Innovációs járulék fizetése

Sinka Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2024.05.13

Olvasási idő: 4 perc


A kérdésben szereplő társaság a 2022. évben alakult, a 2023. év a második adóéve. Az anyavállalata (100%) nem mentesül az innovációs járulék fizetése alól. Mentesül-e a társaság a 2023. évben a "kétéves szabály" alapján az innovációs járulék fizetése alól, ha minden mutató szerint mentesülne önálló vállalkozásként?

Azoknak az adózóknak, amelyek egy cégcsoport tagjaként működnek, illetve bel- vagy külföldi partner-, illetve kapcsolódó vállalkozás(ok)kal rendelkeznek, össze kell számítaniuk az adataikat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló alapján és így kell vizsgálniuk, hogy mely mutatóknak felelnek meg. Az ún. önálló, partner- és kapcsolódó vállalkozások fogalmát a Kkv. tv. 4. §-a tartalmazza.

A kapcsolódó vállalkozások adatait a vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján, ennek hiányában a vállalkozások nyilvántartásai alapján kell meghatározni.

A kapcsolódó vállalkozások adatainak meghatározása során a kapcsolódó vállalkozások adataihoz arányosan hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozással olyan partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai a kapcsolódó vállalkozásnak, vagy közvetlenül a kapcsolódó vállalkozás tulajdonában vannak, kivéve, ha ezek az adatok az összevont (konszolidált) beszámolóban már szerepelnek.
A fenti szabályok kiindulópontjaink akkor is, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy anya- és leányvállalat – az anyavállalat a tulajdonosi jogok 100 %-át gyakorolja  –viszonylatában, a magyarországi leányvállalat méret szerinti besorolásakor figyelembe kell-e venni az anyavállalat (akár külföldi) többi leányvállalatának adatát.

A kkv-besoroláshoz szükséges mutatókat – főszabály szerint – a konszolidált beszámoló alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha a cégcsoport bármely tagja (például az anyavállalat) olyan konszolidált beszámolót készít, amely tartalmazza a magyar leányvállalat (és a többi leányvállalat) adatait, úgy a magyar vállalkozás besorolásához szükséges mutatóértékeket ezen beszámolóban foglalt adatok alapján kell meghatározni. Az a tény önmagában, hogy a magyar leányvállalat a hatályos számviteli szabályok alapján nem köteles konszolidált beszámoló készítésére, nem eredményezi automatikusan azt, hogy ne lenne – olyan a cégcsoport másik tagja által elkészített – konszolidált beszámoló, amelynek alapulvételével a fentiek szerint elvégezhető lenne a besorolás.

Amennyiben a cégcsoport egyik tagja sem készít konszolidált beszámolót, úgy a besorolást a leányvállalat (magyar vállalkozás) éves, egyszerűsített éves beszámolójában foglalt mutatószámok alapján kell elvégezni, azzal, hogy figyelembe kell venni azt a szabályt is, miszerint a vállalkozás beszámolójában foglalt adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek.

A Kkv. tv. ismertetett előírásai alapján a cégcsoportok tagjai – az anyavállalat és annak összes leányvállalata – közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódó vállalkozásnak minősül. Ez pedig azt jelenti, hogy a (magyar) leányvállalat beszámolójában foglalt adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni az anyavállalat és az összes leányvállalat (mint közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások) adatait, ha az adatok összevont (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek. Ebből következően:

  • ha rendelkezésre áll a cégcsoport valamely tagja által elkészített konszolidált beszámoló, úgy az abban foglalt adatok alapján kell meghatározni a vállalkozási méretet;
  • ha nem áll rendelkezésre konszolidált beszámoló, úgy a (magyar) leányvállalat beszámolójában szereplő adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni az anyavállalat és az összes leányvállalat adatát.

[A Kkv. tv. 5. §-a ad iránymutatást arra nézve, hogy a partnervállalkozások adatait arányosan, a kapcsolódó vállalkozások adatait teljes egészében kell a vállalkozás mutatóihoz hozzászámítani az összevont (konszolidált) beszámoló, annak hiányában a vállalkozás saját nyilvántartása alapján.]

Az úgynevezett „kétéves szabály” szerint, ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak akkor veszíti el, illetve nyeri el a kkv minősítést, ha két egymást követő évben fennáll a minősítéshez szükséges állapot.

Tehát, ha van egy kiugró éve a cégnek, még nem biztos, hogy kategóriát vált, mert ahhoz két egymást követő évben is kiugró évet kell produkálnia (és ugyanez igaz fordítva is).

A kérdés szerinti, 2022-ben alakult társaságnak a 2023. évi kötelezettségét vizsgálva: 2023. január 1-jén még nem volt beszámolóval lezárt éve a vállalkozásnak, így a 2023. évre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni, amikor is (rendelkezés hiányában) évesíteni nem kell. Az üzleti terv nem tartalmaz mérlegfőösszeget, ezért a besorolásnál a nettó árbevétel és a foglalkoztatottak létszámának évesítés nélküli adataival kell számolni. A besoroláshoz – attól függően, hogy van-e konszolidált beszámoló vagy nincs – a cégcsoport adatait e vállalkozások adatait a fentiekben részletezettek szerint kell összeszámítani a kérdésben említett leányvállalat adataihoz.
A leányvállalat 2024. évi besorolásához a 2022. évi beszámolójában feltüntetett adatokat éves szinten kell meghatározni, mivel egy évnél rövidebb üzleti évről van szó [Kktv. 5. § (1) bekezdés utolsó fordulata]. Ez azt jelenti:

  • az értékesítés nettó árbevételi adatát évesíteni kell (a nettó árbevételi adatot el kell osztani a beszámolóval lefedett működési napok számával, és meg kell szorozni az adott év napjainak számával);
  • nincs szükség a foglalkoztatottak törtidőszaki létszám – mint átlagos statisztikai állományi létszám -, valamint a beszámoló szerinti mérlegfőösszeg adatának évesítésére. Ezeket tehát változatlanul hagyva, éves szintű adatoknak kell tekinteni;
  • fentiekhez a cégcsoport adatit a már részletezettek szerint hozzá kell számítani.