A kisvállalati adó foglalkoztatási kedvezményei
Olvasási idő: 6 perc
A foglalkoztatási kedvezmények több adónemben megjelenő fizetési kötelezettség esetén is érvényesíthetők. A kedvezmény adóalap-csökkentésként vagy adókedvezménykét (adócsökkentésként) jelenhet meg.
A foglalkoztatási kedvezmény számított adót csökkentő tételként jelenik meg a szocho-ban.
A foglalkoztatási kedvezmény adóalap-csökkentésként jelenik meg:
- a társasági adóban (adózás előtti eredményt csökkentő tél),
- a kisvállalati adóban (személyi jellegű kifizetések adóalaprészt csökkentő tétel),
- a személyi jövedelemadóban (bevételt csökkentő tétel).
A kedvezmények azonosak és hasonlóak, egyes törvények más törvényre hivatkozva állapítják meg az igénybe vehető kedvezményt. A hasonló kedvezmények (pl. mikorovállalkozások létszámnövelési kedvezménye) esetén különösen figyelni kell az Szja tv. és a Tao tv. némileg eltérő szabályaira.
A helyes eljáráshoz több jogszabályt is figyelembe kell venni. az alkalmazandó jogszabályok a következők:
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban: Szja tv.),
- 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (továbbiakban: Szocho tv.),
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról (továbbiakban: Tao tv.),
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (továbbiakban: Kiva tv.),
- 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról.
A minimálbér
A foglalkoztatási kedvezmények több adótörvényben is megtalálhatók. A kedvezmények a munkabér után fizetendő szocho-ra vagy a munkabérre irányulnak. A kedvezmény azonban nem lehet bármekkora. A foglalkoztatással összefüggő kedvezmény adónemtől függetlenül sokszor a minimálbér összegében vagy annak meghatározott százalékában kerül korlátozásra.
A 2026. január 1-jétől alkalmazandó legkisebb béreket a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. 2026. január 1-jétől a minimálbér összege bruttó 322 800 forint/hó. A garantált bérminimum bruttó 373 200 forint/hó. A garantált bérminimum a foglalkoztatási kedvezmények összegének kiszámításakor nem vehető figyelembe.
A kisvállalati adó
A kisvállalati adóalap két részből tevődik össze. Az egyik adóalaprész a növelő – csökkentő tételek egyenlege, a másik adóalaprész a személyi jellegű kifizetésekből áll. A személyi jellegű kifizetések adóalapja a tb járulék alapjából és az Szja tv. 70-71. §-ai alá tartozó munkáltatói juttatások (szorzószám nélküli) összegéből tevődik össze.
Főfoglalkozású közreműködő tag esetén legalább a minimálbér/garantált bérminimum 100 százalékát figyelembe kell venni személyi jellegű kifizetésként.
A kisvállalati adó alanya bizonyos foglalkoztatottak után kedvezményt érvényesíthet, amelynek összegével csökkentheti a személyi jellegű ráfordítások összegét. A Szocho tv. 20. § (2a) bekezdése alapján nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. Foglalkoztatottnak kell tekinteni a közreműködő tagot is.
A foglalkoztatási kedvezmények igazából két csoportba oszthatóak:
- az adóévben s megszerezhető kedvezmények,
- az adóévet megelőzően megszerzett, de adóévben még érvényesíthető, áthúzódó kedvezménynek.
A Kiva tv. 2. § 19. pontja nem direkt módon, hanem a Szocho tv. §-aira való hivatkozással sorolja fel azokat az eseteket, amikor foglalkoztatási kedvezményt vehet igénybe a kisvállalati adóalany. A kedvezmények igénybevételéhez tehát a Szocho tv. 10., 11., 12., 13., 15., 16. §-ait kell áttekinteni.
A kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, amelyet a törvény az egyes foglalkoztatások esetében korlátoz. Minimálbér alatt a jogszabályban meghatározott legkisebb bért (minimálbér) kell érteni.
A korlátozások a következők a különböző kedvezményezetteknél:
| Szocho tv. | A kedvezményezett foglalkoztatott | Érvényesíthető kedvezmény összege és időtartama |
| 10. § | A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott személy | A bruttó munkabér, maximum a minimálbér (322 800 forint) 50 százaléka |
| A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott személy | A bruttó munkabér, maximum a minimálbér 50%-a | |
| 11. § | Munkaerőpiacra lépő személy munkaviszonyban foglalkoztatva | A bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első évében, továbbá személyenként bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában |
| 12. § | Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő | A foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér, de havonta legfeljebb a minimálbér |
| A foglalkoztatás első 4-5. évében a bruttó munkabér, de havonta legfeljebb a minimálbér 50%-a | ||
| 13. § | Megváltozott munkaképességű személy | A Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese |
| 15. § | Doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló | A bruttó munkabér, maximum a minimálbér kétszerese |
| 16. § | Kutató-fejlesztő munkavállaló (Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztő) |
A kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50%-a, ha társasági adókedvezményt K + F címen a vállalkozás nem vesz igénybe |
