Bejelentkezés

Ez a tartalom 226 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A kiküldetés feltételei

A felmerülő kérdés a kiküldetés lényeges elemeit érinti: csak olyan dolgozó küldhető ki ausztriai munkavégzésre, aki már legalább 30 napja biztosított a cégben? A munkavállalók eredetileg 183 napnál kevesebb ideig dolgoztak volna Ausztriában, de tovább maradnának. Ilyenkor hogyan változik a járulék és szja fizetés?

A külföldi kiküldetésnek több feltétele van. Az egyik a biztosításban töltött idő, mely szerint a munkavállalónak a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak kell lennie. 
A kérdésben leírtak alapján a külföldi kiküldetés előreláthatólag a 183 napot nem haladja meg, valamint nem létesül kint fióktelep. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény) alapján jelen feltételek mellett csak itthon adóztatható.

Miután a kiküldetés alatt a magyar társadalombiztosítás szabályainak hatálya alatt marad a kiküldött, akkor az alapszabály az, hogy a járulékot az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem alapján kell megfizetni. 
Ebbe beletartozhat a német minimálbér, ha ennek kapcsán az szja fizetésre Magyarországon kerül sor. Abban az esetben, ha a kiküldetés időszaka a 183 napot meghaladja, illetve kint fióktelep létesül, Magyarországon szja előleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, az esetben azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a járulékfizetés alapja az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el a fenti összeget.

A fentiek alapján a jövedelem a külföldi munkavégzés ellenére Magyarországon adóztatható

  • a magánszemély külföldi egyezményes országban dolgozik, de nem tartózkodik ott egyfolytában, vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb ideig. Ezt egyezménytől függően vagy az adóéven belül, avagy az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül kell vizsgálni;
  • a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, amely a fogadó országban nem rendelkezik illetőséggel. Ez annak vizsgálatát igényli, hogy a magyar munkáltató viseli-e a költségeket és a külföldi fogadó munkáltató nem minősül gazdasági munkáltatónak;
  • a díjazást nem a magyar munkaadó külföldi telephelye viseli, ill. nem rendelkezik külföldön fiókteleppel.

Az említett feltételek bármelyikének teljesülése esetén továbbra is az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó (önálló és nem önálló tevékenységből származó) bevételnek az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmet kell a járulék alapjánál is figyelembe venni.

A kiküldetés feltételei

A kiküldetés szabályait az alábbi feltételek teljesítése esetén lehet alkalmazni.
A munkáltatónak belföldön jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. A jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha

  • a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy
  • a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya eléri a 25 százalékot.

A fenti feltételek vizsgálatánál az egészségbiztosítási szerv a kiküldetést megelőző 12 hónap, de legalább 6 hónap adatait veszi figyelembe. Amennyiben a foglalkoztató legalább 6 hónapja nem végez jelentős gazdasági tevékenységet Magyarországon, a kiküldetés során fennálló jelentős tevékenység akkor valószínűsíthető, ha a munkáltató tevékenységét a kiküldetés megkezdésekor túlnyomórészt Magyarország területén folytatja.

A jelentős belföldi gazdasági tevékenység feltétele teljesül akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).
A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató (és nem a gazdasági társaság tagja, hanem maga a társaság)

  • legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
  • a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.

A jelentős belföldi tevékenységnek mindemellett a munkavállalók kiküldetése során folyamatosan fenn kell állnia.
A munkáltatónak külföldön azonos nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységet kell folytatnia (pl. Magyarországon épületgépészettel foglalkozó munkáltató csak építőipari munkára küldhet ki munkavállalót egy másik tagállamba).
A munkavállalót a kiküldő munkáltatónak a kiküldetés teljes időtartama alatt, folyamatosan foglalkoztatnia kell. 
A munkavállalónak a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak kell lennie.

Kapcsolódó
munkaba-jaras-koltsegteritese

Költségtérítéssel kapcsolatban felmerülő kérdések

Hogyan lehet munkába járás költségtérítést adni adómentesen a cég dolgozóinak? Hogyan számolhatja el az ügyvezető saját gépkocsijával megtett utat, amit céges ügyek intézésére és a napi munkába járásra használ? Végezetül: Elszámolható-e külföldi kiküldetésnek, ha a cég vezetője külföldi útjai alkalmával szállodában tölti az éjszakáit, és ennek során ételt, italt fogyaszt. Három kérdéskör a költségtérítéssel összefüggésben.

Szabóné Schmuczer Edit (2022-04-14)