Fióktelep jelentősége a forgalmi adózásban

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény [a továbbiakban: Bef. tv.] 3. § (1) bekezdése értelmében külföldi – vagyis belföldön székhellyel nem rendelkező – Magyarország területén önálló, üzletszerű –  rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett, a Bef. tv. 2. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – gazdasági tevékenységet gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:

• önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,
• külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy
• olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.

E rendelkezések alapján, abban az esetben, ha egy külföldi vállalkozás belföldi letelepedés keretében kíván üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatni, azt – többek között – fióktelep útján teheti meg.
A fióktelep fogalmát ugyanakkor nem e jogszabály, hanem a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fióktv.) határozza meg.
Ennek 2. § b) pontja szerint fióktelepnek a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége minősül, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.
Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján vállalkozási tevékenység végzésére jogosult, ennek során a fióktelep tevékenységével összefüggésben – ha törvény másképp nem rendelkezik – a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban.
A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

Fióktelep adóalanyisága

Figyelemmel a fióktelep előzőekben említett jellemzőire, a forgalmi adózás rendszerében a fióktelep a külföldi vállalkozás belföldi gazdasági jelenlétének megtestesítőjeként jelenik meg, nem tekinthető elkülönült, önálló entitásnak.
A fióktelep tipikusan az azt létrehozó külföldi vállalkozás olyan mértékű alárendeltségében működik, amely alapján a forgalmi adózás rendszerében egy adóalanyként kezelendők. Figyelemmel arra, hogy a fióktelep és a külföldi vállalkozás egyetlen adóalanynak minősül, a közöttük teljesülő ügyletek nem tartoznak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) hatálya alá, így azokkal összefüggésben forgalmi adókötelezettség nem merül fel.

Fióktelep az adókötelezettségekben

Amint az előzőekben kifejtettük, a fióktelep speciális adóalanyiságának jellemzője, hogy adóalanynak a külföldi székhelyű szervezet, mint egységes egész minősül, ezért a fióktelep és az anyavállalat közötti ügyletek – szűk kivételtől eltekintve – nem tartoznak a forgalmi adózás hatálya alá. 
Ezen egységes jelleg szükségszerű velejárója, hogy abban az esetben, ha a külföldi adóalany belföldi fióktelepe gazdasági tevékenységet végez, akkor az adóalany belföldön gazdasági céllal letelepedettnek minősül, mivel a fióktelep jellemzően megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyeket az Áfa tv. az állandó telephellyel összefüggésben támaszt [Áfa tv. 259. § 4. pont].
Ez pedig azt eredményezi, hogy azt a külföldi adóalanyt, amely belföldön fiókteleppel rendelkezik, például a felé nyújtott szolgáltatásokat, az adófizetésre kötelezett személyét, illetve az adó-visszatérítést illetően belföldön letelepedett adóalanyként kell kezelni. 
Ha például egy belföldi adóalany egy külföldi adóalany belföldi fióktelepe felé nyújt olyan építőipari szolgáltatást, amely az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, vagyis amelyre belföldi fordított adózás vonatkozik, akkor az adófizetési kötelezettség a fióktelepet terheli, aki az általa megállapított adót levonásba is helyezheti, feltéve, hogy az általa igénybe vett szolgáltatás adólevonásra jogosító tevékenységet szolgál.

Figyelemmel arra, hogy a fióktelep az anyavállalattal egyetlen, egységes adóalanyt alkot, jogszerű, ha az adókötelezettségeket a fióktelep teljesíti. 

Ez akkor is igaz, ha az adókötelezettség nem a fióktelep, hanem az anyavállalat tevékenységével összefüggésben merült fel. Ha például az anyavállalat belföldi partnere felé nyújt adóköteles szolgáltatást, akkor a számlát – külön meghatalmazás nélkül – a fióktelep is kiállíthatja. 
Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az átvett előleg kapcsán a számlát az anyavállalat állította ki, a fióktelep pedig az ügylet teljesítésével összefüggésben bocsátja ki a számlát, azon figyelembe véve az előlegként megfizetett összeget. 

Az adókötelezettségekhez hasonló elvi megközelítés szerint alakul azon adóalany adólevonási jogosultsága, amely belföldön fiókteleppel rendelkezik. 

Abban az esetben, ha az adóalany által megvásárolt termék vagy igénybe vett szolgáltatás a fióktelep által végzett adóköteles tevékenységét szolgálja, úgy a fióktelep gyakorolhatja az előzetesen felszámított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jogát. 
Ha a termék vagy a szolgáltatás az anyavállalat külföldön végzett tevékenységét szolgálja, akkor az adólevonási jog az Áfa tv. 121. § a) pontja alapján áll fenn. A rendelkezés szerint az adóalanyt az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásának joga megilleti olyan tevékenysége után is, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne. E szabály alapján az adóalany az általa külföldön folytatott, adólevonásra jogosító gazdasági tevékenysége érdekében felmerült magyarországi költségei tekintetében élhet levonási jogával, amelyet a fióktelep belföldi áfa bevallásaiban érvényesítheti az általános szabályok alapján, feltéve, hogy a terméket, szolgáltatást az adóalany a fióktelep, mint állandó telephely útján vette igénybe.

Kapcsolódó

Állandó telephely jelentősége a forgalmi adózásban

A forgalmi adózás egyik alapvetése, hogy az adóalany abban az államban minősül gazdasági céllal letelepedettnek, ahol székhelye vagy állandó telephelye található. A székhely az adóalany központi ügyvezetésének helyszíne, az állandó telephely fogalma azonban ennél lényegesen összetettebb.

Kereskedelmi képviselet a forgalmi adózásban

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi nyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – a külföldi vállalkozás nevében és javára – szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el [Fióktv. 2. § c) pont]. 
Hasonlóan a fióktelephez a kereskedelmi képviselet sem rendelkezik önálló adóalanyisággal, csupán a külföldi cég belföldi jelenlétének megtestesítője. 
Ugyanakkor az Áfa tv. 259. § 2. pont második fordulata alapján a kereskedelmi képviselet is állandó telephelynek tekintendő, ha az Áfa tv. 37. § (1) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételében legközvetlenebbül érintett.
Hangsúlyozandó, hogy a kereskedelmi képviselet kizárólag az Áfa tv. teljesítési helyre vonatkozó szabályai szempontjából minősülhet állandó telephelynek, így azon külföldi adóalany, amely belföldön olyan kereskedelmi képviselettel rendelkezik, amelyre egyébként teljesülnének az állandó telephelyre vonatkozó feltételek, például az adó-visszatérítés szempontjából nem minősül belföldön letelepedettnek.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Áfa Módszertani Szemle februári számában olvashatják)