Bejelentkezés

Ez a tartalom 124 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az építőipari ellenőrzések főbb fókuszpontjai 2022-ben

Az építőiparban előforduló munkahelyi balesetek nagy száma miatt a munkavédelmi hatóság idén is a szektor célzott ellenőrzését tervezi. Az ellenőrzés fő területei a munkavédelmi oktatás, anyagmozgatás és a hőségriadóval összefüggő követelmények ellenőrzései lesznek.

Az építőipari munkák során a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó jelentős egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal kell számolni. Az építőipar veszélyességét maga a létesítmény, a munkaeszköz, a felhasznált anyagok, a munkafolyamat, a technológia jelenti, ahol a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában jelentős károsító hatásnak és kockázatnak lehet kitéve. Ehhez járulnak hozzá az építkezéseken használt veszélyes anyagok hatásai (pl. mérgező, maró, ingerlő, allergizáló, irritáló, rákkeltő), továbbá a fizikai tényezők: kültéri, magasban, mélyben, beszállással, keszonban végzett munkák, zaj- és rezgésterhelés. Jelentős veszélyek adódnak a gépek, berendezések, járművek kezeléséből. 
Építési munkahelyen előfordulhatnak biológiai kóroki tényezők és élettani, idegi, érzelmi megterhelést okozó munkavégzésből származó hatások is. A munkavállalók teljes munkahelyi megterhelését okozó hatások és kóroki tényezők az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatok tipikus forrásai, amelyek megfelelő szabályozás, kezelés és a megelőzést szolgáló intézkedések megtétele nélkül jelentős arányban hozzájárulhatnak a munkabalesetekhez, vagy foglalkozási ártalom kialakulásához vezethetnek.

Az építőiparban végzett tevékenységek főbb veszélyei:

  • munkaárok, munkagödör beomlásából származó betemetés;
  • leesés, beesés okozta veszélyek, azonos szinten történő elesés, elcsúszás, elbotlás;
  • instabil szerkezetek eldőlése, összeomlása;
  • lezuhanó tárgyak;
  • anyagmozgatás, anyagtárolás;
  • áramütés;
  • veszélyes anyag/keverék, por-, zaj-, rezgésexpozíció.

Sajátos veszélyforrások:

  • ideiglenes, változó munkaterület;
  • gyakran áttelepített munkaeszközök;
  • egy időben és azonos térben végzett tevékenységek;
  • szélsőséges környezeti viszonyok.

A munkavédelmi hatósági intézkedések 10 leggyakoribb oka 2018-ban:

  • beesés, leesés elleni védelem hiánya;
  • dúcolatlan munkaárkok, munkagödrök;
  • egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos szabálytalanságok;
  • munkavédelmi oktatás hiánya;
  • munkaeszközökkel, illetve azok használatával kapcsolatos szabálytalanságok;
  • villamos biztonsággal kapcsolatos szabálytalanságok;
  • nem megfelelő anyagtárolás;
  • veszélyes anyagok/keverékek használatával, tárolásával kapcsolatos szabálytalanságok;
  • kockázatértékeléssel, egyénivédőeszköz-juttatás szabályozásával kapcsolatos hiányosságok;
  • munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos hiányosságok.

2022. évi hatósági ellenőrzési tervben meghatározott főbb tevékenységek

Munkavédelmi oktatással kapcsolatos követelmények

A munkavállaló a munkavédelmi szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. Munkavédelmi oktatás keretén belül a munkavállalóval ismertetni kell a vonatkozó szabályokat, utasításokat és információkat. Sajnos nem kevés halálos baleset következett be az elmúlt években, mert a munkavállalók nem kaptak megfelelő oktatást. Az oktatást meg kell ismételni a munkavégzéssel kapcsolatban bekövetkező változások esetén (pl. munkakör megváltozása, új munkaeszköz, technológia bevezetése, az előírások megváltozása). 

Az oktatás során ismertetni kell:

  • az egészségügyi előírásokat, 
  • a munkavédelmi jogszabályokban előírt kötelességeket, jogokat,
  • a belső szabályzatok (pl. tűzvédelmi) rendelkezéseit, 
  • a technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokat (állványok építése; zsaluzatok össze-, szétszerelése; bontási technológia), 
  • a munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat, azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást,
  • az alkalmazott eszközök, anyagok, védőeszközök helyes használatát, 
  • a közlekedés-biztonsági, környezetvédelmi előírásokat. 

