Ezeket ellenőrzik a szálláshely-szolgáltatóknál

A szálláshely-szolgáltatás elemei

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza.
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás elsősorban turisztikai jellegű, tehát a lakóingatlan rövid távú hasznosítása a cél, ami mellett megjelenhet egyéb szolgáltató jelleg, mint például a takarítás, esetleg reggeli biztosítása a vendég számára.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sorolja be jellemzőik alapján a különböző szálláshelyeket, mely alapján megkülönböztetünk többek között szállodákat, apartmanokat, panziókat és a külön kategóriába sorolt falusi turizmust. 2019. június 28-án módosult a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó kormányrendelet, mely bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönböztetve azt az egyéb szálláshely fogalmától. A módosítás alapján egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet magánszemélyek és egyéni vállalkozók nem, csak cégek végezhetnek, az általuk kiadott szobák száma maximum 25, az ágyak száma legfeljebb 100 lehet.  A magánszemélyek, egyéni vállalkozók magánszálláshely-szolgáltatásként legfeljebb 8 szobát, illetve legfeljebb 16 ágyat adhatnak ki. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) módosításával az eddigi egyéb szálláshely-szolgáltatás helyébe a magánszálláshely fogalom került.

Helyi szinten a rendeletekben szabályozott regisztrációs szám meglétét, a vendégkönyv vezetését, az idegenforgalmi adó fizetését és annak mértékét ellenőrzik.

Adózási szempontból szolgáltatni társas vállalkozás keretében, egyéni vállalkozás keretében és magánszemélyként lehet.

A szálláshely-szolgáltatás az áfa rendszerében alapesetben adóköteles tevékenységnek minősül, ezért a kötelezettség alóli mentesség választással jön létre. Az alanyi áfa mentesség 2020. évi bevételi értékhatára az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII törvény (Áfa törvény) alapján 12 millió forint.
A szálláshely-szolgáltatás adózásával kapcsolatos kötelezettségeket a választott vállalkozási forma és adózási mód függvényében több jogszabály szabályozza, mint ahogyan azok ellenőrzésének módjait is.
Az alapvető kötelezettségekből kiindulva juthatunk el az ellenőrzések szempontjaihoz.

Szálláshely-szolgáltatás jellemző vállalkozási formái, adózási módjai

Sajátos adózási mód, a tételes átalányadózás is választható az Szja törvény bizonyos feltételeinek fennállásakor. A választás feltétele, hogy a tevékenységet csak saját vagy haszonélvezetben lévő maximum 3 ingatlanban lehet folytatni, az adózási módot egész adóévre – előre – kell választani, melynek összege 38 400 Ft szobánként, amit a tevékenység tényleges végzésétől függetlenül fizetni kell.
A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) az egyéni vállalkozóknak, egyéni cégeknek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságoknak, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságoknak, valamint ügyvédi irodáknak kata alanyiság választását teszi lehetővé. Alapesetben a főállású kisadózó 50 ezer forint tételes adó megfizetése mellett évi 12 millió forint bevételi értékhatárig nem kötelezett egyéb fizetésre. 

Kötelezettségek szálláshely-szolgáltatóknak

A választott vállalkozási formától függetlenül a szálláshely-szolgáltatás adószámhoz kötött tevékenység, ami azt jelenti, hogy még magánszemélyként végzett tevékenység esetében is bejelentkezési kötelezettség terheli a szálláshely-szolgáltatót.

Kiválasztási szempontok ellenőrzésekhez

Az ellenőrzéseket megelőzően az adóhatóság feladata, hogy felállítsa azokat a kritériumokat, amelyek alapján a kockázatokat és ellenőrzési szempontokat felállítja. A kiválasztás során több tényezőt kell figyelembe venni, attól függően, milyen típusú ellenőrzésről vagy adózói körről van szó. Az egyre bővülő adatbázisban a bevallások adatai, a munkavállalókra vonatkozó adatok, bevételi adatok állnak rendelkezésre, melyek a kockázatelemzés részét képezik.
Az adóhatóság jelen idejű és múltbéli adatokkal végzi a kockázatelemzést, a rendelkezésére álló belső és külső forrásból származó információk alapján.
Nyilvánosan elérhető adatok például az online foglalási rendszerek (www.booking.hu, www.szallas.hu stb.), vagy az önkormányzatok által közzétett szálláshely-nyilvántartások adatai, továbbá a helyszíni szemle során gyűjtött adatok és a revizori tapasztalatok is, azonban érkezhet adat közérdekű bejelentés útján is (ezen esetekben a bejelentés és bejelentő adatai adótitoknak minősülnek).

Kiválasztási szempontnak tekinthetőek a jelentős turisztikai térségek, ugyanakkor a közforgalomtól kieső térségek is, a hektikus forgalmi adatokkal rendelkezők, vagy akár az ellenőrzéssel még nem érintett adózók.

Az ellenőrzések részletezése előtt érdemes kiemelni, hogy az együttműködő adózókkal szemben segítő jelleggel lép fel a hatóság, a jogszabályokat szándékosan és súlyosan megsértő adózókkal szemben viszont széleskörű hatósági eszközökkel, az adókijátszás gyors és hatékony feltárása érdekében.

Ellenőrzések típusai szálláshely-szolgáltatóknál

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 89. §-a alapján a jogszabály kétféle ellenőrzést különböztet meg:
 - ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező, az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló adóellenőrzést, és az
- egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálatot.

Az egyik, adózók számára legjelentősebb különbség, hogy míg jogkövetési ellenőrzés során lehetőség van önellenőrzésre – tehát amennyiben az adózó időközben hibát vagy hiányosságot észlel a kötelezettségek teljesítésénél, azt a vizsgálattól függetlenül korrigálhatja, önellenőrzéssel javíthatja –, addig adóellenőrzés esetében az ellenőrzés megkezdését követően a vizsgált időszak és adónem tekintetében már nincs lehetőség.

Adóellenőrzések szálláshely-szolgáltatóknál

Az adóellenőrzések esetében az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségét az adóhatóság meghatározott adókra és időszakokra vonatkozóan utólagosan ellenőrzi. Az adóellenőrzés történhet adónként, támogatásonként, egyes időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás együttes vizsgálataként. Azaz lehetőség van arra, hogy az adóhatóság adóellenőrzés keretében csak egy adónemre, például áfa adónemre folytasson le ellenőrzést, vagy több adónemet kiválasztva (áfa és társasági adó), illetve egy adott időszak esetében az adózót érintő összes adónemre kiterjedően végezzen vizsgálatot.

Az igényelt költségvetési támogatás, adó-visszatérítés, adó-visszaigénylés a bevallási időszak ellenőrzéssel történt lezárásának hatályával, a kiutalást megelőzően is vizsgálható.

Ismételt ellenőrzésre kerülhet sor ellenőrzéssel lezárt időszakra is, meghatározott esetekben, például az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott.

Anasztáz Adél

(Cikkünket teljes terjedelmében a Vendéglátás és Turizmus Vállalkozói Értesítő októberi számában olvashatják)