Kötelező tervezői felelősségbiztosítás 2025-től

Slabéczi Ivett Dátum Legutoljára frissítve: 2025.01.02

Olvasási idő: 8 perc


Az október 1-jén hatályba lépő új építészeti törvény normaszövege mind a tervezők, mind a kivitelezők vonatkozásában kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőknek 2025. január 15-től kell rendelkezniük.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a tervezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoztak.

A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni.

A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie azzal, hogy 2025. január 15. után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezésre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

A kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás megkötése

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.
Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

Jogszabályi háttér – részletesen

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő normaszövege mind a tervezők, mind a kivitelezők vonatkozásában kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

Méptv. 68. § (8) bekezdés értelmében: Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltételeként az e törvény szerint megfelelő tervezői jogosultságon felül az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő.

Méptv. 69. § (3) bekezdés szerint: A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást ír elő, továbbá referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló minősítést írhat elő.

A részletszabályokat a kivitelezők esetében a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex), a tervezők esetében a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex) tartalmazza. A hivatkozott jogszabályokban 2024. október 1. hatállyal az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló „salátarendelet” iktatta be a felelősségbiztosításra vonatkozó előírásokat.

A Szakmagyakorlási kódex 15/F. § (1) bek.: A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára – szerződőként – más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.

A felelősségbiztosítás fedezete

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan személyi sérüléses károkra, dologi károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, amely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik [266/2013. (VII.11.) Korm. rend. 15/G. § (1) bek.].

A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is; nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, amely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

A felelősségbiztosítási limit összegek

A kormányrendelet felelősségbiztosítási limitek esetében négy kategóriát határoz meg, különbséget téve a projekt alapú és határozatlan tartamú biztosítási szerződések között. A határozatlan tartamú biztosítási termékek esetében a káreseményenkénti és éves felelősségbiztosítási limit megfogalmazása nem egyértelmű.

A 2024. október 1. napját követő időszakban számos biztosítói egyeztetés zajlott le, többek között a limitek értelmezését illetően is. A biztosítási szektor a limitek értelmezésére vonatkozóan az alábbi közös álláspontra helyezkedett [266/2013. (VII.11.) Korm. rend. 15/H. § (1) bek.]:

A felelősségbiztosításnak:

  • 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig;
  • 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig;
  • 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig;
  • 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig;
  • 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

Éves nettó jövedelem

Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.
A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell. A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

Érintett tevékenységi körök

Az új szabályozás az alábbi tevékenységi köröket végző vállalkozásokat érinti:

Társas vállalkozások
TEÁOR'08 alapján:
41.20 - 43.99
TEÁOR'25 alapján:
41.00 - 43.99
 
Egyéni vállalkozók
ÖVTJ'24 alapján:
412001 - 439918
ÖVTJ'25 alapján:
410001 - 439906