Készpénzhasználat terén még mindig a 20. században vagyunk

adminisztrátor Dátum Legutoljára frissítve: 2019.12.05

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1606 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Európai összehasonlításban rekordmennyiségű készpénz van a magyar emberek kezében, ami nagyon sokba kerül az országnak közvetett és közvetlen költségek szempontjából egyaránt. A készpénzmentes fizetés fontos állomása lehet az Apple Pay magyarországi bevezetése, amely óriási lökést adott a mobilfizetés elterjedéséhez. Ezen a téren nyújthat segítséget az azonnal utalás vagy az üzenetben történő pénzküldés lehetősége is.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint 600 milliárd forintnyi készpénz van forgalomban hazánkban, ez pedig éves szinten 400-450 milliárd dollárba kerül az országnak. Pedig a készpénzmentes társadalmakban alacsony a feketegazdaság aránya, az adófizetési morál magas, ami lehetőséget ad az adócsökkentésre is.
A banki utalásokat érintő tranzakciós adó bevezetése miatt például 2010 óta folyamatosan nő a készpénz állománya, a jelzett időszakban egészen pontosan megháromszorozódott.  A készpénz háromnegyede, mintegy 4500 milliárd forint, még mindig a lakosságnál van. A GDP-hez viszonyítva 15 százalékot ér el a készpénzállomány, ami európai szinten is nagyon magas. Az Európai Unióban a készpénzt használók rangsorában Görögország és a két balti állam után Bulgáriával együtt az élmezőnyben állunk.
 

Elektronikus fizetési módszerekből minél többet!

A készpénzhasználat visszaszorításában kulcsszerepe van az elektronikus fizetések elterjedésének. A kiskereskedők egy része azonban elutasítja az elektronikus fizetési módokat, vannak köztük, akik nem akarnak az adóhatóság számára is ellenőrizhető nyomot hagyni. Az online pénztárgépek száma Magyarországon mintegy 220 ezer, a POS-termináloké 140 ezer körül alakul. Így nem meglepő, Magyarországon a készpénz uralkodik, a fizetések 80 százaléka hasonló módon történik. A kormány tervei szerint 40-45 százalékosra kell csökkenteni a készpénzes tranzakciók arányát, az elektronikus tranzakciók számának – 2018-ban 1,25 milliárd volt – pedig évente 200 millióval kellene nőni 2030-ig.
Ehhez a 200 millióhoz az Apple Pay mobilfizetési megoldás bevezetése kis arányban fog hozzájárulni. Becslések szerint 2019 végére 200 ezerre növekedhet a szolgáltatást használók száma. A jó hír viszont, hogy az androidos telefonokhoz képest az almás cég termékeit birtokló felhasználók az átlagnál magasabb értékben és több alkalommal használják ezt a szolgáltatást – hogy pontosan mennyit, nem tudjuk, az Apple Payt elsőként bevezető OTP Bank adatokat nem árult el a szolgáltatásról.
 

