A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének alapszabálya

dr. Gaál Nóra Dátum Legutoljára frissítve: 2021.08.24

Olvasási idő: 7 perc


Ez a tartalom 967 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A jogalkotó július 1-étől egy új, speciális szövetkezeti formát hozott létre: a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét. A szövetkezetnek a nevében is viselnie kell a „kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete” megnevezést és minden tagnak személyes közreműködést kell vállalnia.

A kisgyermekkel otthon lévő szülők 2021. júliusa óta szövetkezetet alakíthatnak, annak érdekében, hogy rugalmas keretek között vehessenek részt a foglalkoztatásban. Ebben a speciális szövetkezetben a tagok csak személyes közreműködést vállaló természetes személyek lehetnek, és legalább 90 százalékuknak GYED-en vagy GYES-en lévő személynek kell lenniük. Az intézmény adózási vonatkozásai után ezúttal a jogi kereteket tekintjük át. 

A Magyar Közlöny 2021. évi 119. számában (2021. június 24.) megjelent az egyes törvényeknek módosításáról szóló 2021. évi LXXXV. törvény, mely a szövetkezet egy új, speciális formáját a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét hozta létre. A törvény 2021. július 1-től hatályos.

Ellátásban részesülő tagnak számít tehát a gyermekgondozási díjban (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) nem nagyszülőként részesülő személy. A személyes közreműködés módját és ellentételezését a szövetkezettel kötött tagsági megállapodás tartalmazza. 
A tag személyesen közreműködhet a szövetkezet harmadik személynek nyújtott külső szolgáltatásában is. Az ilyen, külső szolgáltatás nyújtásakor a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény-Ptk.) megbízásra vonatkozó, valamint a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény - Mt.) szövetkezetekről szóló törvényben (2006. évi X. törvény) meghatározott szabályait kell alkalmazni.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak, cél továbbá az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.

A szövetkezetnek csak természetes személy tagjai lehetnek, akik legalább 90%-a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül. 

Minden tagnak személyes közreműködést kell vállalnia.

A szövetkezet minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik a szövetkezeti célkitűzésekkel. A szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete” megnevezést. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közhasznú jogállású lehet.

Az állam a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete működése során a céljai érvényre juttatásával közérdeket szolgál. 

Kapcsolódó
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tb-jogállása

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tb-jogállása

Az idén új szervezeti formaként megjelenő kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének fontos szabálya, hogy nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja, valamilyen munkavégzés valamilyen formában kötelező. További szabály ugyanakkor, hogy ez a személyes közreműködés főszabály szerint nem keletkeztet a társadalombiztosítási törvény szerinti biztosítotti státuszt.

Tagsági jogviszony keletkezése, megszűnése

A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek (a továbbiakban: tagjelölt) nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a szövetkezet tagjává kíván válni,
b) nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, ezt igazolni is szükséges.
c) a szövetkezet alapszabályában foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d) vállalja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést,
e) vállalja a szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését,
f) a tagoknak biztosított előnyökkel élni kíván, a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni, és
g) a tagsága létesí tésének nincs akadálya, és személyes közreműködését a munkavégzésre irányuló jogviszonyára vonatkozó szabályokkal összhangban fogja teljesíteni, ha egyébként munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

A tagsági jogviszony megszűnik, ha

a) a tag a szövetkezetből kilép;
b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét – az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig – nem teljesítette;
c) a tag meghal vagy megszűnik;
d) a bíróság a tagot kizárja;
e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik,
az általános szabályokon túl:
f) a gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozást segítő ellátásban nem részesül.

A tagsági jogviszony tartalma

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete a tagjával tagsági megállapodást köt a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére vonatkozóan.
A megállapodásban a szövetkezet tagját megillető ellentételezést akként kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével, figyelemmel arra a szabályra, hogy szövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

Külső szolgáltatás 

A külső szolgáltatás definíciója szerint ez „olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvének e törvényben meghatározott szabályait és a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre.
A tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
c) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a tagja közötti kapcsolattartás módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér összege.

A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.

A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.
A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.

A szolgáltatás fogadója együttműködik a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetével, így különösen biztosítja a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.

Vagyoni hozzájárulás

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének alapításakor, illetve belépéskor a tagsági jogviszony létrehozatalának feltétele az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulás teljesítése, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.
A szövetkezet alapszabálya, tehát maguk a szövetkezetet alapító tagok állapíthatják meg a vagyoni hozzájárulás teljesítése feltételeinek részletszabályait.

Ismeretfejlesztési és edukációs alap

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete célhoz kötött ismeretfejlesztési és edukációs alapot képez, melynek célja, hogy fedezetet nyújtson a szövetkezet tagjai számára a kisgyermekek gondozására, nevelésére irányuló ismeret-, tudásanyag, valamint tapasztalat bővítésére és megszerzésére, továbbá a tagok edukációjára.

Ez az ismeretfejlesztési és edukációs alap a tagok között nem osztható fel. Az ismeretfejlesztési és edukációs alap igénybevételére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat az alapszabályban kell meghatározni.

Az ismeretfejlesztési és edukációs alapból nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
Amennyiben a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, átalakul gazdasági társasággá, a hitelezőkkel való elszámolást követően ismeretfejlesztési és edukációs alapot az alapszabály rendelkezése szerinti más kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének vagy szövetkezeti érdekképviseleti szervezetnek adja át.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közgyűlésén a vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül minden tagnak egy szavazata van.