Az oktatásnak ki kell terjednie továbbá a külön jogszabályokban meghatározott kóroki tényezőkre, amelyek hatása a munkavállalókat adott tevékenység végzése során érheti: 

  • veszélyes anyagok/keverékek,
  • kézi tehermozgatás,
  • zaj, rezgés, 
  • biológiai kóroki tényezők.

Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén meg kell ismételni. Az oktatási tematikát munkavédelmi szakembernek kell elkészítenie. Az oktatás megtörténtét a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. A szükséges ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

Kézi és gépi anyagmozgatási tevékenységekkel kapcsolatos követelmények

Az anyagmozgatás mint munkafolyamat rendkívül szerteágazó, bonyolultságában széles skálán mozgó és az egyik legtöbb fajta munkaeszközt felvonultató tevékenység. 

A kézi tehermozgatás a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása során, de egyébként is a gazdaság számos területén – így az építőiparban, bányászatban, mezőgazdaságban, egészségügyben, kereskedelemben stb. – a munkafolyamatok lényeges és még napjainkban is nélkülözhetetlen eleme. A kézi anyagmozgatás legalapvetőbb szabályait az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza.

A munkáltató köteles:

- műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával 
-- kiküszöbölni a kézi tehermozgatást, ha lehetséges,
-- a tevékenységgel járó kockázatot a lehető legkisebbre csökkenteni. 
- a munkavégzés megkezdése előtt felmérni az egészségügyi és biztonsági követelményeket, és a teher jellemzőit, 
- munkavédelmi oktatás keretében tájékoztatást adni a munkavállalók részére a munkavégzés megkezdése előtt 
-- a teher súlyáról (tömegéről), továbbá 
-- egyenlőtlen tehereloszlás esetén a súlypontról vagy a teher legnehezebb oldaláról;
- tájékoztatást és konzultációt biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tevékenységekkel kapcsolatosan.

A gépi anyagmozgatás nagy előnye a kézi anyagmozgatással szemben, hogy ha azt a szabályoknak megfelelően végzik el, akkor nagy tömegű anyagmozgatási tevékenységet úgy lehet elvégezni, hogy az hosszútávon sem károsítja a munkavállalók egészségét. 

Fontos! A munkáltatónak kötelessége a gépi anyagmozgatást előtérbe helyezni a kézi anyagmozgatással szemben! Az emelőgéppel végzett tevékenység szabályairól a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat rendelkezik.

Az anyagmozgatást érintő, részletes szakmai anyag érhető el a https://mvff.munka.hu/ internetes oldalon, a „Munkavédelmi kiadványok menüpont alatt, „A gépkezelés biztonságáért. „Kisokos” a gépkezelői munka biztonságának javításáért” címen, valamint a hp://tamop248.hu oldalon „Eredmények/Kiadványok” menüpont alatt több, az anyagmozgatással kapcsolatos szakmai anyag megtalálható („A raktározási munkák, és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai”; „Emelőgépek biztonságos használata”; „A szállítás, raktározás balesetek veszélyforrásai”; „A szállítmányozási, raktározási, anyagmozgatási munkafolyamatok főbb veszélyforrásai”).

III. fokú hőségriadó elrendelése esetén a kül- és beltéri munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyen a munkahelyi klíma a 24°C (K) EH (a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete) értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyen. Különösen fontos a hőségriasztás szintjét elérő vagy meghaladó hőhullám (a napi középhőmérséklet legalább három napon át meghaladja a 25°C-ot) idején a megfelelő folyadékpótlás is. 
A 24°C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.
Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24°C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
Nyári időszakban célszerű figyelni az ITM Munkavédelmi Főosztálya által a kedvezőtlen (meleg) klímakörnyezettel kapcsolatban kiadott tájékoztató anyagait, amelyek megtalálhatóak a munkavédelmi hatóság honlapján.

Rácz Krisztián (2022-03-02)