Fontos változások a KIVA szabályaiban
Olvasási idő: 3 perc
Már 1 milliárdos bevétel esetén is választható a kisvállalati adóalanyiság, és háromszorosára, vagyis 3 milliárd forintra nőtt az az összeg, amely felett megszűnik ez az adózási lehetőség.
Tavaly december elsejétől duplájára, 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára, vagyis az egymilliárdos bevétel esetén is választható ez az adózási forma. Emellett háromszorosára, azaz 3 milliárd forintra emelkedett a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének értékhatára.
Egy további változtatás ugyanakkor bővítette azon esetek körét, amikor megszűnik az adózó kisvállalati adóalanyisága, illetve rendelkezik az adóalanyiság megszűnésének időpontjáról. E szerint megszűnik a kisvállalati adóalanyiság a Tao. törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon.
A kisvállalati adóalanyiság abban az esetben is megszűnik, amennyiben az adóalany saját maga határozza el, a hatályos szabályozással ellentétben, a mérlegforduló napjának megváltoztatását. A törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, amennyiben az üzleti év mérlegforduló napjának megváltoztatására a törvény rendelkezésével ellentétesen mégis sor kerül. Ilyen esetben a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napja a választott mérlegforduló nap.
Egy január elsejétől érvényes új szabály szerint a kisvállalati adóalanyiság akkor is megszűnik, amennyiben az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik. Ilyen esetben a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napja annak az adóévnek az első napját megelőző nap, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. A rendelkezést első alkalommal ebben az évben kell alkalmazni.
Az adóév első napját megelőző nappal - megszűnik a kisvállalati adóalanyiság abban az esetben is, ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot. A rendelkezést első alkalommal 2019-ben kell alkalmazni.
A személyi jellegű kifizetések köre kiegészül a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással, tekintettel arra, hogy ezen kifizetéseket 2019. január 1-jétől szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli.
A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozás mértékét a kisvállalati adóalanyiság megszűnésekor alkalmazandó előírással azonosan kell a továbbiakban vizsgálni. Ennek megfelelően akkor nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
A KIVA 2024-ben is változatlanul 10 százalékos marad, ami stabil alapot biztosít a kisvállalkozásoknak. Fontos, hogy az alanyoknak megfeleljenek az adott kritériumoknak, mint például az átlagos statisztikai állományi létszám és az árbevétel korlátjának. Részletesebb tájékoztatásért és az adózási előnyök kiaknázásáért látogasson el a Menedzser Praxis Adó és Tb Különszámára!
