2023 a hulladékügyben is a nagy változások éve lesz
Olvasási idő: 8 perc
A hulladéktörvény módosítása értelmében 2023. július 1-től működésbe lép a koncessziós rendszer. Az új szisztéma számos elemében érinti a hulladékgazdálkodás és a gyártói felelősség szabályait.
2021. február 25-én került kihirdetésre és 2021. márciusától hatályos és azóta is folyamatos változásokat léptet életbe a hulladékgazdálkodás hazai rendjét alapvetően megváltoztató új jogszabály. A korábbi hulladéktörvény módosítását elsősorban a körforgásos gazdaság európai uniós elvének és követelményeinek való megfelelés inspirálta. Az új szisztéma egy minden eddiginél kiterjedtebb állami szerepvállalást és szigorúbb szankciórendszert intézményesít a hulladékgazdálkodás terén.
Koncesszió, koncessziós rendszer
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény július 1-étől hatályos módosítása szerint a koncesszió alá tartozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység (települési hulladék gyűjtése és átadása), illetve a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység (kiterjesztett gyártói felelősség [EPR], visszaváltási kötelezettség alá tartozó termékek hulladékainak gyűjtése és átadása) elvégzése a következő 35 évben a MOL Nyrt. mint koncesszor feladata lesz. (a visszaváltási kötelezettség 2024. január 1-től)
A felsorolt termékek elkülönített gyűjtése, válogatása, kezelésre átadásra alvállalkozói rendszerben történik majd meg.
E rendszerbe kerülnek a gazdálkodó szervezetek elkülönítetten gyűjtött, háztartásihoz hasonló (kommunális) hulladékai is. 2023. július 1-től az ilyen hulladékokat csak az intézményi alvállalkozónak lehet átadni.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe a törvény definíciója szerint a háztartásokban képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék tartozik, beleértve a lomhulladékot is. A közszolgáltatók koncessziós társaság alvállalkozóivá válnak, ha jelentkeznek a regisztrációs felhívásra, kiterjesztik gyűjtőkörzetüket, és vállalják a kapott szerződés szerinti teljesítést.
A koncessziós társaság megfizeti a közszolgáltató, illetve az intézményi alvállalkozó költségeit, valamint az így tulajdonába került hulladék kezelési költségeit a hasznosítónak vagy az ártalmatlanítónak. A fedezetet biztosítja a lakosságtól beszedett közszolgáltatási díj, illetve a gyártók által megfizetett EPR-díj, valamint a hasznosításra értékesíthető hulladékért elért bevétel.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.
Kiterjesztett gyártói felelősség
Megjelent és hatályba is lépett a 16/2022. (XII. 21.) MEKH rendelet is, amely meghatározza az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozók és az önkormányzatok indokolt költségeinek meghatározását és szabályozását, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásáért szedhető díjakkal kapcsolatos díjjavaslat elkészítésére vonatkozó alapelveket és keretszabályokat.
A Hivatal a gazdálkodó szervezetek intézményi alrendszerrel összefüggő díjára eseti és rendszeres bontásban a hulladék térfogata alapján Ft/l-ben kifejezve, és a hulladék tömege alapján Ft/kg-ban kifejezve tesz javaslatot.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló rendelet tervezetének véleményezése 2022. novemberben megtörtént. A kormányrendelet hamarosan megjelenik.
