Enyhültek a szélerőművek létesítésének szabályai
Olvasási idő: 7 perc
A 2026-os jogszabályváltozások enyhítették a szélerőművek létesítésének korábbi korlátait, és egyszerűsítették az engedélyezési eljárásokat. A könnyítés elsősorban az új telepítési szabályokat, a könnyítéssel érintett térségeket érinti.
Az elmúlt évtizedben a szárazföldi szélerőművek költsége 70%-kal csökkent, így ma a szélenergia az egyik legolcsóbb energiaforrás.
Építési előírások
A telepítés alapvető szabályait a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény tartalmazza. Az előírások egy részét a nyáron egy úgynevezett salátatörvényben módosították. A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXVI. törvény bevezető részében a jogalkotó kijelenti, hogy „a törvénymódosítás a villamosenergia-termelés megújulóenergia-részarányának növelése érdekében előmozdítja a szélerőművi beruházások megvalósítását, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásai egyszerűsítését.”
A magyar építészetről szóló törvényt érintő változtatás lényege az, hogy a szélerőművek elhelyezésére korábban meghatározott, – úgynevezett könnyített térségek esetében adott – magassági kedvezményt az ország egész területére kiterjesztették. Ez a kedvezmény a szélerőműveknél 199 méteres maximális oszlopmagasságot engedélyez a magasépítményekre vonatkozó, a magyar építészetről szóló törvény szerinti magasépítményekre vonatkozó általános 130 méteres magassági előírással szemben.
Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy nem módosultak az építészeti törvénynek azok a rendelkezései, amelyek szerint külterületen olyan építmény, amelynek a terepcsatlakozásához – lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához – mért legmagasabb pontja a 65 métert meghaladja, csak akkor helyezhető el, ha az építmény fekvése szerinti települési önkormányzat helyi építési szabályzata (rövidítve: HÉSZ) ezt kifejezetten megengedi, a magasépítmény elhelyezését más jogszabály sem tiltja, és az új előírások szerint, legmagasabb pontja nem haladja meg a 199 métert.
Ha a helyi építési szabályzatot módosítani kell, ennek során az állami főépítész az egyeztetés záró szakaszában köteles a tervezetet véleményezésre megküldeni az országos főépítésznek. Az országos főépítész a megkeresés kézhezvételét követő 15 napos jogvesztő határidőn belül adja ki nyilatkozatát. Az országos főépítész eljárásának időtartama nem számít bele az állami főépítészi vélemény kiadására meghatározott határidőbe. Az országos főépítész vizsgálja, hogy a tervezet megfelel-e a területrendezési előírásoknak, valamint a településrendezési, településképi és építési követelményeknek. Érdemi nyilatkozatát az állami főépítész beépíti a szakmai véleményébe. Ha a magasépítmény elhelyezését az országos főépítész indokolással ellátott nyilatkozatában nem támogatja, kizárólag nem támogató állami főépítészi vélemény adható. Ez tehát úgy foglalható össze, hogy továbbra is szükséges a helyi önkormányzat egyetértése szélerőmű létesítéséhez és az állami vagy az országos főépítész támogató véleménye.
A védőtávolságokat és az elhelyezés sajátos előírásait a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 42. §-a állapítja meg. A korábbi szabályozás 2023. év végéig azt az előírást tartalmazta, hogy építési övezetben és annak határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőműpark nem helyezhető el. Ilyen helyszín pedig nem volt az országban.
Az új telepítési előírások szerint, szélerőművet nem lehet elhelyezni lakó-, üdülő- és vegyes területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül. Továbbá a védőzónán kívül sem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.
A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométer, valamint a katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül szintén tilos új szélerőmű létesítése, a meglévő szélerőművek magassága nem növelhető, a szélerőműparkok nem bővíthetők.
A turbinalapát legalacsonyabb pontjának működés közben legalább 40 méter magasan kell lennie a szomszédos ingatlan szintjétől a szomszéd hozzájárulása nélküli légtérhasználathoz.
Könnyített térségek
A szélerőművek létesítésének lehetséges helyszíneit szűkítette az az előírás, amely szerint az építési engedélyezési eljárásában előnyben részesülnek a könnyített térségekben tervezett szélerőművek és szélerőműparkok. A könnyített térségek időjárási adottságai lehetővé teszik a szélenergia átlagosnál jobb hasznosítását. A szélerőművek telepítésének szempontjából könnyített térségek kijelöléséről szóló 35/2025. (XII. 23.) EM rendeletben sorolják fel a kijelölt járásokat. A könnyített térségek felsorolását a 4/2026. (VIII. 28.) GEM rendelet bővítette ki oly módon, hogy két járás esetében a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjesztette.
Engedélyezési eljárás
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt is módosította a 2026. évi XXXVI. törvény. Integrált erőműépítési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében lefolytatandó környezeti hatásvizsgálati eljárás vonatkozásában 85 napos ügyintézési határidő kerül meghatározásra, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében foglalt ügyintézési idő realizálását elősegítve, valamint azzal az indokkal, hogy a környezetvédelmi követelmények teljesülésének értékelése megelőzi és megalapozza az építésügyi döntés meghozatalát. Ehhez hasonlóan az átviteli hálózati engedélyes a vezetékjogi engedélyt is magában foglaló integrált hálózat építési és környezetvédelmi engedély kiadását kérelmezheti.
Az építésügyi engedélyezési eljárás részletszabályait a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg, amely lényegében nem változott.
A könnyített térség területén az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőmű környezetvédelmi engedélyezési eljárásában az ügyintézési határidő 30 nap, az építési engedélyezési eljárásában az ügyintézési határidő 20 nap. Ennek feltétele, hogy a szél energiasűrűsége közigazgatási járásra vetítve 150 méteres magasságban az 500 W/m2-t meghaladja; vagy már rendelkeznek hatályos kiserőművi összevont engedéllyel és hálózati csatlakozási szerződéssel.
A könnyített térség területén az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőműre vonatkozó környezetvédelmi engedélyezési eljárást kezdeményező kérelemhez csatolni kell a nemzetipark-igazgatóság adatszolgáltatását a telepítés tervezett helyszínének élővilág- és tájvédelmi szempontjairól.
A könnyített térség kijelölési eljárásában az érintett területek honvédelmi, katonai mobilitási és katonai repülésbiztonsági érintettségének mérlegeléséhez be kell szerezni a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakmai véleményét.
Hálózati csatlakozás
A szélerőmű-kapacitások létesítését nemcsak a telepítési előírások, hanem a villamosenergia-hálózati csatlakozási kapacitások szűkössége is korlátozza. Csak ott lehetséges a telepítés, ahol a hálózatba betáplálás is megoldható. Ezért a magyar hálózati kapacitások bővítése, az átviteli és elosztói hálózatok fejlesztése szintén sürgős – és költséges – állami feladat.
A hálózati csatlakozás önálló eljárás, amelyhez külön pályázati és csatlakozási szerződés szükséges (a hálózatra csatlakozás ütemezve történik).
(Cikkünket teljes terjedelmében a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadó októberi számában olvashatják)