Bejelentkezés

Ez a tartalom 252 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Új szankciók a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárásában

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, számos lényeges kérdés rendezése azonban váratott magára. Március 10-én megjelentek a régóta várt részletszabályok. Jön a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok listája, emellett a munkaügyi bírságnak is két típusát különböztethetjük meg a jövőben. Mutatjuk a részleteket!

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény alapján 2021. március 1. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át, ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény is. 

A részletszabályokat, a közigazgatási szankciók (köztük a bírság) és egyéb intézkedések szabályait, a szankciók mértékét és alkalmazásának feltételeit a 115/2021. (III.10.) Kormányrendelet tartalmazza, mely 2021. március 11-én lépett hatályba. 

Ki kell emelni, hogy szankciók tekintetében egyéb rendelkezések is irányadóak, így pl. a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény is.  Mindezek következtében a munkáltató figyelmeztetésre, tevékenység végzésétől eltiltásra, a további foglalkoztatás megtiltására, illetve munkaügyi bírságra számíthat abban az esetben, ha nem tartja be a foglalkoztatási szabályokat. 

A munkáltató bizonyos esetekben bekerülhet a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező foglalkoztatók közé is.

A munkaügyi ellenőrzés új szabályainak sarokpontjai

A Korm. rendelet hatálya az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra és annak eljárására terjed ki. A Korm. rendelet rögzíti a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés kritériumait és szabályrendszerét is, ezért e rendelkezések tekintetében kiterjed a rendelet hatálya az adóhatóságra, az idegenrendészeti hatóságra, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóságra és a különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra is.

A Korm. rendelet meghatározza, hogy mely tárgykörökre terjed ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés. A szabályozás elsődlegesen a munka törvénykönyve szabályozási rendszerét követi, de ide kell érteni valamennyi olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony szabályait, amelyek minimumkövetelményeket, eltérést nem engedő szabályokat határoznak meg, pl. a kormányzati szolgálati jogviszonyt, a közalkalmazotti jogviszonyt, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyt vagy a közfoglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvények stb.

A foglalkoztató és a foglalkoztatott szabad megállapodása, valamint a foglalkoztató és az érdekképviseleti szervek közötti kollektív megállapodások tekintetében abban az esetben biztosít hatáskört a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére, ha a felek az egyébként eltérést engedő rendelkezést megsértették, ilyen eset különösen az Mt. 43. §-ában foglalt szabálytól való eltérés.
A minimumkövetelmények megtartása a fiatal foglalkoztatott, valamint az engedélyhez kötöttség a harmadik országbeli állampolgár munkavégzése esetén azokra a jogviszonyokra is irányadó, amelyekre egyebekben nem terjed ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság intézkedési hatásköre.

A munkaügyi ellenőrzés 2021-es szabályai

A munkaügyi ellenőrzés egyes szankciói

Figyelmeztetésnek minősül a hatóság rosszallása, ha megállapít ugyan jogsértést, de úgy ítéli meg, hogy a szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható. Munkaügyi bírság kiszabása esetén nem alkalmazható.

Tevékenység végzésétől történő eltiltásnak kell tekinteni minden olyan közigazgatási szankciót, ha a hatóság a munkáltató (ügyfél) valamilyen jogosultsága gyakorlását ideiglenesen, legfeljebb 45 napra megvonja vagy korlátozza. Erre a hatóság mérlegelése alapján, akkor kerülhet sor, ha

  1. a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
  2. a jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor (pl. gyermek, idős személy, megváltozott képességű munkavállaló), vagy
  3. a jogsértés az eljárás megindulását megelőző egy éven belül legalább három alkalommal került megállapításra.

További foglalkoztatás megtiltása alkalmazható abban az esetben, ha a foglalkoztatás a jogszabálysértés vagy várható következményeinek súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. 
Abban az esetben, ha a hatóság

  1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételek megsértését,
  2. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges törvényes képviselői hozzájárulás hiányát,
  3. harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésével kapcsolatos szabályok megsértését
    állapítja meg, a tilalom egészen a jogsértő állapot megszüntetéséig áll fenn. 

Abban az esetben, ha a munkáltató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, a munkavállalónak járó munkabért a tilalom hatálya alatt is meg kell fizetni.

