Mi minősül hozzájárulásnak az online reklámban?
Olvasási idő: 6 perc
A közvetlen üzletszerzés (a direkt marketing) egyik formája, amikor a vállalkozás elektronikus levelezés útján küld reklámnak minősülő kereskedelmi kommunikációt a fogyasztók részére. Ez azonban csak a fogyasztóvédelmi és reklámjogi előírások mellett, továbbá az adatvédelmi szabályok által meghatározott korlátok között folytatható.
A hozzájárulás a fogyasztó (az érintett) akaratának előzetes, önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló kinyilvánítása, amellyel a fogyasztó (az érintett) egyértelműen kifejezi beleegyezését abban a kérdésben, hogy a vállalkozás elektronikus levelezés útján reklámot küldhet neki, illetve e célból kezelheti a személyes adatait.
Beszerezhető a fogyasztó hozzájárulása elektronikus levelezés útján?
Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény értelmében elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a reklámtörvényben előírt hozzájárulás kérése, azaz már erre a közlésre is alkalmazni kell a törvényi rendelkezéseket.
A reklámtörvény szerint a hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a vállalkozás nevét és megjelölését. Mindez azt eredményezi, hogy nem szerezhető be jogszerűen az ahhoz történő fogyasztói hozzájárulás, hogy a vállalkozás részére elektronikus levelezés útján reklámot küldjön meg. Megoldást jelenthet, ha a vállalkozás például az üzletben kér hozzájárulást a fogyasztótól.
Hozzájárulás megadása a reklám elektronikus levelezés útján történő megküldéséhez
A címzett – reklám elektronikus levelezés útján történő megküldéséhez történő – hozzájárulásának előzetesnek, egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie, írja elő a reklámtörvény.
A hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó
- nevét, illetve
- a születési helyét és idejét, amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető,
- azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint
- a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.
A hozzájáruló nyilatkozatnak kötelező eleme a név feltüntetése. Amint arra az Alkotmánybíróság rámutatott a 48/B/2009. AB határozatban, ennek révén kapcsolható konkrét személyhez a közvetlen megkereséshez való hozzájárulás.
Ezáltal biztosítható, hogy reklámot csak azok kapjanak közvetlen megkeresés módszerével, akik ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak.
A nyilatkozó nevének feltüntetésére tehát éppen azért van szükség, hogy egyértelműen megállapítható legyen az a jogalany, akire a közvetlen üzletszerzéssel történő reklámtevékenység korlátozódik, s az érintettek köre anonim hozzájáruló nyilatkozatok által ne legyen parttalanul kiterjeszthető.
Hozzájárulás a személyes adatok kezeléséhez
A vállalkozásnak nemcsak a reklámtörvény előírásait, hanem az általános adatvédelmi rendelet (a GDPR) rendelkezéseit, elvárásait is szem előtt kell tartani. E körből kiemeljük, hogy a hozzájárulásnak megfelelő előzetes tájékoztatáson kell alapulnia, önkéntesnek és konkrétnak, illetve más ügyektől (hozzájárulásoktól) egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie.
Fogyasztót tájékoztatása az adatkezeléshez történő hozzájárulása előtt
Az adatkezelés érintettjének a hozzájárulása akkor minősül az adatkezelés megfelelő jogalapjának, ha az adatkezelés megkezdése előtt olyan részletes, megfelelő tájékoztatást kap az érintett az adatkezelés részleteiről, amely megfelel a GDPR által támasztott követelményeknek, a GDPR ezzel kapcsolatos előírásainak.
Ezáltal lehet eleget tenni annak az elvárásnak, amely szerint, ha egy vállalkozás a fogyasztó hozzájárulását szeretné beszerezni annak érdekében, hogy annak személyes adatait kezelje, akkor az érintettnek tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy hozzájárulását adta, ezt milyen mértékben tette, ismertnek kell lennie előtte az adatkezelő kilétének, a személyes adatok kezelése céljának, időtartamának. Ha a hozzájárulás megadása előtt az érintett nem kapta meg az előírásoknak megfelelő előzetes tájékoztatást, akkor az érintett hozzájárulása semmis (lásd BH2016. 290.).
Mikor önkéntes az adatkezeléshez adott hozzájárulás?
Az érintett adatkezeléshez adott hozzájárulásának önkéntesnek kell lennie. A GDPR szerint a hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válna. Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, figyelembe kell venni például, hogy a vállalkozás és a fogyasztó közötti szerződés teljesítésének, a szolgáltatásnak a vállalkozás feltételéül szabta-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem is szükségesek a szerződés teljesítéséhez. Erre példa az Európai Adatvédelmi Testület által ismertetett azon eset, amikor egy bank az ügyfelei hozzájárulását kéri ahhoz, hogy engedélyezzék harmadik felek számára a fizetési adataik direkt marketing céljára történő felhasználását. Ez az adatkezelési tevékenység nem szükséges az ügyféllel kötött szerződés teljesítéséhez és a szokásos bankszámla-szolgáltatások nyújtásához. Ha az ügyfél ezen adatkezeléshez való hozzájárulásának elutasítása a banki szolgáltatások megtagadásához, a bankszámla megszüntetéséhez vagy – esettől függően – díjemeléshez vezet, a hozzájárulás nem tekinthető önkéntesnek.
Mindez azt is jelenti, hogy ha a vállalkozás a hírlevelére történő feliratkozás ellenében valamilyen előnyt nyújt a fogyasztók számára, akkor meg kell vizsgálni, hogy ez az előny befolyásolja-e, s ha igen, akkor mennyiben befolyásolja a hozzájárulás önkéntességét, amelyhez azt is tisztázni kell, hogy a hírlevélre történő feliratkozás elutasítása (a hozzájárulás megadásának megtagadása) okoz-e hátrányt a fogyasztó számára.
Hüvelykujjszabályként a következők fogalmazhatók meg: nem lehet a vállalkozás (az adatkezelő) által nyújtott szolgáltatás vagy előny nyújtásának feltételévé tenni olyan személyes adat megadását vagy más (direkt marketing) adatkezelési céljából történő felhasználásához történő hozzájárulást, amely nem szükséges az érintett fogyasztó által igénybe vett szolgáltatás teljesítéséhez. A fogyasztók számára valós választási lehetőséget kell biztosítani, akárcsak azt, hogy a reklámok megküldésére, hírlevélre nem feliratkozók egyenlő feltételekkel érhessék el azt a szolgáltatást, amelyhez a feliratkozás ténylegesen nem feltétlenül szükséges.
