Hulladékgazdálkodás – új ismeretek és még újabb feladatok
Olvasási idő: 7 perc
A hulladékgazdálkodás elsődleges célja a környezetszennyezés megelőzése, és a környezet terhelésének csökkentése. Ennek megvalósításához a gazdálkodó szervezeteknek meghatározott hulladékgazdálkodási ismeretekre van szükségük, hogy képesek legyenek az ismereteik birtokában hulladékgazdálkodási tevékenységüket, feladataikat a jogszabályok által előírt módon végrehajtani. Ebben nyújt segítséget mellékelt hulladékgazdálkodási szabályzatunk.
Hulladéktermelőnek minősül, akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez. Hulladékbirtokos az a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van.
A hulladéktermelő/hulladékbirtokos gazdálkodó szervezetnek úgy kell végezni hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül, hogy az
- ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre,
- ne okozzon zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és
- ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.
Tekintettel a gazdálkodó szervezetek igen szerteágazó hulladékgazdálkodási kötelezettségeire és feladataikra, melyek teljes körű ismertetése − terjedelmi okok miatt – itt és most nem megoldható − javasolt a mellékelt Hulladékgazdálkodási szabályzat összeállítása.
Hulladékgazdálkodási tevékenység
A hulladékgazdálkodás fogalmát, valamint a főbb értelmező rendelkezéseket a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) tartalmazza.
Hulladékgazdálkodás:
- a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete,
- a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység,
- a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint
- a hulladékkezelő létesítmények utógondozása.
A hulladéktermelő/hulladékbirtokos gazdálkodó szervezetek hulladékgazdálkodási tevékenysége – a fent felsorolt célok érdekében – magában foglalja a hulladék előzetes gyűjtését, tárolását és átadását a gyűjtőnek.
Hulladék bármely anyag vagy tárgy lehet, amelytől termelője/birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.
Kiterjesztett gyártói felelősség elve
A hulladék megelőzése szempontjából igen fontos szerepe van valamennyi gyártónak; melyhez ismernie (és betartania!) kell – az alábbiakban közölt − kiterjesztett gyártói felelősség elvét.
A gyártó a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért.
Ide értendő
- a felhasznált alapanyagok megválasztása,
- a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá
- a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezése.
A kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá
- a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért,
- a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint
- a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják [Ht. 3. § (1) bekezdés, b) pont].
A hulladék csoportosítása
A hulladékot a hulladék jellege és fajtája, típusa szerint a vállalkozónak el kell különíteni, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését.
A hulladék elkülönítéséhez ismerni kell a hulladék csoportosításának lehetőségeit. A hulladék csoportosítása, elkülönített gyűjtése történhet az alábbiak szerint:
- a hulladék jellege: a hulladék veszélyes vagy nem veszélyes jellemzője;
- a hulladék fajtája, összetétele alapján (biohulladék, élelmiszer- és konyhai hulladék, háztartási hulladék, lomhulladék és vegyes hulladék); továbbá
- a hulladéktípusnak megfelelően a hulladékjegyzék [72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről] szerint.
A hulladék eredete szerint megkülönböztethető a Ht. alapján:
- települési hulladék (kommunális hulladék): a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék,
- termelési (nem veszélyes) hulladék (ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási),
- hulladékolaj.
Ez utóbbi három csoporton belül lehet a hulladék − jellege alapján − veszélyes vagy nem veszélyes hulladék.
Veszélyes hulladék: a Ht. 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék a hulladék jellege szerinti csoportosításban.
Ilyen veszélyességi jellemző lehet: HP 1 „Robbanásveszélyes”, HP 2 „Oxidáló”, HP 3 „Tűzveszélyes”, HP 4 „Irritáló” - bőrirritáció és szemkárosodás,stb.
A hulladék besorolása
A hulladék előzetes gyűjtése előtt a hulladék termelőjének, vagy − ha az nem állapítható meg – birtokosának, a hulladékot típus és jelleg szerint − a hulladékjegyzéknek meghatározottak alapján – előzetesen be kell sorolni.
A besorolás a hulladékjegyzék kódjai alapján történik, amelyet a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 1. és 2. mellékletei tartalmazzák. (Az 1. és 2. mellékleteinek használatát e rendelet 3. melléklete írja elő, „Útmutató a hulladékjegyzék használatához”címmel.)
Amennyiben besorolási kötelezettségének a hulladéktermelő/hulladékbirtokos nem vagy nem megfelelően tesz eleget, abban az esetben a hulladékot a hulladék termelőjének vagy birtokosának telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság − a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén − besorolja, és ennek tényét jogszabály előírásainak figyelembevételével határozatban megállapítja.
A hulladék gyűjtése
A gazdálkodó szervezet tevékenysége során számos veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék képződik. Ilyenek lehetnek például:
- fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladék
- szerves/szervetlen kémiai folyamatból származó hulladék
- hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladék stb.
Mielőtt a hulladék gyűjtője, − a hulladék ártalmatlanítása, a hulladékstátusz megszűnése céljából −, a hulladékot a hulladékbirtokostól átveszi, a hulladékbirtokos köteles a hulladék – a Ht. alapján, meghatározott szempontok szerinti − előzetes gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy – különböző lehetőségek közül választva − gondoskodjon a hulladék kezeléséről.
Amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható, a vállalkozó, mint hulladéktermelő a hulladék előzetes gyűjtését saját tulajdonú és/vagy bérelt ingatlanán (a továbbiakban: ingatlan) végzi.
A képződött hulladék gyűjtése, előzetes tárolása hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezhető az ingatlan területén. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell.
A hulladék gyűjtése a hulladék fajtája és jellege − adott esetben−, típusa szerint elkülönítve a képződés helyén történik. Ebben az esetben beszélünk elkülönített gyűjtésről, lehetővé téve ezzel a hulladék egyedi módon történő kezelését.
Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet.