A munkaügyi bírság

A munkaügyi bírság két típusát különbözteti meg a törvény; a mérlegelés alapján megállapított és a tételes munkaügyi bírságot. A tételes munkaügyi bírság alkalmazását meghatározott jogszabálysértések esetén kötelező alkalmazni, a rendeletben meghatározott számítási útmutató szerinti mértékben. 

Mérlegelés alapján megállapított munkaügyi bírság

A mérlegelés alapján megállapított munkaügyi bírság minimális összege harmincezer (nem egyéni vállalkozó természetes személyeknél egymillió) forint minimum (tízmillió forint maximum),  de nem kötelező ezzel élnie a hatóságnak, ha a figyelmeztetés feltételei fennállnak. Minősített jogszabálysértések esetén viszont a bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni, helyette más szankció nem alkalmazható. Ezek az alábbiak:

  1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,
  2. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételek megsértése,
  3. a munka díjazására vonatkozó rendelkezések megsértése,
  4. hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenység,
  5. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő jognyilatkozatok alakszerűségének megsértésével kötött színlelt szerződés.

Bizonyos esetekben ugyanakkor nincs helye a munkaügyi bírság kiszabásának, ha a munkáltató utóbb jogkövető magatartást tanúsított; így

  1. a létesítésre/megszűnésre/megszüntetésre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette,
  2. ha az a) pont szerinti a bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a munkáltató helyett más teljesíti, és a hatósági ellenőrzés megkezdéséig az ehhez szükséges adatokat átadta;
  3. ha kifizeti az elmaradt ellenértéket az eljárás során a hatóság által kitűzött határidőn belül;
  4. színlelt szerződés esetén a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a tényleges foglalkoztatásnak megfelelően, a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette.

Tételes munkaügyi bírság

A tételes munkaügyi bírságot a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával összefüggésben kötelező egyes jogsértések esetén kiszabni, jellemzően az érintett foglalkoztatottak száma és minimálbér alapulvételével. Az ide tartozó jogsértések:

  1. harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása,
  2. a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás körében
  3. a Posting( kiküldött )  munkajogi szabályainak megsértése,
  4. a foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségének megsértése.

A Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása

Új intézmény 2021. január 1-től, hogy minden a hatóság által hozott végleges, szankciót megállapító döntés lényeges adatai központi nyilvántartásba kerülnek be három évre. 

A nyilvántartás célja a közigazgatási szankciók alkalmazásának fokozatossága; hatása, hogy ha nem szerepel benne az eljárás alá vont, akkor bírság esetén a mérték általános felső korlátját felezni kell; azaz ilyenkor a munkaügyi bírság felső határa ötmillió (nem egyéni vállalkozó természetes személyeknél ötszázezer) forint.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei

A rendezett munkaügyi kapcsolatok szabályai 2021. március 11-től kikerültek az államháztartási törvény végrehajtási rendeletéből, és a foglalkoztatás-felügyeleti szabályok között kaptak helyet. 

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek nem felelnek meg azok a vállalkozások, amelyek megsértik az alapvető foglalkoztatási szabályokat. Ide tartozik a gyermekmunka tilalma, a bejelentés nélküli foglalkoztatás (adóhatóság is ellenőrzi), a munkabér kifizetésének elmulasztása és az Mt. 215. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzés, továbbá a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása és az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Az utóbbi követelmények kivételével a foglalkoztatási szabályok betartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, így indokolt a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó feltételrendszer szabályait a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységére irányadó jogszabályba átemelni. 

Ezzel a megoldással a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszere visszakerül a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó ellenőrzési szervezetre vonatkozó szabályok közé [lásd a 2014. december 31. napjáig hatályos, a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendeletet]. A rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggésben meghatározott jogsértésekhez csak akkor kötődik a költségvetési támogatásokból történő kizárás, ha a hatóság a jogszabálysértés miatt bírságot szabott ki, és a véglegessé és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal kapcsolatos adatokat a jogsértést szankcionáló hatóság közzétette a támogatás igénylését megelőző két éven belül. A Korm. rendelet általánosan meghatározza azoknak a nyilvántartásoknak (igazolásoknak) a körét, amelyek alapján ellenőrizhető a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak történő megfelelés. Ugyanakkor a hatósági nyilvántartásról és a közzétételre vonatkozó szabályozásról az egyes hatóságok külön rendelkeznek a saját tevékenységükre irányadó jogszabályban.

A Korm. rendelet szabályait a hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzések vagy benyújtott kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

Dr. Veress Júlia (2021-03-24)