Extrém összegű fogyasztóvédelmi bírságok: csak a nagyoknak?

dr. Zavodnyik József Dátum Legutoljára frissítve: 2020.02.22

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1611 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése bírságkockázatot hordoz magában és kiugróan magas bírságok kiszabásával fenyegethet. A közelmúltban több, milliárdos bírság is kiszabásra került. Hol a határ a bírságolásban és kikkel szemben lehet ilyen extrém mértékű szankciókat alkalmazni? A kérdés különösen azért érdekes, mert 2020-tól hatályát veszítette a korábbi, kis- és középvállalkozások számára kedvező szabályozás.

2019 decemberében a Gazdasági Versenyhivatal jelentős bírságot szabott ki három nagyvállalkozásra. 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a Facebook Ireland Ltd. esetében (Vj-85/2016.), 1,176 milliárd forint bírságot a Vodafone Magyarország Zrt.-vel szemben (Vj-76/2016.), de ezek is messze elmaradtak a Telenor Magyarország Zrt. ügyében (Vj-13/2018.) kiszabott bírság mértékétől, amely 1,8 milliárd forintot tett ki. Jogosan merül fel a kérdés: hol a határ?


Mely hatóságok járhatnak el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt?

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának Magyarországon három hatóság szerez érvényt. Ezeket a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény határozza meg:
- főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni,
- pénzügyi szervezet esetén a Magyar Nemzeti Bank folytatja le az eljárást,
- ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, akkor a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

A gazdasági verseny érdemi befolyásolására való alkalmasság megállapításánál első körben az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége vizsgálandó. Ez elsősorban a kommunikáció eszközének jellege, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagysága, a jogsértéssel érintett üzletek száma és a jogsértés időtartama vagy a jogsértéssel érintett áru mennyisége vizsgálatát jelenti.
Másik szempont a jogsértésért felelős vállalkozás mérete, a nettó árbevétel nagysága. 

Egyes esetekben a gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, így például, ha a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül vagy országos terjesztésű időszakos lapban valósul meg. Amennyiben tehát egy vállalkozás (legyen az egyébként kis- vagy középvállalkozás) reklámjait egy országos televíziós csatornán jelenteti meg vagy egy országos napilapban teszi közzé, és ezekkel a reklámokkal kapcsolatban felmerül, hogy megtéveszthették a fogyasztókat, akkor ebben az esetben nem a fogyasztóvédelmi hatóság vagy adott esetben a Magyar Nemzeti Bank, hanem a Gazdasági Versenyhivatal fog eljárni.
Az eljáró szervek által alkalmazható szankciók közül ezúttal a fogyasztóvédelmi bírság körülményeit és összegszerűségét elemezzük részletesen.

Hogyan határozzák meg a bírság összegét? A fogyasztóvédelmi hatóság és a Magyar Nemzeti Bank

A bírság összegének meghatározása során a hatóságoknak számos szempontot kell figyelembe venniük.
Ha bírság kiszabására kerül sor, annak összegét a fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny figyelembevételével állapítja meg.
A Magyar Nemzeti Bank a bírság összegének megállapításakor a következő szempontokat veszi figyelembe: 
- a jogsértés súlyossága, 
- a jogsértés ügyfelekre gyakorolt hatása, 
- a jogsértéssel előidézett kockázat, a kár mértéke, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem nagysága és a kárenyhítési hajlandóság, 
- a felelős személyek által a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban tanúsított együttműködés,
- a vállalkozás jó- vagy rosszhiszeműsége, 
- a vállalkozás által a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előny és az elkerült vagyoni hátrány, 
- az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolása, illetve annak szándéka, a szabályok megsértésének ismétlődése és gyakorisága.


Hogyan határozzák meg a bírság összegét? - Gazdasági Versenyhivatal

Ha az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal jár el és bírságot szab ki, akkor a bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, gyakoriságára tekintettel határozza meg. 
A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a végső üzletfelek érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

A bírság meghatározásáról a Gazdasági Versenyhivatal egy külön közleményt adott ki, amely részleteiben megismerhetővé teszi a vállalkozások számára a bírságkiszabási szempontokat, illetve a bírság összege megállapításának menetét. 

A Gazdasági Versenyhivatal által kiszabandó bírság összegének a meghatározása öt, egymást követő lépésben történik:

1. A bírság kiinduló összegének meghatározása.
Főszabályként a Gazdasági Versenyhivatal a jogsértő kereskedelmi kommunikációk (reklámok) költségéből indul ki (reklámköltség alapú bírságolás). Ha a kommunikációs költség összege nem ad megfelelő viszonyítási alapot, vagy ha azokra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, úgy a Gazdasági Versenyhivatal árbevétel alapú bírságolási módszert alkalmaz, azaz a jogsértő kereskedelmi gyakorlat révén realizált nettó árbevételt tekinti a bírság kiinduló összegének, ha az egyértelműen beazonosítható. Ennek hiányában a jogsértéssel érintett (jellemzően: a reklámozott) árukból a jogsértés időszaka alatt realizált nettó árbevétel 10%-át veszi figyelembe a bírság kiinduló összegeként.

