Emelkednek a bírságok a logisztikai ágazatban is

Jogszabályi háttér

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében egyes törvényi szabályok veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 184/2024. (VII. 8.) Korm. rendeletben.

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.); a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt; az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt; a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt a 2–5. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az új bírságtételek

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt érintő változások
A 2. § értelmében a Kkt.
a) 12. § (4) bekezdésétől eltérően a bírság 156 000 forinttól 780 000 forintig,
b) 14/A. § (10) bekezdésétől eltérően a bírság 780 000 forintig,
c) 18. § (7) bekezdésétől eltérően a bírság 15 600 000 forintig,
d) 18. § (17) bekezdés b) pontjától eltérően a bírság 15 600 000 forintig,
e) 20. § (4) bekezdésétől eltérően a bírság a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) és m) pontjában foglalt esetben 16 000 forinttól 468 000 forintig,
f) 21. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően a bírság 16 000 forinttól 468 000 forintig,
g) 23. § (4b) bekezdésétől eltérően a bírság 156 000 forinttól 1 560 000 forintig terjedhet.

A Kormányrendelet megjelenése előtti bírságtételek

A 12. § (4) bekezdése értelmében, a közlekedési hatóság annak az ingatlannak – az ingatlan-nyilvántartás szerinti – tulajdonosát, amelynek területén a (3a), illetve a (3e) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz vagy egyéb tárgy eltávolítására és a Kormányrendeletet megelőzően 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezte. A bírság ismételten is kiszabható.

Az említett (3a) és (3e) bekezdések szerint nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz lakott területen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területén, a közút úttesten kívüli burkolatlan területe kivételével; a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, annak műtárgyán, tartozékán, a járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút kivételével. Továbbá gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik a 2010. december 31-ig a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett 12A/0-ás ív méretű reklámfelülettel rendelkező reklámtáblákra, az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét (piktogramját), vagy tevékenységét jelzik, továbbá azokra a – közvetlenül a közút mellett elhelyezett – berendezésekre, amelyek közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület által engedélyezett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.

A 14/A. § (10) bekezdése értelmében, ha a (8) bekezdésben meghatározott járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyzői döntés alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a (8) bekezdésben meghatározott járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző a Kormányrendeletet megelőzően 650000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtotta.

Az említett (8) és (9) bekezdések szerint a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát. Az ingatlan a fentebb említett járművek tárolására akkor alkalmas, ha az ingatlanon és annak környezetében az épített és a természeti környezetre tekintettel elegendő tér áll rendelkezésre a beparkolás és tárolás érdekében; az ingatlan közvetlen környezete nem sűrűn lakott és az ingatlanon tárolt, a járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás – tekintettel a lakókörnyezet jellegére is – nem jelentős.

A 18. § (7) bekezdés értelmében a közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt bírság fizetésére kötelezi. A bírság összege a Kormányrendeletet megelőzően legfeljebb 13 000 000 Ft lehetett, a bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a képző szerv, az iskolavezető és a szakoktató tevékenységét – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben – felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a képzőszervet, az iskolavezetőt és a szakoktatót, valamint a vizsgabiztost és az utánképzés-foglalkozásvezetőt a tevékenység végzésétől eltilthatja.

Az említett (2) bekezdés értelmében  a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani, amely nyilvántartás a képzésre engedéllyel rendelkező szerv neve, fantázianeve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, a tárgyi feltételek biztosításának helyére, valamint a személyi feltételekre vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető.

A 18. § (17) bekezdés b) pontja értelmében, ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja: a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy bírságot szab ki, amelynek mértéke a Kormányrendeletet megelőzően 13 millió forintig terjedhetett, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

A 20. § értelmében, a k) és m) pontokban foglalt esetben a Kormányrendeletet megelőzően 13 000 forinttól 390 000 forintig terjedő bírság volt kiszabható.

A k) pont szerint, a közúti közlekedési szabályok közül a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”); a biztonsági öv használatára; a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire; a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”); a vasúti átjárón való áthaladásra; a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra; az autópálya leálló sávjának igénybevételére; az m) pont szerint az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.
A 21. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval (járműszerelvény esetében a vontatást végző jármű üzemben tartójával), illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben az (1) bekezdés a)–c) és e)–h) pontja szerinti esetben a Kormányrendeletet megelőzően 13 000 forinttól 390 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kellett kiszabni.
Az említett (1) bekezdés szerint, a gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre; a vasúti átjárón való áthaladásra; a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire; a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére; a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére; a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra; a természet védelmére; a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra; a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.

Az említett 21/A. § (1) bekezdés szerint az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.

A 23. § (4b) bekezdése értelmében a közlekedési hatóság a (4a) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt a Kormányrendeletet megelőzően 130 000 forinttól 1 300 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezhette. A bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a járműforgalmazó tevékenységét – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben – felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a járműforgalmazót a tevékenység végzésétől eltilthatja.

Az említett (4a) bekezdés szerinti eljárásokban a járműforgalmazó a közlekedési hatóság által kiadott engedély alapján a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint, tanúsítóként a tényállás tisztázásában közreműködik.

Logisztikai iratminták a Jogkövető tudástárában!

A logisztikai cégeket érintő iratmintákat és jogi megfelelési segédleteket tartalmazó Logisztikai Jogkövető Tudástárunk augusztusban közel 40 teljesen új és további 40 felújított szerződésmintával bővült a megbízási- és vállalkozási típusú szerződések körében.

A legújabb szerződésmintáink között már elérhetőek az új szállítmányozási (egyedi- és keretjellegű) és fuvarozási szerződések (közút, vasút).

További új és felújított iratmintáink:

Mintegy 20 új megbízási típusú szerződés az oktatás, képzés, szakértői tevékenység köréből,
Tartós közvetítői szerződések áruk forgalmazására és biztosításközvetítésre;

Mintegy 20 új vállalkozási típusú szerződés (bérmunka, médiaszerződés, mezőgazdasági tevékenységgel össze-függő vállalkozási szerződések).

Alanyváltozás: tartozásátvállalási szerződés, tartozáselvállalási szerződés,

Bizomány: bizományi szerződés, bizományi szerződés értékpapír vásárlásra, bizományi szerződés értékpapír eladás-ra, vételi bizomány, értékesítési bizomány;