Foglalóként ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg
Olvasási idő: 3 perc
A vevő adásvétel kapcsán foglalót fizet ügyvédi letéti számlára, amely foglaló beszámít a vételárba. A kérdés az, hogy a foglalóként ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg után kell-e – és ha igen, akkor mikor – áfát fizetni.
Adófizetési kötelezettség értelemszerűen csak abban az esetben merülhet fel, ha az eladó adóalany és az ügylet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban Áfa tv.) hatálya alá tartozik. Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése szerint, ha a termékértékesítés teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.
Önmagában az a tény, hogy a vevő a pénzösszeget ügyvédi letétbe helyezte, nem elegendő ahhoz, hogy az előlegnek minősüljön, mivel az eladó ekkor még nem rendelkezik szabadon a pénzösszeg felett. Így a foglalónak az ügyvédi letétbe történő elhelyezése nem eredményez adófizetési kötelezettséget. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a pénzösszeg az ügyvédi letétből az eladóhoz kerül, tehát amikortól az eladó szabadon rendelkezik a foglaló összegével (amikor kézhez kapja, vagy amikor az összeget az eladó bankszámláján jóváírják). Az ügyvéd az általa átvett pénzről egyéb számviteli bizonylatot köteles kiállítani, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. §-a alapján. Az eladó Áfa tv. szerinti számlát azon a napon köteles kiállítani, amikor ténylegesen hozzájut a pénzösszeghez (amennyiben azt készpénzben kapja meg), vagy amennyiben a pénzösszeget a bankszámláján írják jóvá, akkor a bankszámlán történő jóváírás napjától számított 15 napon belül (ezen időpontoktól minősül ugyanis az átadott pénzösszeg előlegnek).
Ha a pénzösszeg jóváírásának, kézhezvételének a napja az alapügylet (adásvétel) teljesítési időpontját követő időpontra esik, akkor ezen pénzösszeg nem minősül előlegnek [az Áfa tv. 59. § (1) bekezdésének „termékértékesítés teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak” kritériuma ugyanis nem teljesül], így ezen pénzeszköz átvételét önmagában az Áfa tv. szerinti bizonylattal sem kell kísérni. Ez esetben az alapügyletről az eladónak számlát az arra egyébként irányadó teljesítési időpont figyelembevételével kell kiállítania, a pénzösszeg átvételéről pedig egyéb számviteli bizonylat kiállítása szükséges.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156746260/2017., NGM Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály NGM/12379/2017.]
Az eÁFA rendszer megjelenése áttörést hozott az adózási folyamatokban. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, aki részt vett az eÁFA rendszer tesztelésében, elmondta, hogy bár néhány hiányosság még megfigyelhető, a program működőképes és segíthet a könyvelőknek hatékonyabban kezelni az adózási kötelezettségeket. Az elelektornikus ÁFA rendszerrel történő bevallás most háromféle módon lehetséges. Élvezze a kényelmet és hatékonyságot az eÁFA rendszerrel! Kattintson az Adó és Tb Különszámra, hogy azonnal megismerje, hogyan teheti gördülékennyé a bevallási folyamatot és maximalizálhatja a NAV ellenőrzések hatékonyságát!
