Adómentes-e az eladónál maradt foglaló?

Adópraxis Dátum Legutoljára frissítve: 2021.08.12

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 1197 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.
Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal! Olvassa el itt!

Ingatlan értékesítése esetén a vevő által megfizetett és elismert foglaló a biztosíték szerepét tölti be, de egyfajta kárátalányként is szolgálhat. Az szja-törvény alapján a kártalanításként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként kapott összeg adómentes. Jogosan merülhet fel a kérdés: adómentes-e a foglaló?

Szja tv. 1. sz melléklet 6.1.c alapján a kártalanításként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként kapott összeg adómentes.
A foglaló adójogi megítélése ugyanakkor attól függ, hogy létezett-e bizonyítható kára az ingatlan eladójának vagy nem. 

Alapesetben a foglaló nem minősül kárátalánynak, hanem az eladás során a biztosíték szerepét tölti be. 

Önmagában a szerződés meghiúsulása nem minősíthető kárnak. Tehát a káresemény bekövetkeztét a magánszemélynek ténylegesen bizonyítani kell, az eset összes körülményei, valamint a felek közötti jogviszony (szerződés) alapján.

Ha nem létezne bizonyítható kár a foglalót átvevő magánszemélynél (a kérdésből ez feltételezhető, mivel a tényleges kár a kérdésben nem került részletezésre), akkor a foglaló plusz jövedelemnek minősül, amely adófizetési kötelezettséget von maga után. 

A foglaló ebben az esetben egyéb jövedelemként lesz adóköteles. 

Kapcsolódó
Foglalóként ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg utáni áfa

Foglalóként ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg

A vevő adásvétel kapcsán foglalót fizet ügyvédi letéti számlára, amely foglaló beszámít a vételárba. A kérdés az, hogy a foglalóként ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg után kell-e – és ha igen, akkor mikor – áfát fizetni.

Az adókötelezettség a szerződéstől való elállás időpontjában válik esedékessé, tehát nem a foglaló átvételekor. A magánszemélyt ebben az esetben adóelőleg fizetési kötelezettség terheli, amelyet a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell rendeznie. A foglaló összegének 15%-át kell Szja adóelőlegként megfizetnie. Bevallási kötelezettség nincs, bevallást csak az éves bevallás során a 21SZJA bevallás kitöltésekor kell az előleget figyelembe venni.

Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke, könyvvizsgáló, bejegyzett adószakértő és igazságügyi adó- és járulékszakértő, szakoktató korábbi előadásában áttekintést nyújtott a jelenlegi adózási kérdésekről a Menedzser Praxis által szervezett szakmai napon. Ennek során kifejtette, hogy mire számíthatunk az alanyi áfamentes keret esetleges emelése terén, bemutatta a jelenlegi "hasító" átalányadót, és részletesen elemezte, hogy különböző vállalkozói formák és munkaviszony esetén hogyan alakul az összes adó aránya az összes bevételhez viszonyítva a következő évben. Emellett rávilágított a megszűnő adókedvezmények potenciális következményeire. Kíváncsi a legfrissebb adózási és társadalombiztosítási trendekre? Kattintson ide, és olvasson bővebben a témában a Menedzser Praxis Adó és Tb Különszámában.