Bejelentkezés

Ez a tartalom 307 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

BIM – új fogalom az építőiparban

Ahogy az egész világon, úgy Magyarországon is egyre elterjedtebb és ismertebb az épület információs modellezés, az úgynevezett BIM (Building Information Modeling). Egy évtizede a szakma még nem volt eléggé nyitott az átfogóbb módszertanok alkalmazására, de lassan hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a BIM, és vele együtt elnyeri méltó helyét az információs modellezés az építőiparban.

Általánosítani természetesen nem lehet, számos kivételt találhatunk egy-egy kiemelt projekt esetében, de alapvetően kijelenthető, hogy a BIM modellt inkább többlet időt és energiát igénylő feladatnak tekintették. A vállalkozások többsége végül maradt a számukra biztonságot nyújtó, klasszikus CAD tervezési metódusoknál.

Azonban az építőipar sem maradhat ki a digitalizációból. Manapság az építőipari termelés felgyorsult üteme miatt szükségessé válik a munkafolyamatok, bizonyos ellenőrzési lépések automatizálása mind a tervezés, mind a kivitelezés szakaszában. Így igényként jelenik meg a minél gyorsabb információáramlás, amit egy kétdimenziós tervdokumentáció már nem tud kielégíteni. A BIM-alapú tervezési eljárások ismeretének hiányában egyre nagyobb problémák jelentkeztek már a kivitelezés kezdetén. Építészeti pontatlanságokat, szerkezeti ütközéseket tartalmaztak a dokumentációk, melyek a hagyományos tervezés során, illetve a terveken nem minden esetben váltak láthatóvá.

Az épületinformációs modellezés (BIM) nem csupán egy eszköz az adott projekt tervezése, kivitelezése során, hanem egy folyamat. Ez pedig egy szemléletmódot jelent, mely az építési folyamatot – a tervezéstől, kivitelezésen át, egészen az üzemeltetésig – egy komplett, összefüggő egységként kezeli.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a BIM nem egy szoftvert vagy tanúsítványt, hanem egy módszertant jelent, aminek segítségével az épület életciklusában résztvevő szereplőket, szakágakat tudjuk összekapcsolni az eddigiekhez képest még nagyobb hatékonyság elérése mellett.

A BIM betűszó eredetileg a „Building Information Modeling” kifejezés kezdőbetűiből tevődött össze, ami többletinformációval rendelkező virtuális háromdimenziós modellek készítését jelentette. 

Azonban manapság a BIM egyre inkább Building Information Management-ként szerepel, ami épületinformációs menedzsmentet jelent. Ebben a formában az eredeti mozaikszóhoz képest már egy tágabb jelentéstartalom tartozik hozzá és szélesebb a modell információinak értelmezési lehetősége.

„B”, mint Épület (Building)

A BIM mozaikszó első betűje, a „B” jelen esetben nem csupán egy konkrét „épület”-et jelent, illetve egy adott épület tervezését, hanem ennél jóval többet: jobban járunk, ha inkább az építés folyamataként értelmezzük. Így egy olyan komplex folyamatot jelent, ahol több szakág dolgozik együtt a közös cél érdekében. Mindez teljes együttműködést jelent a különböző ágak között, amely során már a tervezés szakaszában nyomon követik egymás munkáját, belelátnak a másik szakág projekt elképzelésébe, így tehát párhuzamosan alakulnak ki az egyes koncepciók. A tervezés teljes egészében kölcsönös függés és egymásra hatás alakul ki a szakágak között. Ráadásul nemcsak az építőipar magasépítési ágazatában alkalmazhatjuk, hanem bármely építési területen, így például: mélyépítés (út-, híd-, vasút-, alagút-, közműépítés), épületgépészet, táj- és kertépítés, városépítés.

„I”, mint Információ (Information)

A többletinformáció, vagyis az információ tartalom az, ami igazán különlegessé teszi a BIM rendszert a hagyományos 2D tervezéshez képest. 

A BIM egyik legnagyobb előnye, hogy kétdimenziós rajz helyett térbeli modell segíti a tervezést, kivitelezést és a döntések meghozatalát. Az épületek háromdimenziós modellezése során óriási mennyiségű információval rendelkeznek a projektek: költségektől kezdve, építőanyagok mennyiségi becslésén keresztül a várható élettartamig.

A többletinformációt egyrészt a virtuális épületelemek geometriai tulajdonságai, másrészt a hozzáadott paraméterek jelentik, amelyek a 3D modellben rendeződnek adatbázisba. Ezek a további információk, azaz ún. „metaadatok” közvetlenül az objektumnál tárolhatók és egy helyen elérhetőek. A többletinformációk biztosítják a modern, effektív információátadást, valamint az egyes résztvevők számára nélkülözhetetlen adatok hatékony megjelenítését. A klasszikus háromdimenziós modellezésen túl, magában foglalja a modellben tárolt leíró adatok, a metaadatok kezelését is, melyeknek köszönhetően a modellelemek egyedileg azonosíthatók, rendszerezhetők és listázhatók.

A BIM segítségével az egyébként nehezen kezelhető mennyiségű információk rendszerezése, kimutatása, adatbázisok ellenőrzése végezhető el. A kivitelezés szakaszában az anyagmennyiségek meghatározásánál, ebből kifolyólag az anyagrendelésnél van jelentős szerepe.

„M”, mint Modellezés (Modelling)

Az eredeti értelmezés szerint a betűszó „M” betűje a modell szót jelentette, azonban napjainkban már egyre inkább a „Management” szót jelöli. 

A menedzsment szóval való helyettesítés utal egy igazán komplex folyamatra, hiszen a BIM modell életútja az épület teljes életciklusán, összes fázisán keresztül ível és nem csupán a modellalkotást valamint a jellemzőivel, attribútumokkal való feltöltését jelenti manapság.

A BIM folyamat során felépített modell segítségével a teljes projekt áttekinthetővé válik a virtuális térben. A fenti modell egy-egy háromdimenziós, parametrikus épületelemekből épített, többletinformációval rendelkező, vizuális modellt jelent, mely tökéletes leképzése a valós épület fizikai és funkcionális tulajdonságainak.

Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a szerkezeti ütközéseket elkerüljük és minden elképzelés megfelelő legyen, így a kivitelezés a valóságban minél kevesebb hibával valósuljon meg.

A létrehozott modell egy eszközzé válik, amit nem csak a tervezés és kivitelezés során, hanem az építkezés után is tud hasznosítani az épület tulajdonosa a karbantartási döntéseknél. Sőt egy későbbi értékesítés során is igazán pozitívumnak számít, ha BIM modellel készült az építmény. 

(Cikkünket teljes terjedelmében a Vállalkozói Értesítő-Építőipar januári számában olvashatják)

Zentai Diána (2021-01-28)