Bejelentkezés

Ez a tartalom 183 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Így változnak a közbeszerzés szabályai 2021-ben

A közbeszerzési eljárásokról szóló törvény (Kbt.) idei változásait a módosításokhoz fűzött miniszteri indokolás szerint leginkább az inspirálta, hogy biztosítsa a kis- és középvállalkozások számára a közbeszerzésekben való szélesebb körű részvételt, átláthatóbb eljárásokat alakítson ki, továbbá csökkentse az adminisztratív terheket és bürokrácia költségeit.

Az ajánlati biztosíték

Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban két fontos módosítás is történt. 

Az egyik, hogy 2021. február 1. napjától induló közbeszerzési eljárásokban megszűnik az ajánlati biztosíték jogintézményéhez fűződő egyik legkomolyabb szankció: nem vonja maga után az ajánlati biztosíték elvesztését az a körülmény, ha az ajánlattevő nem tudja igazolni az EEKD-ban (Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum) megtett nyilatkozatát. 
A közbeszerzési eljárások többségében ajánlatkérők lehetővé teszik, hogy ajánlattevők az EEKD-ban csak nyilatkozzanak az előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelésről, az igazolásokat csak később kell benyújtaniuk. Abban az esetben, ha az ajánlattevő a hiánypótlás ellenére hiányosan vagy nem a megfelelő tartalommal nyújtotta be például a referenciaigazolást, akkor elvesztette az ajánlati biztosítékot, ami adott esetben több millió forintos összeg is lehetett. Ez a szankció tehát megszűnik.

A másik fontos változás az ajánlattevők likviditását befolyásolhatja pozitív irányba, ugyanis nem kérhető az ajánlati biztosíték fenntartása, ha a bírálat túlnyúlik a meghosszabbított ajánlati kötöttség időtartamán (30+60 vagy 60+60 nap). Az ajánlati biztosíték óvadék formájában is nyújtható, ami az előírt összeg ajánlatkérőnek történő átutalását jelenti. Ezzel az összeggel ajánlattevő a bírálat időtartama alatt nem tud rendelkezni. A közbeszerzési eljárások nem ritka esetben elhúzódnak, így adott esetben a mikro- vagy kisvállalkozások likviditására negatív hatással van az ajánlati biztosíték hosszú időre történő rendelkezésre bocsátása. Az ajánlattevők az új változások következében pontosan meg tudják határozni, hogy az ajánlati biztosítékot legkésőbb mikor kapják vissza, így az üzleti lehetőségekkel is pontosabban tudnak tervezni.

Előremutató változás a Kbt.-ben az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára, hogy építési beruházás esetén a Kbt. szerinti kötelező előleg maximális összege emelkedik, ezentúl akár 250 millió forint is kérhető fizethető előlegként, igaz ez a Kbt. által biztosított maximális összeg, de arra továbbra is lehetősége van az ajánlatkérőnek, hogy önkéntesen nagyobb összegű előleget biztosítson az ajánlattevők számára.

A közös ajánlattevő kiléphet a konzorciumból az eljárás során, a többi közös ajánlattevő pedig maradhat az eljárás résztvevője, ha a távozó gazdasági szereplő nélkül is megfelelnek az előírásoknak, tehát nem eredményez majd automatikus érvénytelenséget, ha az egyik közös ajánlattevő nem akar részt venni a közbeszerzési eljárásban.

Az adminisztrációs terheket csökkenti azon módosítás, mely szerint az alvállalkozókat a szerződés teljesítése során be kell jelenteni továbbra is, de az alvállalkozókkal kapcsolatban egyéb nyilatkozat, azaz a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozat nem szükséges. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót.

A kizáró okok rendszere átalakul: megszűnnek a Kbt. 62. § (1) bekezdés g), p) és q) pontja szerinti kizáró okok. 
Több kizáró ok esetében [Kbt. 62. § (1) bekezdés c), h) és j) pontjai, Kbt. 63. § (1) bekezdés a) és b) pontjai] az ajánlatkérő mérlegelési, bizonyítási körébe tartozik az esetleges kizárás.
A Kbt. 115. § szerinti (öt ajánlattevős) eljárások nem indíthatók 2021. február 1. napjától, amennyiben azok részben vagy egészben uniós forrásból támogatottak. Ez a változás kizárólag az építőipari vállalkozásokat érinti, mivel öt ajánlattevős eljárások csak építési beruházások vonatkozásában indíthatóak.

Előzetes piaci konzultáció

2021. július 1-jétől előzetes piaci konzultáció lefolytatására lesz lehetőség az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. 

A közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően az előzetes piaci konzultáción keresztül ajánlatkérő információt gyűjthet az érintett piaci szereplőkről, illetőleg szereplőktől többek között:

  • az érintett piac működéséről, jellegzetességéről;
  • a gazdálkodó szervezetek számáról az adott piacon;
  • az érintett gazdasági szereplők működési formájáról (ami hatással van az alkalmassági követelmények, szerződéses feltételek előírására);
  • felmérheti az érintett szereplők közbeszerzési eljárásban való részvételi hajlandóságát;
  • a szerződéskötési szándékot (pl. szerződés időtartama).

Az előzetes piaci konzultáció legelterjedtebb formája eddig a személyes egyeztetés volt. Amennyiben a beszerzési tárgy sajátosságai alapján [például bizonyos áru(k) gyártóinak székhelyére tekintettel vagy egyéb körülményekre figyelemmel] ajánlatkérő részéről személyesen piaci konzultáció tartására eredményesen (feltehetően) nem kerülhet sor, úgy az ajánlatkérő írásban fordulhatott az adott piaci szereplőkhöz, de ez volt a ritkább esett. 

Az idei nyártól az ajánlattevőknek egységes elektronikus platformon lehetőségük lesz érdemben segítséget nyújtani ajánlatkérőnek a műszaki tartalom pontosabb meghatározásához.

A közbeszerzési szabályok további változásai

A módosítások eredményeként egyértelművé válik a szabályozás, hogy amennyiben az alkalmassági követelmény szerinti szakembert értékeli az ajánlatkérő, akkor már az ajánlatban be kell nyújtani az alkalmasságot.
Nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő nem köteles aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára. Több alkalommal is módosítható lesz az összegezés.

Ajánlatkérőknek nem lesz majd szükséges a különböző nyilvántartások ellenőrzése valamennyi ajánlattevő esetében, csak ha felkéri őket az igazolásaik benyújtására.
Az iratbetekintés az összegezés megküldésétől számított öt napon belül kezdeményezhető a korábbi tíz nap helyett, és nem kötelező azt személyes megjelenés útján biztosítani.

A módosítások több lépcsőben, 2021. február 1. és július 1. napjával lépnek/léptek hatályba és minden vonatkozásban pozitívnak tekinthető változásokat ígérnek. 

 

dr. Costin Gabriel (2021-06-01)