Emelkedtek az építésügyi és az építésfelügyeleti bírságok

Megemelkedett a helyszíni bírság során fizetendő összeg, többet kell fizetni a gyorshajtásra vagy bármely más közlekedési szabályszegésre. Az emelés minden büntetési tételnél azonos mértékű, egységesen 30%. Ehhez a sorhoz kapcsolódik egy most megjelent rendelet is, melyben az építési és építésfelügyeleti bírságok módosítását is olvashatjuk. A módosítás célja a hatékonyabb jogérvényesítés, ennek érdekében emelték meg a várható büntetéseket: az emelés mértéke ebben az esetben is 30%.

Az építésfelügyeleti bírság kiszabásának eseteit, alanyait és mértékét utoljára 2012. évben módosította a 322/2012. (XI. 16.) számú Kormányrendelet, ami 2013 januárjától lépett hatályba. A változások döntő részét a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni, míg több már elfogadott, de csak az e-építési naplóval egyidejűleg bekövetkező módosítás 2013. október 1-jétől lett hatályos. Így 2013 óta változatlanok voltak az építésügyi bírságok, amelyeket az építési projektekkel, ingatlanfejlesztésekkel vagy építkezésekkel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek vagy előírások megsértése esetén szabnak ki, illetve a kivitelezés során elkövethető szabálytalanságokhoz kapcsolódnak.

A Kormány 2023. szeptember 1. napjától az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi bírságok összegét is megemelte, hogy a szankciók ténylegesen visszatartó erejűek legyenek. Hiszen az építésügyi bírságok célja a jogszabályok és előírások betartatása, az építkezések biztonságának és minőségének ellenőrzése, valamint az illegális építkezések és jogszabályok megsértése elleni küzdelem.

Néhány példa az építésügyi bírságok lehetséges okaira:

• Építési engedély hiánya: ha egy építkezés indítása előtt nem szereznek be megfelelő engedélyeket, vagy az engedélyek nem megfelelően dokumentáltak, az bírságokhoz vezethet.
• Építési határidők megsértése: ha az építési projekt nem tartja be az előzetesen megállapított határidőket, vagy az építkezés tartalmi előírásait megsértik, akkor bírságokat szabhatnak ki.
• Jogszabályok megsértése: az építési előírások és építési rendeletek megsértése, például az épületbiztonsági vagy környezetvédelmi előírások be nem tartása bírságokhoz vezethet.
• Illegális építkezések: az olyan építkezések, amelyek nem rendelkeznek szükséges engedélyekkel, vagy az építési előírásokat nem tartják be, illegálisnak minősülnek és súlyos bírságokat vonhatnak maguk után.

Az építésügyi hatóságok felelősek az ellenőrzésért és a bírságok kiszabásáért, és ezek az előírások az építkezési projekt helyszínétől és jellegétől függően változhatnak. A bírságok összegét általában a jogsértés típusa, mértéke és ismétlődő jellege is befolyásolja. Azonban a legtöbb esetben, ha az építésfelügyelet a hatósági ellenőrzés végeztével megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve a hatósági előírásokban foglaltakat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági előírások megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, akkor elsődlegesen nem bírság kiszabására kerül sor. Ebben az esetben a szabálytalanság megállapítását követően a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsz napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

2023. szeptember 1-jén hatályba lépett a hatékonyabb jogérvényesítéssel összefüggő intézkedésekkel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 385/2023. (VIII. 14.). számú kormányrendelet. Ennek értelmében az egyéb szabálysértési bírságokhoz hasonlóan megemelték az építési és építésfelügyeleti bírságokat is, minden tételt egységesen 30%-kal növeltek.

A kormányrendeletben szereplő módosítás az alábbiakra terjed ki:

• az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletben meghatározott, az építésfelügyeleti bírság befizetésére szolgáló számlaszám és az építésfelügyeleti bírságok összegeinek,
• az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott, az építésügyi bírság befizetésére szolgáló számlaszám és az építésügyi bírságok számításának alapját képező egységárak,
• az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott közigazgatási bírságok összegének,
• az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott bírságok összegének  

változására.

Az építésfelügyeleti bírságok három tényezőből állnak össze.

Meghatároznak

• egy minimum összeget,
• egy szorzót, amivel a számított építményértéket kell felszorozni és
• egy maximum összeget, aminél nagyobb büntetést nem szabnak ki.

A mostani, 30%-os változás a szorzószámokat érintetlenül hagyta, de a legkisebb és legmagasabb összegek megemelkedtek. Jelen módosítás során változik a számított építményérték is. Az építményértéket úgy kell kiszámolni, hogy az építmény négyzetméterét kell felszorozni az adott típusra megadott egységárral. Az egységárakat pedig az építésügyi bírságról szóló rendelet tartalmazza.

Az örökségvédelmi bírság esetében az nem változik meg, hogy egy műemléki épületet érintő szabálytalan építés során mi alapján határozzák meg a büntetés összegét. Az összeget befolyásolja

• az érintett kulturális örökség történeti, eszmei jelentősége és egyedisége;
• az eredeti állapot helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi vonzata;
• az okozott kár nagysága, valamint
• a beavatkozás készültségi fokának megfelelő számított értéke.

Ezek a tételek viszont kiegészültek egy új szemponttal.

Eszerint a bírságot úgy kell meghatározni, hogy az arányban legyen a sérelemmel szerzett haszonnal vagy előnnyel. Azaz kapjon magasabb büntetést az, aki nagyobb anyagi előnyt szerzett a műemlék épület szabálytalan átépítéséből.

A továbbiakban a bírság a 30%-os általános mértékkel változik. Régészeti lelőhelyek, kulturális javak esetén eddig 10 ezer forinttól 250 millióig terjedhetett; mostantól 13 ezer forint az alsó és 325 millió a lehetséges felső határ.