Bejelentkezés

Ez a tartalom 37 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Gazdálkodási napló – mikor kötelező és mikor nem?

Egy mezőgazdasági vállalkozásnak nem elegendő csupán a termelési kihívásokkal megküzdeni. A szakmai, adminisztratív és jogkövetési feladatok sorában legnagyobb kihívást valószínűleg a Gazdálkodási napló adminisztrációja jelenti. Az adatgyűjtés és adminisztráció nem csak azért fontos, hogy egyes támogatási formákhoz kapcsolódó ellenőrzéseken megfeleljünk, hanem azért is, mert az így keletkezett adathalmazból a következő években akár döntésünket befolyásoló információt is nyerhetünk.

A Gazdálkodási napló kötelezettsége

A Gazdálkodási napló esetében a formátum és az adattartalom is kötött, az Államkincstár (támogatásokhoz kapcsolódó) ellenőrzésekor csak ezt fogadja el, viszont 2016 óta megengedett az elektronikus napló vezetése is, így egy-egy évközi ellenőrzéskor nem feltétlenül szükséges azt kinyomtatni. 
A Gazdálkodási naplót naptári évre vonatkozóan vezetjük, január 1-től december 31-ig (ezért az őszi vetésű növényeink 2 naplóban szerepelnek), minden táblára külön-külön. 

A Gazdálkodási napló alapvetően minden gazdaságnak vezetendő, azonban vannak olyan támogatási formák, amikor a támogatásokat kifizető Magyar Államkincstár kifejezetten ellenőrzi annak meglétét és adattartalmát.
Általánosságban elmondható, hogy a Gazdálkodási napló vezetési kötelezettség fennáll, ha az (alap) terület alapú támogatáson felül (SAPS+Zöldítés) valamilyen plusz támogatást veszünk igénybe.
Alább tételesen felsorolásra kerülnek azok a jogcímek, amelyek előírják a gazdaság adatainak ilyen módon történő nyilvántartását:

  • agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (a továbbiakban: AKG)
  • ökológiai gazdálkodás támogatás (a továbbiakban: ÖKO)
  • NATURA 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
  • élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
  • vízvédelmi célú nem termelő beruházások
  • trágyatároló építése támogatás
  • a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás
  • kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztésfejlesztése támogatás
  • kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével támogatás
  • VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás
  • VP2-4.1.3.6-17 Borszőlőültetvény telepítés támogatása
  • a termeléshez kötött közvetlen támogatások (szálas- és szemes fehérje növény támogatás, zöldségnövény támogatás, ipari zöldségnövény támogatás,
  • „zöldítés” egyes vállalásainak nyilvántartásához, ellenőrizhetőségéhez
  • nitrátérzékeny területen történő gazdálkodás esetén.

A téli tervezési időszakot kihasználva, érdemes elővenni az előző évek gazdálkodási naplóit (még ha nem is feltétlenül az e kiadványban taglalt módon vezetett naplóról van szó), és visszanézni egy-egy tábla esetében az elmúlt évek adatait, majd abból olyan információt nyerni, ami segíti akár a vetésforgó-tervezést, akár az inputanyag-vásárlást, vagy éppen a fajtaválasztást.

A Gazdálkodási naplóban szereplő adatok nem kizárólag a támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzés során fontosak.

Az adatokat rendszerezve és értékelv információt nyerhetünk a vezetett naplóból, amit a következő gazdálkodási év tervezésénél, a termésnövelő anyagok kiválasztásánál, a vetésforgó kialakításánál döntéstámogató eszközként felhasználhatunk.
Az adatgyűjtés, adatrögzítés, adatrendszerezés tehát egyúttal a gazdaságunk értéknövelő eleme is lehet, hiszen egy esetleges értékesítéskor/bérbeadáskor jelentős előnnyel indul az a leendő földhasználó, aki 3-4, esetleg 5 év gazdálkodás adatait megkapja az adott területről.

Miben segít az informatika a Gazdálkodási napló veveztésében?

A modernizáció és digitalizáció mindennapos kifejezéseink lettek, szükségszerű, hogy a mezőgazdaságban is használjuk ezeket az újdonságokat. Manapság már általánosnak mondható, hogy okostelefont és számítógépet minden gazdálkodó használ, legfeljebb annak mértékében vannak fokozatok. 
A Gazdálkodási napló vezetésére is több kiváló program áll már rendelkezésükre. Az egészen egyszerű, alap programoktól a speciális, teljes farmmenedzsment szoftverig széles a kínálat. Ezeket a szoftvereket olyan szakemberek készítik, akik a mezőgazdasági szabályozást is ismerik.
A legegyszerűbb szoftverek a Gazdálkodási napló adatlapjainak kitöltését könnyítik meg, míg a komolyabb, nagyobb adatigényű szoftverek már készletkezelésre, földhasználat nyilvántartására, géppark nyilvántartására is alkalmasak. A szoftverekhez való hozzáférés díjköteles, de általánosságban elmondható, hogy a használatukkal megtakarított idő jelentős, így megéri.
A komolyabb farmmenedzsment szoftverek – bár jelentős adatrögzítési igényük van – használatával megvalósulhat az adat alapú gazdálkodás, mely során több irányú kimutatások is készíthetők, s ezzel megtámogathatjuk a döntéseket. Az adat alapú gazdálkodással elérhető konkrét költségmegtakarítás és hozamnövekedés is, de alapvetően a gazdálkodási erőforrások optimálásához segít hozzá.

Egyéb adminisztrációs kötelezettségek

A Gazdálkodási napló vezetése kétségkívül a legnagyobb adminisztrációs feladat, de nem az egyetlen.
Nitrátérzékeny területen történő gazdálkodás esetén szükséges 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel rendelkezni, valamint a laboreredményekre alapozott tápanyaggazdálkodási tervet is kell készíttetni az arra jogosult szaktanácsadóval.
Gyakori még a Natura 2000 területeken történő gyepgazdálkodás. Ezeken a gyepeken a kaszálás a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött, ezért a tervezett kaszálás előtt legalább 5 munkanappal bejelentést kell tenni.
Azoknak a gazdálkodóknak, akik gabonatermesztéssel foglalkoznak, évente 2 alkalommal a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. felé bevallást kell teljesíteni, amiben nyilatkoznak, hogy fajt vetőmagot vettek, vagy utántermesztésből jutottak vetőmaghoz. Ezt az adatlapot postai úton kapja meg minden termelő.

Mucsi Nikoletta (2021-10-25)