Pontosított az adóhivatal a felszolgálási díj kapcsán

Kovács Nikoletta Dátum Legutoljára frissítve: 2022.07.10

Olvasási idő: 11 perc


Ez a tartalom 1592 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-12-02 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Ezek lesznek a legfontosabb szja-változások 2025-től

Kit tekintünk az üzletben alkalmazott munkavállalónak? Mennyit kap a munkavállaló a felszolgálási díjból? A NAV által közzétett tájékoztató választ ad a kérdésekre.

A borravaló és felszolgálási/szervizdíj közötti különbségeket már számos cikkünkben elemeztük. 

A július 1-étől életbe lépett változások kapcsán ismételten is rá kell mutatnunk, hogy a két fogalmat sokszor keverik össze, kezelik szinonimaként, holott eltérő jelentéstartalommal bírnak. A legfőbb hasonlóság, hogy mind a felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, mind a felszolgálóként a vendégektől közvetlenül kapott borravaló adómentes bevételnek minősül. Fő különbség viszont, hogy míg a borravaló önkéntesen adható, mértékét a vendég határozza meg, addig a felszolgálási díj a vendéglátás keretében az a különdíj, amit a vendégek fizetnek a felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásért. Összege előre meghatározott. (Vendéglátás alatt a kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljára történő forgalmazása értendő, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltatási tevékenységet is.

A felszolgálási díjra vonatkozó rendelkezések külön rendeletben (71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet) kerültek meghatározásra. Ezt az összeget a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni, vagyis a kapott bizonylatból a felszolgálási díj összegének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

Az adott hónapban felszámított felszolgálási díjat a vendéglátásban közvetlenül közreműködők részére, vagyis az üzletben alkalmazott munkavállalóknak kell kifizetni. 

Tehát nem kizárólag a felszolgálók részesülnek a díjból, hanem a többi közreműködő kolléga is, így például a szakácsok, konyhai kisegítők, műszaki, technikai munkát végzők, a zeneszolgáltatást, egyéb szolgáltatást biztosítók is. A felosztás szabályairól az üzemeltetőnek kell a közreműködőkkel írásban megállapodnia, ha munkavállalói érdekképviseleti szerv működik, akkor az írásos megállapodást az érdekképviseleti szervvel kell megkötni. 

Kit tekintünk az üzletben alkalmazott munkavállalónak?

A 2012. évi I. törvény értelmében, mely a munka törvénykönyvéről rendelkezik: Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkáltatónak pedig azt a jogképes személyt kell tekinteni, aki munkaszerződés alapján a munkavállalót foglalkoztatja. Ez egyértelműen körülhatárolható, amikor kizárólag a munkáltatóhoz bejelentett alkalmazottak dolgoznak az adott vendéglátó egységben. Nehezebben meghatározható, ha a munkavégzők között kölcsönzött munkaerővel találkozunk, vagy az üzemeltető által megbízott vállalkozó munkavállalóival. Az egységes, helyes értelmezés érdekében a NAV közleményében (Pénzügyminisztérium PM/9039/1/2022, NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF- 1648/2022.) közzétette az erre vonatkozó pontosításokat. 

Kölcsönzött munkaerő részére juttatott felszolgálási díj

A munkaerő-kölcsönzés egy speciális hármas jogviszony. Munkaerő-kölcsönzésnek kell tekinteni azt a tevékenységet, melynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Látszik, hogy a három szereplő a kölcsönbeadó, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönbeadóval munkaviszonyban álló munkavállaló. A munkáltatói jogokat a kölcsönadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. A rendelkezések értelmében a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló munkavédelmével, foglalkoztatásával, a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos, a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja és teljesíti. 
Az Szja tv. alkalmazásában munkáltató, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője minősül munkáltatónak a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján. A munkaviszony fogalmát az Szja tv. nem definiálja, a munkaviszony ismert fogalomként többször visszaköszön a törvényben. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény értelmében:
-    munkaviszonynak számít a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve a munkavégzésre irányuló törvényben szabályozott egyéb jogviszonyok. 

Előzőket figyelembe véve az adóhivatal is megerősítette, hogy a felszolgálási díjból az üzemeltető munkavállalóin túl, az általa kölcsönzött munkavállalók is adómentesen részesülhetnek. Fontos viszont megjegyezni, hogy nem tartoznak az említett körbe azok a munkavállalók, akik az üzemeltető által megbízott vállalkozás munkavállalói.

Mennyit kap a munkavállaló a felszolgálási díjból?

A hivatkozott GKM rendelet értelmében a kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. Az adók kapcsán nem ad a rendelet további iránymutatást, a NAV által közzétett tájékoztató viszont erre egyértelmű választ ad. 

A pontosítások alapján:

A felszolgálói díj nem csökkenthető a kifizetőt terhelő közterhekkel, vagyis a GKM rendeletből nem következik az az értelmezés, hogy a felszolgálási díj összege az alkalmazottak részére történő felosztás és kifizetés előtt csökkenthető lenne az egyébként a kifizetőt terhelő közterhekkel (például általános forgalmi adó, turizmusfejlesztési hozzájárulás, kisvállalati adó) is. 

Ez pedig azt jelenti, hogy az ezen a jogcímen befolyt összeget a felosztás szabályairól, arányáról megkötött megállapodás alapján kell felosztani a felszolgálási díjra jogosult magánszemélyek között, és az egy főre jutó összeget a magánszemély jövedelmét terhelő társadalombiztosítási járulék mértékével csökkentve kell a jogosultak részére kifizetni. Más közteher csökkentő tételként nem vehető figyelembe.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó cikkek


Céges karácsony adózása

Az év utolsó hónapjának közeledtével számos cég tervezi úgy, hogy az évzáró céges vacsoráját adómentesen számolja el. Az ilyen vacsorákat rendszerint étteremben szervezik, Van-e valamilyen külön kötelezettség annak érdekében, hogy ne kelljen járulékot fizetni?