Mi a különbség a gazdasági társaság vagy társas vállalkozás között?
Olvasási idő: 3 perc
A gazdasági társaság fogalmát a Ptk., a társas vállalkozásét pedig a Tbj. és a Szocho tv. határozza meg. A két megközelítés közötti különbség a biztosítási és adózási kötelezettségek teljesítésében is szerepet játszik. A fogalmak pontos elhatárolásához rendelkezésre áll részletes, példákkal és táblázatokkal kiegészített útmutatónk is.
A „gazdasági társaság” és a „társas vállalkozás” kifejezéseket gyakran egymás szinonimájaként használják, holott ezek eltérő jogszabályi hátterű, külön tartalommal bíró fogalmak. A pontatlan szóhasználat gyakorlati következményekkel járhat például a tb és adófizetési kötelezettségek megítélésében. A téma mélyebb megértéséhez részletes, 55 oldalas összefoglaló útmutatónk nyújt segítséget, amely számításokat, példákat és táblázatokat is tartalmaz.
Gazdasági társaság mint társasági jogi fogalom
A Ptk. alapján gazdasági társaságnak minősül a közkereseti társaság (kkt.), a betéti társaság (bt.), a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.). A Ptk. 3:112. §-a szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A biztosítási és közteherviselési kötelezettségek megítélése szempontjából az a meghatározó, hogy az ügyvezető a társaság tagja-e vagy sem. E körülmény ugyanis alapvetően befolyásolja, hogy a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül-e, illetve milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak rá.
Társas vállalkozás társadalombiztosítási és adózási értelmezésben
A társas vállalkozás elsődlegesen a tb és adózási szabályozásban használt gyűjtőfogalom. A tb ellátásaira jogosultakról, valamint e járulékok fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.), illetve a szocho-ról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) értelmezésében társas vállalkozásnak minősül többek között a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés (ideértve az európai gazdasági egyesülést is), továbbá az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég, valamint például a szabadalmi ügyvivői iroda, gépjárművezető-képző vagy oktatói munkaközösség. E meghatározás tehát jóval tágabb, mint a gazdasági társaságok Ptk.-ban megfogalmazott köre. A társas vállalkozások körébe sorolt szervezetek biztosítási és közteherviselési szempontból egységes szabályozás alá esnek.
Fogalomhasználat a biztosítási és adózási kötelezettségek tükrében
A társasági jogi forma önmagában még nem határozza meg, hogy a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül-e. Például egy kft. esetében nem mindegy, hogy az ügyvezető tagként vagy kívülálló személyként látja el feladatait, és milyen jogviszonyban történik a közreműködés. Ha egy beltag a bt.-ben személyesen közreműködik, társas vállalkozónak minősül, míg egy külső, nem tag ügyvezető megbízási jogviszonyban másként adózik és más tb kötelezettségek vonatkoznak rá. Előfordulhat, hogy az érintett személyek nincsenek tisztában e jogállások eltéréseivel, és például egy tag-ügyvezetőt munkaviszonyban jelentenek be, noha a Tbj. alapján az érintett társas vállalkozónak számít, és főfoglalkozásúként biztosított. A hibás besorolás utólagos korrekciója az elmaradt járulékfizetés miatti ellátási hiányosságokkal járhat.
