK irányelv a korábbiakban nem tette lehetővé, hogy a vállalkozások teljes mértékben részesüljenek a bérelt járművek használatából fakadó előnyökből. Az irányelv a tagállamok számára megengedte, hogy korlátozzák a területükön letelepedett vállalkozásokat a hat tonna megengedett legnagyobb össztömegűnél nehezebb bérelt járművek saját számlás szállítási műveletek céljára történő használatában. Mindezek mellett nem írta elő a tagállamok számára, hogy engedélyezzék területükön a bérelt járművek használatát abban az esetben, ha a járművet az azt bérlő vállalkozás letelepedésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam jogszabályaival összhangban vették nyilvántartásba vagy helyezték forgalomba. Ez sok esetben korlátozó tényezőt jelentett. A 2022. évi módosítások célja az volt, hogy lehetővé tegye a vállalkozások számára, hogy nagyobb mértékben részesülhessenek a bérelt járművek használatából származó előnyökből. Megengedő szabályként kimondta, hogy lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy ne csak a letelepedésük helye szerinti tagállamban, hanem a bármely más tagállamban bérelt járműveket is használhassanak. Ez könnyebbséget jelent például a sérült járművek pótlásában, vagy szezonális tevékenység esetében.

 
 

Mindezek mellett meg kell említeni, hogy a közúti szállítás adóztatásának mértéke még mindig jelentős eltéréseket mutat az Unión belül.

Ezért a torzulások elkerülése érdekében bizonyos korlátok bevezetése szükségessé vált, mindezek közvetetten ugyan, de szintén hatást gyakorolnak a járműbérlési szolgáltatások nyújtásának szabadságára. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy korlátozzák azt az időtartamot, amely alatt a területükön letelepedett vállalkozások olyan bérelt járművet használhatnak, amelyet egy másik tagállamban vettek nyilvántartásba vagy helyeztek forgalomba.  A módosító irányelv sem harmonizálja a nemzeti gépjármű-adóztatást, és mivel a járművek nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok sok esetben kapcsolódnak a gépjármű-adóztatáshoz, így a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani a bérelt jármű nyilvántartásba vételének előírására, feltéve, hogy a jármű legalább 30 napig közlekedhet, mielőtt e követelmény alkalmazandóvá válna. Ezáltal biztosítva azt, hogy a bérelt jármű ne juttathassa adóelőnyhöz a bérlő vállalkozást, és ne okozzon piactorzulást. Megadott idő után a bérelt jármű is a tagállamban nyilvántartásba vett tehergépjárművel azonos mértékben kerülhet adóztatásra.

A bérelhető gépjárművek korlátozása

Továbbá a rendelkezések lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy korlátozzák a területükön letelepedett vállalkozások által bérelhető járművek számát, melyek más tagállamban kerültek nyilvántartásba vételre. E korlát viszont nem lehet alacsonyabb a vállalkozás rendelkezésére álló járművek egy bizonyos, előre meghatározott százalékánál. A rendelkezésre álló járművek nem foglalják magukba a más tagállamban bérelt és nem a vállalkozás letelepedésének helye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett járműveket.
A tagállamok számára a rendelkezések megengedik, hogy kikössenek olyan rendelkezést, mely szerint a bérleti szerződés időtartama nem haladhatja meg a szóban forgó bérelt jármű használatára engedélyezett időtartamot. A kiadott közösségi engedély hitelesített másolatainak érvényességét korlátozni lehet a bérleti szerződés időtartamának megfelelő időszakra. Ezenkívül a bérelt jármű rendszámát fel lehet tüntetni e hitelesített másolatokon.

A saját számlás szállítási műveletek hatékonyabb megvalósításának lehetővé tétele érdekében a tagállamok számára a továbbiakban nem engedhető meg, hogy korlátozzák a bérelt járművek ilyen műveletekre történő használatának lehetőségét. Az esetleges adóügyi problémák elkerülése érdekében azonban fenn kell tartani a bérelt járművek saját számlás szállítási műveletekre való használatának korlátozási lehetőségét azon járművek esetében, amelyeket az azokat használó vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállamon kívül vettek nyilvántartásba.

A kapcsolódó magyar jogszabály

Mindezen rendelkezésekre figyelemmel a Magyar Közlöny 2023. évi 114. számában megjelent a Kormány 371/2023. (VIII. 7.) Korm. rendelete a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosításáról.
A rendelkezések kiegészültek az uniós irányelvnek történő megfelelés okán. Míg korábban a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által bérelt tehergépjárműnek – ide nem értve a pótkocsit – magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel kellett rendelkeznie, addig a módosítások értelmében bővült a kör, és korlátozással ugyan, de bekerült a másik tagállam által kibocsátott hatósági engedélyű, jelzésű tehergépjármű is. A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, bérelt tehergépjármű használatára az adott naptári évben legfeljebb két egymást követő hónapon keresztül kerülhet sor. A bérelt tehergépjárműre kiadott engedélykivonatnak és közösségi engedély hitelesített másolatának időbeli hatálya nem haladhatja meg a tehergépjármű bérletére vonatkozó szerződés időtartamát, de legfeljebb két hónapot.
A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, gazdálkodó szervezet által bérelt azon tehergépjárművek száma, mely más tagállamban kerültek nyilvántartásba vételre, a bérelt tehergépjármű használatba állításának napján a közúti árutovábbítási engedélyek nyilvántartása szerint a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló tehergépjármű-állomány legfeljebb 30%-a lehet, azzal, hogy a rendelkezésre álló járművek közé nem kell beszámolni a már korábban az előzőben meghatározottak szerint bérelt tehergépjárműveket. Ha a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló tehergépjármű-állománya egynél több és négynél kevesebb járműből áll, akkor egy tehergépjármű bérelhető.

A bérelt gépjármű esetében a járműben tartandó iratok körében is hoznak változást a Magyar Közlönyben megjelenő módosító rendelkezések, de mindezeknél csak tagolásbeli különbség fedezhető fel, a gépjárműben tartandó iratok köre nem bővült.

Bérelt tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítás és bérelt tehergépjárművel saját számlás áruszállítás közben a járművezetőnek a közúti forgalomban magánál kell tartania hitelesített elektronikus formátumban vagy papír alapon:

  • a tehergépjármű bérletére vonatkozó szerződést vagy a szerződés hitelesített kivonatát, amely tartalmazza a bérbeadó és a bérlő nevét, a szerződéskötés napját és időtartamát, valamint a tehergépjármű azonosítási adatait, továbbá
  • a tehergépjárművet vezetőnek
  • a bérlő gazdálkodó szervezetnél tagsági vagy részvényesi jogviszonyát igazoló iratot, vagy
  • a járművezető foglalkoztatására vonatkozó szerződést vagy ezek hitelesített kivonatát, vagy
  • egy három hónapnál nem régebbi fizetési jegyzéket.

Újként került a jogszabály szövegébe, az uniós elvárásoknak megfelelően az a rendelkezése, mely szerint a közlekedési hatóság a bérelt tehergépjárművekre kiadott közösségi engedély hitelesített másolatának kiadásával egyidejűleg a gazdálkodó szervezet által bérelt tehergépjárművek hatósági jelzését a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartásban rögzíti.

A közlekedési hatóság – mint nemzeti kapcsolattartó – eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének. Az információ cseréjét a közlekedési hatóság a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartásokon keresztül teljesíti.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a más tagállamban nyilvántartásba vett tehergépjárművek vezető nélküli bérlésére a korlátozó rendelkezések figyelembevételével, de lehetőségük nyílik a vállalkozásoknak.