Kiemelt nemzeti emlékhelyek – örök emlékek
Olvasási idő:
Az építészetileg védett és körültekintő szabályozást igénylő építési környezetek körében is sajátos helyet foglalnak el a Kiemelt Nemzeti Emlékhelyek. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely területén végzett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenység szabályai különösen szigorúak. Rövid írásunkban az említett kört érintő építési követelmények néhány elemét vesszük sorra.
2018. február 14-én jelent meg a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet). A Kormányrendelettel külön szabályozzák az abban meghatározott terület beépítés szabályait.
A kiemelt nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény tartalmazza. A törvény szerint kiemelt nemzeti emlékhely a nemzet és a magyar állam történetében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít. A törvény ilyen kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánította az Országház és környékét, az id. Antall József rakpartot és a Vértanúk terét.
A kiemelt nemzeti emlékhely fenntartható használatának megóvása érdekében működő Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (Bizottság) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén végzett és építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez és minden más tevékenységhez, amely a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza. Lényeges, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területére vonatkozóan a főváros és a kerület településrendezési eszközeit a Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kiemelt Nemzeti Emlékhely településkép-védelmi környezete
A Kiemelt Nemzeti Emlékhely és a településkép-védelmi környezetének területe együtt a kiemelt településkép-védelmi környezet. A kiemelt településkép-védelmi környezetet használni, ott építményt, sajátos építményfajtát elhelyezni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet készíteni, építményen építési tevékenységet végezni, építmény rendeltetését létrehozni vagy megváltoztatni, továbbá zöldfelületet alakítani csak a rendeletben foglaltakkal összhangban lehet, a településkép minél teljesebb megőrzésével, valamint a Kiemelt Nemzeti Emlékhely méltóságának fenntartásával.
A kiemelt településkép-védelmi környezetben cégér, plakát, emléktábla, egyéb berendezés és egyéb műszaki berendezés önállóan vagy építményen az egyedi településképi követelményekkel összhangban tartható fenn, helyezhető el.
A Kiemelt Nemzeti Emlékhely területén irányadó egyedi településképi követelmények
A Kiemelt Nemzeti Emlékhely területén lévő épület, építmény, sajátos építményfajt, cégér, emléktábla, egyéb berendezés és egyéb műszaki berendezés megjelenésének illeszkednie kell a kiemelt nemzeti emlékhely történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához. Az épületek fennálló látványa, az Országház láthatósága, a Kossuth Lajos teret meghatározó szoborkompozíciók együttlátása nem korlátozható. Az épületen építési tevékenység építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján végezhető. Építési és egyéb tevékenység a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelményekkel összhangban végezhető.
Az egyedi településképi követelmények
Az építészeti követelmények a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében lévő épületeket érintően az egységes homlokzatképzés, az egyes homlokzati elemek, és a tetőformálás követelményeit határozzák meg. Az építési tevékenység során az építmény tömegének, homlokzati kialakításának, tetőformálásának az egyedi vagy utcaképi védelemmel érintett épületekhez és a településkép-védelmi környezet egységes arculatához egyaránt illeszkednie kell.
Fennálló épülethomlokzat eredeti homlokzati eleme nem bontható el, fennálló eredeti homlokzatburkolati anyaga nem változtatható meg, kő vagy műkő homlokzatburkolati anyaga kizárólag abban az esetben festhető le vagy vonható be az eredeti homlokzati felületet eltakaró vagy megváltoztató anyaggal, ha a homlokzat vegyes anyaghasználattal készült, és az az egységes településképi megjelentés elérése érdekében indokolt. Kőporos vakolati rendszer, az eredeti kivételével, nem tartható fenn, nem újítható fel. Új épülethomlokzat képzése során kőporos vakolati rendszer nem alkalmazható.
Ha az eredeti színezés nem állapítható meg és az épület az 1896. évet megelőzően épült, az épületen kizárólag egy homlokzati szín alkalmazható. Új épülethomlokzat az épülethez közvetlenül kapcsolódó épületek fennálló színezésével összhangban, az utcasorban közvetlenül szomszédos telken lévő épületeket és az e telkekhez kapcsolódó további egy-egy épületet ábrázoló három változatot bemutató színterv alapján színezhető. A homlokzatot érintő építési tevékenység során az épület veszélyeztetett homlokzati sávját anti-graffiti bevonattal kell ellátni.
Fennálló, eredeti vagy mintadarabként megjelölt üzletportált meg kell őrizni vagy az eredeti állapot szerint rekonstruálni.
Épület teljes, vagy az utcai homlokzatot érintő felújítása kizárólag a közterületről látszó tűzfalszakaszok egységes és együttes felújításával történhet. Építmény megvilágításánál nem alkalmazható változó fényjáték.
Cégér az üzletportállal együtt tervezhető, alakítható ki a homlokzathoz illeszkedő módon. Cégér az épületben lévő rendeltetési egységre, az ott végzett tevékenységére vonatkozóan helyezhető el. A cégérnek illeszkednie kell a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a homlokzati díszítőelemekhez, díszítőrendszerhez, részletképzéshez, nyílászáró rendszerhez, ezek ritmusához, és az épület építészeti részletképzéséhez, építészeti hangsúlyaihoz, a homlokzat anyaghasználatához, a homlokzat, a nyílászárók és az üzletportál színéhez.
Cégér nem tartalmazhat mozgó elemet, mozgó vagy villogó fényfeliratot. A kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterülettel közvetlenül határos homlokzaton fényfelirat nem helyezhető el és tartható fenn. A kiemelt nemzeti emlékhely területén nem helyezhető el plakát.
Cégér, plakát, emléktábla, egyéb berendezés és egyéb műszaki berendezés az épület homlokzati architektúrájába illeszkedően, a kiemelt nemzeti emlékhelynek és környezetének történelmi és műemléki megjelenését, egységes arculatát megőrizve, a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények, illetve ajánlások alapján tartható fenn és helyezhető el.
Sajátos építmény, műtárgy a kiemelt nemzeti emlékhely és annak településkép-védelmi környezete történelmi és műemléki megjelenését, egységes arculatát megőrizve helyezhető el, tartható fenn, a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények alapján.
A közterületen sajátos építményfajtát, építményt, köztárgyat, zöldfelületet vagy új képzőművészeti alkotást érintő építési tevékenység és egyéb beavatkozás közterület-alakítási terv alapján, vagy annak hiányában a kézikönyvben foglalt követelmények alapján végezhető.
A kiemelt nemzeti emlékhely területén nem helyezhető el reklám, reklámhordozó, kivéve a kiemelt településkép-védelmi környezetben településképi bejelentési eljárásban kérelemre a főváros, a kerület, illetve a kiemelt nemzeti emlékhely szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás vagy az építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezése érdekében lehet eltérni.
