Kiterjesztett gyártói felelősség az új hulladékkezelési szabályokban

A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet formájában bevezetésre kerülő, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer célja elsődlegesen nem a vállalkozások újbóli megsarcolása, hanem a környezetvédelmi termékdíjas rendszer átalakítása úgy, hogy a környezetvédelem területén a hatékonyság növelésével, a jogszabály bevezetésével jelentősebb eredményt érjenek el. A hivatkozott törvényhely ugyan magyar jogszabályhely, ugyanakkor a jogszabályi kötelezettség Európai Uniós kötelezettségből fakad.

Az Unió elvárja bizonyos hulladékok megfelelő gyűjtését és hasznosítását, amelyet valamennyi tagállamnak teljesítenie kell.

Habár az új kötelezettségnek még csak az eső lépcsőfokán állunk, nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a nevezett jogszabályhely várhatóan a jövőben többször is változni fog az elvárások folyamatos szigorodása miatt. A most bevezetett új jogszabály még nem kiforrott, ezért a tényleges gyakorlat ad majd kellő útmutatást a továbblépés tekintetében.

Regisztrációs kötelezettség

Az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési (újrahasználat, hasznosítás, ártalmatlanítás) költségeket a gyártók, termelők fizessék meg. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (angolul: extended producers responsibility, a továbbiakban EPR). Többek között ez fogja biztosítani a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását. A 2023. március 01-jétől megnyíló hulladékkezelési regisztrációs kötelezettség (MOHU) értelmében 2023. március 1. és 2023. április 30. között azon gazdálkodó szervezeteknek szükséges volt regisztrálni, amelyek 2023. február 28. napján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot termelnek. 2024. január 1-től köteles visszaváltási rendszert bevezetni a fém, üveg és műanyag italcsomagolások esetében.

Körforgásos termékek szelektív gyűjtése

Habár a többség előtt már ismeretes, de a pontosság kedvéért megjegyzendő, hogy a MOHU mint rövidítés a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t jelenti. Bizonyos anyagok szelektív gyűjtése ipari és kereskedelmi oldalon eddig is kötelezettséggel bírt, ugyanakkor nem volt kellő eredmény a gyűjtés és a visszaáramoltatás tekintetében. A mostani törvény életbe lépése a következő körforgásos termékekre összpontosul:

• csomagolóanyagok,
• egyszer vagy többször használatos műanyag termékek,
• elektromos és elektronikai berendezések,
• akkumulátorok és elemek
• gépjárművek, gumiabroncsok,
• irodai papírok,
• reklámhordozó papírok,
• textiltermékek,
• zsír és sütőolaj,
• fából készült bútorok.

A felsorolásból egyértelműen látható, hogy a korábbi környezetvédelmi termékdíj alá besorolt termékek köre kibővült.

A jelenlegi, nem kiforrott helyzetet illetően csak annyit közölhetünk, hogy ez a helyzet amolyan átmeneti állapotként kezelhető, a jövőben további szigorítások lépnek életbe az uniós döntés alapján. Egyelőre csak bizakodhatunk abban, hogy a környezetvédelem területén jelentős előrelépést jelenthet az új jogszabályi kötelezettség, mivel önmagában az a tény, hogy valamiért fizetni kell, az még messze nem jelent előrelépést a környezetvédelem területén.
Megjegyzendő, hogy pl. környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni (343/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet – a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról) a behozott használt személygépkocsi után, amely elvileg (személygépkocsi függő) néhány ezer forint többletkiadással jár. Termékdíjfizetési kötelezettség merül fel többek között a gumi, az akkumulátor, a klíma, a km-óra, a rádió, a hangfalak után, ami súlyalapon kerül meghatározásra.

Törvényi oldalról jelenleg a már említett 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet az irányadó, melynek kiemelt oldala a kiterjesztett gyártói felelősség.  Ennek alapján értelemszerűen szükséges valamennyi olyan gazdasági esemény elsődleges vizsgálata, amely a már említett körforgásos termékeket érinti. Ebből adódóan a forgalomba hozatal bír jelentőséggel, amikor is egy termékértékesítés során a tulajdonjog átruházása történik úgy, hogy értelemszerűen az értékesített termék a körforgásos anyagot is érinti. Ebben az esetben nincs lényegi eltérés abban, hogy a termék esetlegesen nem is került értékesítésre, mivel saját felhasználás történik, esetlegesen alapanyagként.  Márpedig pl. az alapanyagként történő felhasználás hulladéka nem minősül felhasználás tekintetében saját célú felhasználásnak. Ezzel kapcsolatosan a hivatkozott jogszabályhely 17. §-a foglalkozik részletesen. Fontos viszont annak a megállapítása a körforgásos termékek eseteiben, hogy körforgásos termék véglegesen elválik-e a terméktől vagy nem. Mint a legtöbb esetben, a körforgásos termékek eseteiben is léteznek olyan kivételes esetek, amikor a körforgásos termékek nem minősülnek forgalomba hozatalnak, amely esetek nem teljes körűen a következők lehetnek:
- termék adóraktárba történő helyezése,
- betárolás termékdíj raktárba,
- magánszemélyeknek történő értékesítések.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal illetékes a kiterjesztett gyártói felelősségi díj meghatározásában. Ebben irányadó a hivatkozott jogszabályhely 2. számú melléklete, amelyben szereplő díjkódok (KF kódok) alapján történik a tényleges díjazás megállapítása. A díjfizetés negyedéves időintervallumra vonatkozik, amely adatszolgáltatásra épül a Hulladékgazdálkodási Hatóság felé. Ez annyit is jelent, hogy a gyártóknak nyilvántartási kötelezettsége is van, mely nyilvántartásuk alapján tudják teljesíteni a díjfizetési kötelezettségüket. A nyilvántartást szintén a hivatkozott Kormányrendelet alapján lehet és kell meghatározni a már említett KF-kódok alapján, természetesen mennyiségi hozzárendeléssel.
A kiterjesztett gyártói felelősségnek még számos olyan mozzanata is létezik, amellyel a gyártóknak tisztában kell lenniük. Ilyen pl. a kötelezettség szerződéses átvállalása, amely elsősorban a személygépkocsik értékesítéseinek során merül fel. Mindent egybevetve javasolható, hogy a hivatkozott 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelethez igazodóan járjanak el az érintettek, amikor annak tárgyi hatályát is alapul véve a különböző tevékenységekhez illeszkedő termékköröket kell a jogszabályhelyhez igazodóan bevizsgálni.