Az Országgyűlés június 30-ig meghosszabbította a hitelmoratóriumot

Adópraxis Dátum Legutoljára frissítve: 2020.10.21

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1494 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az Országgyűlés 2020. október 20-án elfogadta a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló hiteltörlesztési moratórium fél éves meghosszabbításáról szóló törvényt.

Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs szeptember 19-i rendkívüli ülése után jelentette be, hogy a kormány fél évvel meghosszabbítja az év végén lejáró moratóriumot 2021. június 30-ig.

A hosszabbítás egyik célcsoportjába a kiemelt társadalmi csoportok tartoznak, így a nyugdíjasok, a gyermeket váró vagy nevelő szülők, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak.

Esetükben a moratórium célja, hogy a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőkefizetési, kamatfizetési, illetve díjfizetési kötelezettségeik teljesítésére átmenetileg, 2021. június 30-ig fizetési haladékot kapjanak.

Tekintettel arra, hogy a fizetési moratórium célja a hiteladósok pénzügyi helyzetének, szociális biztonságának megerősítése, ennek megfelelően a moratórium igénybevételére az adós a fizetési moratórium időtartama alatt, azaz 2021. június 30-ig bármikor jogosult. Amennyiben az adós az eredeti szerződéses feltételek szerint kíván teljesíteni, ennek sincs akadálya. A teljesítés azonban nem zárja ki azt, hogy ha az adós a fizetési moratórium időtartama alatt mégis élni kíván a fizetési moratórium lehetőségével, úgy ezt a fizetési moratórium időtartama alatt bármikor megtegye.

 
 

Fontos, hogy a fizetési moratórium kiterjed az olyan – pénzügyi intézményen keresztül folyósított – munkáltatói hitelre is, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállaló hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.

A fizetési moratórium részletszabályai egyértelművé teszik, hogy a fizetési haladék igénybevétele miatt az adós nem kerülhet hátrányos helyzetbe. A felhalmozott tartozás után kamatos kamat felszámítása nem lehetséges és a futamidő meghosszabbodásával biztosítható a fizetési terhek egyenletes elosztása. A moratórium alatt meg nem fizetett tőke-, kamat- és díjtartozást a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő meghosszabbítása mellett köteles az adós megfizetni.

A hosszabbítás másik célcsoportjába a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyek, egyéni cégek és egyéni vállalkozók tartoznak, akik a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján annak minősülnek. 

Az még nem ismert, hogy mely vállalkozások tartoznak ebbe a körbe, mert a törvény egyelőre felhatalmazást adott a Kormánynak arra, hogy rendeletben állapítsa meg azt a mutatószámot, amelynek teljesülése esetén a vállalkozás pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősül.

Ebben a célcsoportban is az a moratórium célja, hogy a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőkefizetési, kamatfizetési, illetve díjfizetési kötelezettségeik teljesítésére átmenetileg, 2021. június 30-ig fizetési haladékot kapjanak az adósok.

Az érintett vállalkozásoknak kérelmezniük kell majd a hiteltörlesztési moratórium további igénybevételét, bemutatva azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy az adós a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján jogosult a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére.

A törvény további rendelkezése, hogy azon adósok esetében, akikre nem vonatkozik a fizetési vagy a hiteltörlesztési moratórium, a hitelező a szerződést a tőkefizetési, kamatfizetési, illetve díjfizetési kötelezettség nem teljesítése miatt 2021. június 30. napjáig felmondással nem szüntetheti meg. 

Ezen időszakban a hitelező és az adós egyeztetést folytat a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalásáról annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. A hitelező és az adós a közös megegyezéssel megállapított feltételekkel, így különösen a tőkefizetési, kamatfizetési és díjfizetési kötelezettség mértékével és teljesítésének esedékességével módosítja a hitelszerződést. 

A hitelfelmondási tilalom azoknak jelent majd segítséget, akik fizetési problémákkal szembesülnek, azonban nem élhetnek a törlesztési moratóriummal.

(Lezárva: 2020. október 21.)