Gyorsjelentés a Munka Törvénykönyve módosításáról
Olvasási idő:
Már csak a köztársasági elnök aláírására vár a 2018. december 12-én megszavazott, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény. Röviden összefoglaljuk, hogyan változik majd a Munka Törvénykönyve a módosító jogszabály hatálybalépését követően.
A munkaidő-keret maximális tartama
Továbbra is három esetet, és az ahhoz tartozó egy-egy időszakot kell figyelembe vennünk a munkaidő-keret mértékénél.
Az első két esetben semmi sem változott: az általános esetekben legfeljebb 4 hónapos munkaidőkeretet lehet meghatározni, míg bizonyos atipikus foglalkoztatási formáknál, így
a) a megszakítás nélküli munkarendnél,
b) a több műszakos munkarendnél,
c) az idényjellegű tevékenységnél,
d) a készenléti jellegű munkakörben, továbbá
e) közlekedéshez kapcsolódó munkakör esetén
6 hónap lehet.
A változás a harmadik esetben lesz, amikor objektív, műszaki vagy munkaszervezési okok indokolják a magasabb túlóra alkalmazását. Ilyenkor kollektív szerződésben megállapodnak a felek akár harminchat hónapos munkaidő-keret alkalmazásáról is. Ez az eddigi lehetőség háromszorosa.
Órabéres munkavállaló bérelszámolása munkaidőkeret esetén
Munkaidő-keret alkalmazása esetén
a) a havibéres díjazásnál a munkavállalónak a havi alapbére jár;
b) az órabéres díjazásnál az általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével kell elszámolni a bért.
Az órabéres munkavállaló esetén ettől eddig minden esetben eltérően is megállapodhattak a felek. A módosítás ezen annyiban szigorít, és ezzel növeli a munkavállaló érdekeinek védelmét, hogyha a keret időtartama 4, illetve 6 hónapnál hosszabb, akkor az említett eltérő megállapodások csak kollektív szerződés ezt megengedő rendelkezése esetén köthetők.
A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a ténylegesen teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Amennyiben a munkaidőkeret lejártát követően az elszámolás azt mutatja, hogy a munkavállaló a ténylegesen teljesítéshez képest alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Ha pedig a munkavállaló magasabb összegű munkabérben részesült, akkor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A munkaidő-beosztás módosítása
A munkaidő-beosztás megváltoztatása nem csak a munkáltató érdekkörében merülhet fel a, hanem a munkavállaló írásbeli kérésére is történhet módosítás. Ennek nincs külön határideje.
A heti munkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Amennyiben munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, akkor alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő beosztást is, azaz ebben az esetben a napi munkaidőt, a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt egyenlőtlenül oszthatja be.
Egyenlőtlen munkaidő beosztás (és munkaidő-keret) esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát főszabály szerint a közölt munkaidő-keret időszakának átlagában kell figyelembe venni, ami 4 hónap, illetve bizonyos foglalkoztatási formáknál 6 hónap lehet. Ettől hosszabb időszak átlagát akkor alkalmazhatja a heti munkaidő számításához a munkáltató, haazt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják és olyan időszak átlagát kell figyelembe vennie, amit a kollektív szerződés tartalmaz, de ez nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Azaz legfeljebb 12 hónapos referencia időszakátlagában a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát.
A heti pihenőnap egyenlőtlen beosztása idényjellegű munka, megszakítás nélküli munkarend és több műszakos munkarend esetén
A módosítás ezeknél az atipikus foglalkoztatási formáknál is - az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében - havonta legalább egy pihenőnap beosztását teszi kötelezővé a munkáltató számára.
Az éves rendkívüli munkaidő tartama és az önként vállalt többletmunka
Továbbra is évenként legfeljebb kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, azonban a módosítás nyomán a 250 órás rendkívüli munkaidőn túl további, legfeljebb 150 órával lenne növelhető az elrendelhető rendkívüli munkaidő.
Kollektív szerződéssel eddig is legfeljebb évi háromszáz órára lehetet növelni az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét, de mostantól ezen a 300 órán felül a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb további száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
Az időkorlátokat a munkaviszony évközbeni kezdete, határozott idejű munkaviszony vagy részmunkaidő esetén arányosítani kell.
Az önként vállalt többletmunkáról a munkavállalónak és a munkáltatónak írásban kell megállapodnia, amely a naptári év végére mondható fel és amelyről nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak.
Az önként vállalt többletmunka terhére elrendelt munkaidőt a munkaidő-nyilvántartásban fel kell tüntetni és abból megállapítható kell, legyen: önként vállalt többletmunkáról vagy a klasszikus rendkívüli munkaidőről van-e szó.
A munkavállalót az önként vállalt többletmunka nem vállalása miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés, ezért a munkáltató általi felmondásnak nem lehet kizárólag az az indoka, hogy az önként vállalt többletmunkáról szóló megállapodást a munkavállaló felmondta.
Egyéb pontosítások
- A munkáltatónak a munkaidő-beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban és nem hét nappal korábban kell közölni.
- A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a korábban közölt munkaidő-beosztáshoz képest legalább kilencvenhat órával és nem négy nappal korábban módosíthatja.
