Hogyan számoljuk ki helyesen a HIPA adóalapját a főszabály szerint?
Olvasási idő: 9 perc
A főszabály szerinti HIPA-alap megállapítása összetettebb számítási szabályokon alapul, mint az egyszerűsített módszerek. Az elismert költségtételek levonhatósága árbevételi sávhoz kötött, a kapcsolt vállalkozások bevonása és az adóalap települések közötti megosztása pedig további adminisztrációs kötelezettségeket keletkeztet.
Mikor kell a főszabály szerinti adóalapot alkalmazni?
A főszabály szerinti adóalap-megállapítást azoknak a vállalkozásoknak kell alkalmazniuk, akik nem választhatják vagy már nem jogosultak az egyszerűsített (sávos vagy kiva szerinti) iparűzési adózásra. Ez olyan esetekben fordul elő, amikor a vállalkozás bevétele túllépi a bevételi értékhatárt – például 25 millió forintot, illetve átalányadózó kiskereskedelmi tevékenység esetén 120 millió forintot –, vagy ha a vállalkozás visszalép az egyszerűsített adóalap-megállapítástól. Ilyenkor a helyi iparűzési adó alapját a bevételből levonható tételek (pl. elábé, közvetített szolgáltatás, anyagjellegű ráfordítás) figyelembevételével kell kiszámítani. Fontos tudni, hogy a főszabály szerint adózóknak az adóalapot meg kell osztaniuk a telephelyek szerinti önkormányzatok között is, az előírt módszerek egyikének alkalmazásával.
Hogyan épül fel a főszabály szerinti adóalap?
A főszabály szerint a HIPA alapját a nettó árbevétel – átalányadózók és egyéb egyszeres könyvvitelt vezetők esetén a bevétel – és a jogszabályban meghatározott levonható tételek különbözete adja. Ezek az elábé, a közvetített szolgáltatások értéke, az alvállalkozói teljesítések értéke, valamint az anyagköltség. A tételes levonás alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás a főszabály szerinti adóalap-megállapítást válassza, és az egyes költségtételek elszámolása megfeleljen az adóhatósági és számviteli előírásoknak.
Legfontosabb tudnivalók a 2024-es HIPA bevallásról
A 2025. május 31-ig benyújtandó 24HIPAK bevallásban kell nyilatkozniuk azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2024-ben szünetelésből tértek vissza, elérték a következő sávba tartozó bevételi küszöböt, vagy az egyszerűsített helyett a tételes iparűzési adóalap-megállapítást kívánják alkalmazni.
Adóalap-korlátozás – mit jelent az 500 milliós szabály?
Ha a vállalkozás árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, egyes levonható tételek csak részben érvényesíthetők a HIPA alapjában. A Htv. szerint ilyenkor a közvetített szolgáltatások, az elábé, az alvállalkozói teljesítések és az anyagköltség csak az árbevétel meghatározott százalékáig érvényesíthetők. A korlátozás célja, hogy a magas árbevételű vállalkozások esetében a levonható összegek ne csökkentsék aránytalanul az adóalapot, és így kiegyensúlyozottabb legyen az adóteher. A levonási korlátokat tételenként, külön-külön kell figyelembe venni, és minden esetben a törvényben meghatározott százalékos határok érvényesek.
Példa: Ha egy vállalkozás mondjuk 800 millió forintos árbevételt és 780 millió forintos ELÁBÉ+közvetített szolgáltatást realizál, akkor így alakul a levonhatóság:
| Sávba eső nettó árbevétel | Nettó árbevétel megoszlása a sávok között | Levonható összeg (ELÁBÉ+közvetített szolgáltatás) |
| 500.000.000 Ft | 0,625 | 487.500.000 Ft |
| 300.000.000 Ft | 0,375 | 292.500.000, de legfeljebb 300.000.000 x 85% = 255.000.000 Ft |
| 800.000.000 Ft | 1 | 742.500.000 Ft Tehát ebben az esetben, csak 742,5 milliót helyezhet levonásba. |
Kapcsolt vállalkozások összeszámítása
Az 500 millió forintos árbevételi határ vizsgálatakor nem elegendő csak az adóalany saját nettó árbevételét figyelembe venni.
Kapcsolt vállalkozások esetében az 500 millió forintos árbevételi értékhatár vizsgálatakor az adóalanynak az árbevételét növelni kell a kapcsolt vállalkozások nettó árbevételének összegével.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben több gazdasági társaság között kapcsolt viszony áll fenn, a korlátozás alkalmazhatóságát ezek együttes árbevételének összege alapján kell eldönteni. A kapcsolt vállalkozások meghatározása a Tao. tv. fogalmai szerint történik, ezért a HIPA szempontjából is ezek az értelmezési szabályok az irányadók.
Mire figyeljünk a 24HIPAK bevallás kitöltésekor?
A 24HIPAK nyomtatvány kitöltése több ponton is eltér a korábbi évek gyakorlatától, mivel az adózási forma bejelentése, az előlegek kezelése és a települések közötti adóalap-megosztás egységes rendszerben jelenik meg. A nyomtatvány szerkezeti felépítése és az ÁNYK működése együttesen határozzák meg, hogy a bevallás technikailag és tartalmilag is megfelelő lesz-e.
Adóalap megosztása több önkormányzat között
Ha a vállalkozónak több önkormányzat illetékességi területén van telephelye, akkor a Htv. 3. mellékletében található megosztási módszerek valamelyike szerint kell az adóalapot megosztani.
Ez lehet a személyi jellegű ráfordítás arányán, az eszközérték arányán vagy a komplex módszeren alapuló megosztás. A választott módszert a bevallásban is rögzíteni kell, és azt következetesen alkalmazni kell az érintett önkormányzatok felé. Fontos tudni, hogy egyszerűsített HIPA esetén – azaz sávos vagy kiva szerinti adóalap-megállapításnál – az adóalapot nem kell megosztani az önkormányzatok között. A megosztás tehát kizárólag a főszabály szerinti adózókra vonatkozik.