2. A bírság alapösszegének meghatározása, a kiinduló összeg mellett figyelembe véve a jogsértés súlyát, hatását enyhítő és súlyosító körülményeket.
Súlyosító körülmény például, ha az érintett fogyasztói kör sérülékeny, kiszolgáltatott, a jogsértő üzenetre különösen érzékeny (pl. egészségügyi problémákkal küzd), de az is, ha kínált termék egy hosszabb távú elköteleződéssel járó pénzügyi szolgáltatás. Enyhítő körülmény például, ha a vállalkozás a jogsértéssel a versenyfelügyeleti eljárás megindításának hatására vagy akár már azt megelőzően felhagyott.

3. Az alapösszeg korrekciója.
Az alapösszeg kiszámítását követően kerül sor a jogsértés esetleges ismétlődésének, a jogsértéssel elért előnynek, az elrettentő hatásnak és a bírság törvényi maximumának a figyelembevételére. 

4. A vállalkozás együttműködésének értékelése.
A bírságkiszabás ezen szakaszában veheti figyelembe a Gazdasági Versenyhivatal a tevőleges jóvátételt (pl. kártérítés fizetése a fogyasztóknak), de a különböző megfelelési erőfeszítéseket is, amelyek azt célozzák, hogy a vállalkozás hosszabb távon is a jogszabályi előírásoknak megfelelően járjon el.

5. Az esetleges fizetési nehézségekre tekintettel alkalmazható könnyítések.
Példaként említhető, hogy a Gazdasági Versenyhivatal lehetővé teheti a bírság részletekben történő megfizetését a vállalkozás igazolt pénzügyi nehézségeire tekintettel.


Miként változtak a kis- és középvállalkozásokra irányadó bírságolási szabályok?

2020 előtt általános szabályként előírásra került, hogy a hatósági ellenőrzést végző szervek a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. 
Egyes esetekben nem volt lehetőség a bírságtól való eltekintésre, így például ha a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.
Ezeket a rendelkezéseket a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiban  korábban sem kellett alkalmazni, első alkalommal is bírságolhatták a kis- és középvállalkozásokat. A Gazdasági Versenyhivatal a kis- vagy középvállalkozással szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhatott, ha a vállalkozásnak az eljárás során tanúsított magatartása alapján alaposan feltételezhető volt, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható, azonban a figyelmeztetés alkalmazása nem volt kötelező, az alkalmazásáról (és így a bírság mellőzéséről) a Gazdasági Versenyhivatal döntött. 
A Gazdasági Versenyhivatal nem tekinthetett el a bírságtól, ha a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor. 

2020. január 1-jétől hatályát veszítette a korábbi, a kis- és középvállalkozások számára kedvező általános szabályozás, így már a fogyasztóvédelmi törvény is hiába utal vissza a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérő előírására. 

A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában is kiszabható bírság már az első jogsértés esetén is, illetőleg a fogyasztóvédelmi törvény szerint a hatóság minden esetben bírságot szab ki, például ha a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti vagy ha a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy a jogsértésre a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor.


Ho van a plafon a bírság kizabásánál?

Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén pénzbírságot szab ki, jogszabály meghatározza a bírság legmagasabb összegét. 

A gyakorlatban a ténylegesen kiszabott bírságok mértéke általában nem közelíti meg a maximális mértéket, de vannak esetek (pl. gyógyhatással kapcsolatos valótlan állításokat tartalmazó reklámok esetén), amikor a bírság összege elérheti azt. 

A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírság összege 15.000 forinttól (az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatása esetén 200.000 forinttól)
- a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásoknak nem minősülő vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet,
- a fenti körbe nem tartozó vállalkozás esetében 500.000 forintig (az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatása esetén 2 millió forintig), illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet. 

A Magyar Nemzeti Bank által kiszabott bírság összege 15 ezer forinttól legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet esetében az éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 100 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén.

A fenti körbe nem tartozó vállalkozás esetében 5 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének 10%-áig, amennyiben ez az 5 millió forintot meghaladja, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében legfeljebb 15 millió forintig terjedhet.

A Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott bírság maximális mértéke a vállalkozás, illetve azon – a határozatban azonosított – vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének 10%-a lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. Az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatal több esetben szabott ki a törvényi maximumot elérő vagy ahhoz közeli mértékű bírságot, elsősorban gyógyhatás valótlan állítása, megtévesztő egészségre ható állítás, illetve kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben tanúsított jogsértés esetén.

Csak a nagyvállalatok kaphatnak extrém bírságot? 

A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata alapján eddig sem volt kérdéses, hogy nem csak a nagy-, hanem a kis- és középvállalatoknak is jelentős bírságokkal kell számolniuk.

A 2019. év végén a Gazdasági Versenyhivatal által meghozott határozatok egyik fontos üzenete az, hogy igen jelentősen megnövelheti a bírság összegét, ha a vállalkozás nem először követ el jogsértést. Ismétlődő jogsértésnek minősül, ha egy vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló jogsértést tanúsít folytatólagosan vagy ismételten azt követően, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vagy más hatóság (tehát például a fogyasztóvédelmi hatóság) megállapította a fogyasztók tisztességes tájékoztatását szabályozó jogszabályi rendelkezések megsértését. 
A Gazdasági Versenyhivatal az ismétlődést igen hosszú időre, az adott ügyben hozott határozatot megelőző 10 évre visszamenőleg veszi figyelembe, méghozzá oly módon, hogy akár 100%-kal megnöveli a bírság mértékét.
Ha tehát egy vállalkozás fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanúsít, annak következményeivel akár 10 évig számolnia kell, mert az jelentősen megnövelheti az újabb jogsértés miatt kiszabott bírság összegét.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Kereskedelmi Vállalkozási Értesítő februári számában olvashatják)