HIPA 2024: figyeljenek az egyéni vállalkozók és a gyártók!

Mint ahogy már korábban arról az Adópraxis is beszámolt, az egyéni vállalkozó szünetelése kapcsán új jogszabály született, ez pedig érinti a helyi iparűzési adót (HIPA) is. Ennek lényege, hogy ha a szünetelés nem haladja meg a 181 napot, akkor az nem befolyásolja az adókötelezettség teljesítését. Tehát az iparűzési adó szabályozás ezen időszak alatt is vállalkozónak tekinti a szünetelő egyéni vállalkozót. Ez az intézkedés 2024. január 1-jétől lépett életbe - Dr. Gróf Gabriella okleveles könyvvizsgáló adószakértő, jogász a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont szakmai napján tartott előadásában.

Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, hogy a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

Kötelező visszaváltási díj és a HIPA

A kötelező visszaváltási díj – ami szintén ez év elejétől hatályos - sok szabályt érint, így a HIPÁ-t érintő rendelkezéseket is. Eszerint az adóalapot semlegesítik a tekintetben, hogy mind a nettó árbevételből, mind az ELÁBÉ-ból, vagyis az eladott áruk beszerzési értékéből szükséges kiszűrni a visszaváltási díjakat annak érdekében, hogy az adóalapot ne befolyásolja.

A kötelező visszaváltási díj az ellenérték része, az ÉNÁ (darab eladási ár) összegébe beszámít. Az iparűzési adó alap szempontjából a visszaváltási díj nem része a nettó árbevételnek és az ELÁBÉ-nak. Az adóalap semlegesítése érdekében történt a módosítás.

Az adóalap megosztásának szabálya is módosul

Az adóalap megosztásának megváltozott szabályai – amik arról szólnak, hogy egyes tevékenységek esetében ezt miként kell végrehajtani – az adott iparágakban működő társaságoknál új iránytűként szolgálnak. Ráadásul ez két olyan területet érint, ahol korábban nem létezett erre vonatkozóan előírás és lényegében a székhely szerint számolta az iparűzési adó alapját az érintett adózó.

Az egyik ilyen terület a munkaerő kölcsönzők vonatkozásában megjelenő új előírás.

Adókötelezettség áll fenn annak az önkormányzatnak az illetékességi területén, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21.000 óra időtartamban munkát végeznek.

Ahol a fenti feltétel teljesül, ott telephely létesül, az összes ilyen telephely pedig a megosztásnál figyelembe veendő. Ennek alkalmazása az idei év elejétől esedékes.

A légitársaságoknak is új előírással kell számolniuk 2024. január 1-jétől. A jogszabály definiálja, hogy kit tekint légi személyszállítást végző vállalkozónak, akire ezek a sajátos rendelkezések vonatkoznak. Az a vállalkozó minősül majd ilyennek, aminek a nettó árbevételének legalább 75 százalékát a légi szállítási szolgáltatásból, illetve az azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból realizálja a vállalkozó.

A nettó árbevételbe tartozik a Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke is.

Telephelynek fog minősülni azon önkormányzat illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér működik, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak.

A kombinált adóalap a következőképpen alakul: az adóalap 20 százalékát hagyományos felosztási szabályok alapján a telephelyek között, 80 százalékát viszont az új telephelyek, azaz repülőterek között lesz szükséges felosztani.