Virtuális bankkártyát kapunk

De mi is ez az Apple Pay? A szolgáltatás lényege röviden, hogy a meglévő bankkártyánkat egy tokenizációs folyamat során biztonságos virtuális bankkártyává varázsoljuk, melyet mobiltelefonunkon tárolunk és rögzítünk. Ahhoz, hogy ez működjön, a kártyát kibocsátó banknak és a szolgáltatást biztosító szervezetnek (jelen esetben az Apple) előzetesen szerződniük kell, hogy ezt a fizetési folyamatot lehetővé tegyék.
A legújabb telefonokba (az iPhone 6-os modelltől felfelé) beépítettek egy NFC-s – Near Field Communication – chipet, mely amint neve is mutatja, a közeli kommunikációt segíti elő. Hasonló lapkák találhatóak azokban a bankkártyákban is, melyeket az egyérintéses fizetésnél használunk.
Mikor fizetnénk, egyszerű dolgunk van: a bankkártya helyett a mobiltelefont visszük a leolvasó terminálhoz közel. A telefon képernyőjén felugrik a fizetési képernyő. Ha több bankkártyát virtualizáltunk, akkor kiválasztjuk, hogy melyiket szeretnénk használni, de a leggyakrabban használt van legfelül. Miután kiválasztottuk a bankkártyát, közel visszük a leolvasó terminálhoz, majd engedélyezzük a tranzakciót – arcunkkal, ujjlenyomatunkkal, PIN-kóddal, attól függően, milyen azonosítási megoldást választottunk mobiltelefonunkon.
A biztonság kedvéért ez az azonosítás minden fizetéskor megtörténik, nemcsak értékfüggő, mint a hagyományos fizetésnél. Vagyis úgy nem lehet használni a mobilfizetést, hogy mobiltelefonunkon ne lenne beállítva egy azonosítási megoldás. Erre azért is szükség van, mert így biztosítja be magát az Apple, hogy a telefont csakis annak gazdája használhatja fizetésre – ha ellopják vagy elhagyjuk, akkor nem tudnak vele mit kezdeni. Ennyire egyszerű az egész. Az Apple Pay-t a webshopot üzemeltetők is használhatják weboldalukon, segítségével a bankkártyás fizetés gyorsabb és egyszerűbb – nem kell megadni a bankkártya adatokat, azokat ugyanis a szolgáltató már eltárolta.
Az azonnali utalás is segít(het)
A készpénzmennyiség csökkentésében az azonnali utalási rendszer jövő év márciusára halasztott bevezetése is segíthet. A szakemberek lélegzetvisszafojtva várták, hogy milyen új szolgáltatások rázzák fel egy kicsit a pénzügyi piacokat (az azonnali utalásról egy korábbi lapszámban, a PSD2-es EU-s banki direktíva kapcsán már írtunk). Az elképzelés üdvözlendő volt, hogy az utalást a mobilfizetéssel egy szintre hozzák, legalább gyorsaságban, így a készpénzes fizetésnek lenne egy másik alternatívája.
Az elképzelés az volt, hogy az azonnali utalási rendszer segítségével az év minden napján, 24 órában, maximum 5 másodperc alatt lehet majd az átutalásokat teljesíteni. Mindehhez nem kell a hosszú bankszámlaszámokat megjegyezni, hanem lehet használni a kedvezményezett más azonosítóját, legyen az a mobilszám, email cím. Erre a szolgáltatásra alapozva új pénzügyi szolgáltatásokat lehetne kidolgozni – legyen az a QR-kódra épülő bolti fizetési rendszer, személyek közötti pénzküldési szolgáltatás, vagy éppen a fizetési kérelem tranzakciós típusra épülő új típusú szolgáltatás, mely a sárga csekkek és a készpénz új alternatívája lehet.
 

Üzenetben fizethetünk

A személyek közötti pénzküldési szolgáltatás terén a hazánkban népszerű Viber alkalmazásra építve lapzártakor jelentettek be egy szolgáltatást: a Moneytou projekt keretében egy Viber üzenetben adódik lehetőségünk pénzt küldeni vagy pénzt kérni barátainktól. Tipikusan a kölcsönadott pénz, a közös ebéd szétosztása valósulhat meg ezen a felületen. A Viber alkalmazáson túl szükség van egy kiegészítő funkció letöltésére alkalmazáson belül, ez teszi lehetővé a pénz küldését és a pénz fogadását. Ehhez előzetesen regisztrálni kell egy bankkártyát mind a két félnek, és erről küldik, illetve erre fogadják a pénzt.
A szolgáltatásnak van egy kényelmi díja, ami 79 forint (49 forint hétvégén) – ez egyelőre akadályozza a szolgáltatás terjedését. A Moneytou ugyanis jellemzően az árérzékeny lakossági felhasználóknak szól, a baráti tartozások fedezésére. Azonban egy ígéretes lépés, ugyanis a szolgáltatást ingyen telefonálási lehetőségként hazánkban az okostelefon felhasználók 60-65 százaléka használja, ami közel 3,5 millió felhasználót jelent. Ez még távol áll a kínai WeeChat alkalmazástól, mely üzenetküldőként oda fejlődött, hogy a sarki zöldségest és a mosógépszerelőt egyaránt az üzenetküldő segítségével fizethetjük ki.
 
Vass Enikő
IT szakújságíró