Közgyűlés napirendje

A Kúria döntése (Kúria Pfv. VII. 20.848/2020. – megjelent: Kúriai Döntések 2021/10. számában 285. szám alatt) értelmében nem szabályszerű az egyesület küldöttgyűlésének összehívása abban a napirendi tárgykörben, amelyet a meghívó nem tartalmaz kellő részletességgel. Nem orvosolja a jogszabálysértést, ha a meghívó tartalmát az egyesület a meghívó megküldésére irányadó törvényes határidőn túl teszi egyértelművé, továbbá az sem, ha a döntéshozó szerv ülésén a küldöttek kellő aránya nem adja hozzájárulását a nem szabályszerűen közölt napirend megtárgyalásához.

Az alapügy tényállása

A felperes tagja az alperesi egyesületnek. Az egyesület Etikai és Fegyelmi Bizottsága, mint elsőfokú szerv, fegyelmi eljárást folytatott le a felperessel szemben és végleges kizárás büntetést szabott ki.
A felperes fellebbezéssel élt a határozattal szemben. Az egyesület elnöke a fellebbezés megtárgyalására összehívta az egyesület küldöttgyűlését. A meghívóban egyik napirendi pontként az szerepelt, hogy „Döntés etikai ügyekben”.
A meghívó kiküldését követően 8 nappal később az alperesi egyesület elnöke kiegészítette a korábbi meghívó tartalmát azzal, hogy pontosította e napirendi pontot azzal, hogy a küldöttgyűlés az Etikai és Fegyelmi Bizottság a felperessel szemben végleges kizárásról hozott határozatáról, valamint a felperes fellebbezéséről kell döntsön.

A küldöttgyűlés az Etikai és Fegyelmi Bizottság által hozott elsőfokú határozatot jóváhagyta és a felperes fellebbezését elutasította.

A felperes bírósághoz fordult, az egyesület küldöttgyűlésének az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatát jóváhagyó határozata hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:35. §-a alapján: 
„A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.”

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, amit a másodfokú bíróság helybenhagyott. 
Az elsőfokú bíróság ítéletének indoklása szerint az alperes Alapszabálya megfelel a Ptk. rendelkezéseinek. 
Megállapítható volt az, hogy a küldöttgyűlési meghívóban nem kellett név szerint meghatározni azt, akinek etikai ügyében másodfokú szervként a küldöttgyűlés eljár, nem volt elvárás a vonatkozó iratok kiküldése sem. A napirend meghívóbeli meghatározásából a küldöttek tudomást szereztek arról, hogy másodfokú fegyelmi, etikai szervként kell dönteniük. Nem volt jogsértő, hogy a meghívó határidőben történt kézbesítését követően, a határozathozatalt megelőzően az alperes a küldöttek rendelkezésére bocsátotta az adott napirendi ponthoz kapcsolódó iratokat a döntéshozatalhoz.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte.
A kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok a Ptk. 3:35. §--ának megsértésével utasították el a keresetet, továbbá álláspontja szerint, a küldöttgyűlés meghívója hiányos volt, mert csak annyit tartalmazott a kérdéses napirend vonatkozásában, hogy döntés etikai ügyekben, és álláspontja szerint az alperesnek mellékelnie kellett volna a konkrét etikai ügy iratanyagát is a meghívóhoz. A PTK a Ptk. 3:17. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a napirendedet olyan részleteséggel kell a meghívóban feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Azzal, hogy az alperes később pótolta a fenti hiányokat, megállapítható, hogy a 15 napos határidő betartása nélkül intézkedett az iratküldésről, márpedig a Ptk. 3:72. § (1) bekezdését sértette, mely szerint a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival.

A Kúria döntése és az ügy elvi megállapításai

A Kúria jogszabálysértőnek találta a jogerős ítéletet az alábbi indokok szerint:
A Ptk. 3:17. § (2)-(3) bekezdése eltérést nem engedő tartalommal határozza meg a jogi személy döntéshozó - közgyűlés, küldöttgyűlés - ülését összehívó meghívó kötelező tartalmi elemeit. 
A meghívónak tartalmaznia kell
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
(3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A Ptk. jogi személyekre általános jelleggel szabott előző szabályával együtt kell érvényesülnie egyesületek esetében a Ptk. 3:72. § (1) bekezdésében írt rendelkezésnek, amely előírja, hogy a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlésnapja között legalább 15 napnak kell eltelnie.
A hivatkozott két PTK-beli szakaszból együttesen következik, hogy egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához a törvényben meghatározott 15 napos határidő betartása mellett kell teljesüljön a napirend tartalmi előkészítése és közlése a szavazásra jogosult tagokkal, küldöttekkel. Mindez – 15 napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés – együttesen jelentik garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után kialakíthassák.

Ez alapján a napirend kellő tartalmú (és idejű) ismertetésén múlik a tagok (küldöttek) felkészülése és érdemi álláspontjának kialakítása. A meghívó tartalmának kialakítása továbbá alapvetően képes befolyásolni a tagot (küldöttet) abban is, hogy a vele közölt témakörökben – akár azért, mert számára felismerhetően jelentőséggel bírnak – részt vesz-e a legfőbb szerv ülésén, avagy arról távol marad.

A perbeli esetben a határidőben küldött meghívó a napirendi tárgykört „Döntés etikai ügyekben” megjelöléssel tartalmazta, a felperes nevére, ügyére egyáltalán nem utalt, és – bár nem kötelező – mellékletek sem tették egyértelművé a tartalmát. A vizsgált meghívó nem tartalmazta az adott napirendi kérdés pontos tárgykörét, nem volt a ténylegesen tárgyalni kívánt esetre vonatkoztatható tartalma.

A meghívó tartalma a vizsgált körben nem felelt meg a törvényes követelményeknek. A meghívó korrekciója a küldöttgyűlés napját megelőző tizenöt napon belül nem történt meg, a törvényes határidőn túl elküldött iratokkal nem volt kiküszöbölhető a jogszabálysértés. Ebből következően az alperes által tartott küldöttgyűlés ezen napirendi tárgykörben nem volt szabályszerűen összehívottnak tekinthető. 

Nem szabályszerűen közölt kérdést a döntéshozó szerv nem tárgyalhat, az adott tárgykörben nem határozhat, kivéve, ha a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok szerint az ülésen valamennyi részvételre jogosult – egyesület esetében pedig elegendő, ha csupán a részvételre jogosultak ¾-e - jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A küldöttgyűlési jegyzőkönyv nem hagy kétséget afelől, hogy a küldöttgyűlés nem adta egyhangú hozzájárulását a meghívóban megjelölt napirendi pontok megtárgyalásához: az adott szavazás eredményeként a megjelent küldöttek „látható többsége” értett csupán egyet a közölt napirendi pontok megtárgyalásával, egy küldött a megtárgyalás ellen szavazott, kettő pedig tartózkodott. 

Az alperes elnökének ezzel kapcsolatos nyilatkozatából kiolvasható az is, hogy a küldöttek összlétszámához viszonyítva nem teljesült a küldöttek általa relevánsnak tartott háromnegyedes jelenléte sem a küldöttgyűlésen. Így megalapozottan kérte a felperes a keresetével támadott küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezését amiatt, hogy a küldöttgyűlési meghívó tartalma e napirendi tárgykörben nem felelt meg a törvényes kellékeknek és a nem szabályszerűen közölt napirend megtárgyalásához hiányzott a küldöttek kellő hozzájárulása.
A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte, és új határozat meghozatalát rendelte el.