Újabb módosítások a jótállásra vonatkozóan
Olvasási idő: 8 perc
A fogyasztókat érintő jótállás tekintetében újabb módosítások léptek életbe, melyek a vállalkozások és fogyasztók közötti jogviszonyt, azon belül a jótállással kapcsolatos vállalkozói eljárást is észrevehetően módosítják.
A jótállási jegy tartalma
Az egyik fontos változás a jótállási jegyeket, azok tartalmát érinti, ugyanis 2023. június 25-től minden jótállási jegyen fel kell tüntetni a termék vételárát. A 151/2003. Korm. rendelet tehát kötelező tartalmi elemként sorolja a termék vételárát is, így június 25-től a jótállási jegynek az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
a) a vállalkozás nevét, címét,
b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá
f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,
g) a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást, valamint
h) a fogyasztási cikk fogyasztó által fizetett vételárát.
Önkéntes jótállás
A jótállás alapulhat önkéntes vállaláson, illetve jogszabályi kötelezettségen is. Amennyiben jogszabály nem ír elő jótállási kötelezettséget, a vállalkozás (gyártó, forgalmazó) dönthet úgy bármilyen megfontolásból, hogy bár nem kötelessége, de mégis önkéntesen vállal jótállást a termékre nézve. Ilyenkor ennek a vállalásnak a feltételeit is a vállalkozás határozhatja meg a jótállási nyilatkozatában.
Amennyiben a jogszabály írja elő a jótállást, abban az esetben a vállalkozás köteles a szabályok szerint eljárni, jótállást biztosítani, és a megfelelő jótállási jegyet átadni a fogyasztónak, nem a saját megfontolása szerint vállal jótállást.
Tehát, ha a fogyasztó a 151/2003. Korm. rendelet mellékletében felsorolt termékcsoportba tartozó terméket, ún. tartós fogyasztási cikket vásárol, és annak eladási ára minimum 10 000 forint, akkor kötelező jótállás alá esik, és a jogszabályban meghatározott folyamatot kell lefolytatnia, például megfelelő tartalmú jótállási jegyet kell átadnia a fogyasztónak, jótállási időben jelzett fogyasztói minőségi kifogás esetén megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell felvennie, és szintén a jogszabályban meghatározott határidőkkel kell helytállnia vagy mentesülnie.
Az ide vonatkozó részletszabályokat a 19/2014. Korm. rendelet szabályozza. Azonban 2023. június 8-tól hatályba lépett egy fontos módosítás, amely erőteljesen érinti az önként vállalt jótállás szabályait, így tehát az fentebb hivatkozott Kormányrendelet szabályait nemcsak a kötelező jótállásra, hanem az önkéntes jótállásra is alkalmazni kell. Azaz a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályai a jövőben nem csupán a jogszabályon alapuló, hanem az önkéntesen nyújtott jótállásra is kiterjednek.
Ennek megfelelően tehát a vállalkozás 2023. június 8-ától az általa önkéntesen vállalt jótállás esetében is köteles lesz például jegyzőkönyvet felvenni a nála bejelentett jótállási igényről, továbbá ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen vagy a jótállási nyilatkozaton feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.
A módosítás miatt tehát az önkéntes jótálláson alapuló igény fogyasztói érvényesítés esetén is a minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a fogyasztó nevét, címét,
- a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
- a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,
- a hiba bejelentésének időpontját,
- a hiba leírását,
- jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
- a jótállási igény rendezésének módját, vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.
Ha a vállalkozás a jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.
A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Valamint, ha az önkéntes jótállást vállaló vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. Továbbá a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
