Felszolgálási díj és a borravaló: melyik éri meg jobban?

dr. Kovács-Petruska Rita Dátum Legutoljára frissítve: 2026.07.06

Olvasási idő: 7 perc


Ez a tartalom 144 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A nyaralások, szabadságolások idején megnő a vendéglátóhelyek látogatottsága is, ezért idén is érdemes átismételni a borravalóra és a felszolgálási díjra vonatkozó információkat, a hasonlóságok és a különbségek kiemelésével.

A borravaló a vendég által a szolgáltatás iránti elégedettséggel összefüggésben, önkéntesen adott összeg (jellemzően a fogyasztás értékének kb. 10%-a), és nemcsak a vendéglátóiparban jellemző. Ezzel szemben a felszolgálási díj a vendéglátásban a felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásért felszámított külön díj (magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15%, cégeknél 20%), amely részét képezi a fizetendő számla összegének. Ugyanakkor a felszolgálási díj megfizetése nem zárja ki, hogy a vendégek azon felül borravalót adjanak a felszolgálóknak.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (régi Tbj.) szerint a foglalkoztató a felszolgálási díj összege után mindössze 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után pedig 15 százalékos nyugdíjjárulék fizetését vállalhatta. 2020. július 1. napjától a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, tehát abból 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell levonni, a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló utáni nyugdíjjárulék vállalásának lehetősége pedig megszűnt.

A hazai jogi szabályozás élesen elválasztja a borravalót és a felszolgálási díjat. 

Míg az előbbi a vendég önkéntes elismerése, az utóbbi a szolgáltatás árába kötelezően vagy választhatóan beépített díjtétel. 2025-től, majd a 2026. februári pontosításokkal [5/2026. (I. 30.) NGM rendelet] a cél a teljes körű adómentesség és az adminisztráció egyszerűsítése volt.

A borravaló adózása: teljes köztehermentesség

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) rögzített szabályok kiegészültek 2025. január 1-jétől a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 5/G. § (1) bekezdése szerinti szabályokkal, miszerint a vendéglátás tevékenységet folytató kereskedő által kiállított számla adóval növelt végösszegén felül a fogyasztó által fizetett többletösszeg borravalónak minősül.

Fontos követelmény, hogy a felszolgálónak közvetlenül juttatott borravaló kivételével a vendéglátó vállalkozásnak kötelező napi szintű nyilvántartást vezetni a hozzá beérkezett borravalóról, és azt legalább havonta kell a vendéglátó üzlet munkavállalóinak kifizetni. A munkavállalóknak történő kifizetést a vendéglátó vállalkozás által vezetett nyilvántartásban rögzíteni kell.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklet 4.21. pontja értelmében adómentes a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, ideértve a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalót is.

Ez alapján a borravaló akkor adómentes, ha

  • azt a felszolgáló közvetlenül a fogyasztótól kapja, vagy
  • azt a vendéglátó egység üzemeltetője osztja ki a munkavállalóinak és ezt megfelelő nyilvántartással igazolni tudja.

A módosítás eredményeként tehát a borravaló a magánszemély (felszolgáló) adómentes bevételének minősül abban az esetben is, ha a fogyasztó a fizetést készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel, illetve azonnali átutalással teljesíti.

Az Szja tv. nem határozza meg azt, hogy a munkáltatónak milyen adattartalmú nyilvántartást kell vezetnie ahhoz, hogy a borravaló a magánszemély adómentes bevételének minősüljön.

A Kertv. előbb hivatkozott szabályai alapján tehát a vendéglátó tevékenységet folytató kereskedő által kiállított számla összegén felül befolyt többletösszeg borravalónak minősül. A befolyt borravalóról a vendéglátó egység üzemeltetőjének napi nyilvántartást kell vezetnie, a felszolgálónak a fogyasztótól közvetlenül adott borravaló kivételével.

Az írásbeli megállapodás alapján kifizetett borravalót az üzemeltetőnek dokumentálnia kell, vagyis azt a borravalóról vezetett nyilvántartásban rögzíteni szükséges. Fontos, hiszen a nyilvántartás hiányában a borravaló ugyanis nem tekinthető a magánszemély adómentes bevételének. Ez alapján a bankkártyával, illetve az azonnali átutalással fizetett borravaló is a magánszemély adómentes bevétele lehet, ha arról a vendéglátó egység üzemeltetője – a Kertv. 5/G. §-ának megfelelő − egyértelmű nyilvántartást vezet.

Jelenleg tehát adómentes jövedelem, így nem terheli sem a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék, sem a 13%-os szociális hozzájárulási adó. Ugyanakkor ez az összeg a nyugdíj alapjába sem számít bele.

A felszolgálási díj (szervizdíj): adómentes, de járulékköteles kifizetés

2025. január 1-jétől a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet alapján a felszolgálási díj a Kertv. szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj. A jogszabály meghatározza, hogy ki minősül felszolgálónak, illetve közreműködőnek a rendelet alkalmazása szempontjából.

A vendéglátó üzlet által alkalmazott felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek áfát tartalmazó árának 15%-a. Azon szolgáltatásnyújtások esetén, ahol az értékesítés másik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek áfát tartalmazó árának 20%-a. A felszolgálási díj az áfát is tartalmazza.

A felszolgálási díj tehát a vállalkozás bevétele, de felhasználása kötött. A befolyt összeget (az áfa levonása után) kizárólag a személyzetnek lehet kifizetni munkabéren felüli juttatásként. Az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.21. alpontja szerint a magánszemély által ilyen címen megszerzett bevétel adómentes. 

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény ( új Tbj.) 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a foglalkoztatott jövedelméből kell a 25. § (1) bekezdés szerinti 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot levonni és megfizetni. A felszolgálási díj után fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az áfa (5% vagy 27%) nélküli összeg, az alábbiakat is figyelembe véve. A felszolgálási díjból származó jövedelem után fizetett társadalombiztosítási járulék valamennyi pénzbeli ellátás alapjaként figyelembe vehető.

A felszolgálási díj az Áfa tv. 13. §-a szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül, és a tv. 65. §-a alapján a szolgáltatásra egyébként irányadó adómértékkel adózik. A különböző adómérték alá tartozó szolgáltatások felszolgálási díjának összegét az eltérő adómérték alá tartozó szolgáltatások között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztani.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a nyugdíjalap megállapításánál 2020. június 30-ig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-át, az azt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét veszik figyelembe.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó cikkek


Céges karácsony adózása

Az év utolsó hónapjának közeledtével számos cég tervezi úgy, hogy az évzáró céges vacsoráját adómentesen számolja el. Az ilyen vacsorákat rendszerint étteremben szervezik, Van-e valamilyen külön kötelezettség annak érdekében, hogy ne kelljen járulékot fizetni?