Vissza a fa alól: egy állandó karácsonyi program

Webáruházas vásárlás esetén a fogyasztó nem tudja megtapintani, kipróbálni a terméket, ezért egy kiemelt jellegű elállási jogot kap, ami abban nyilvánul meg, hogy nem kell indokolnia, miért él az elállási lehetőséggel.
Amikor a fogyasztó hibára hivatkozik, akkor – jogi kifejezéssel élve – minőségi kifogással él, azaz felmerül, hogy a vállalkozás hibásan teljesítette a köztük lévő szerződést, mert a termék hibás. Gyakori tévedés, hogy a webáruházban vásárolt termékekre nem vonatkoznak a kellékszavatossági, illetve jótállási garanciák. A Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis ezen termékek meghibásodása esetén is a törvényben meghatározott helytállási kötelezettséggel tartozik az eladó vállalkozás.

Többek között ide tartoznak az alábbi esetek:
- A fogyasztó nem azt a terméket kapta, amelyet megrendelt, vagy nem a megfelelő mennyiség érkezett. Például a vásárló két pulóvert rendelt, de csak egy darab érkezett. Vagy a fogyasztó kék színű felsőt rendelt, de fekete ruha érkezett.
- A kézhez kapott termék nem működik, vagy a fogyasztó olyan hibát tapasztal, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A vállalkozás hibásan, tehát nem szerződésszerűen teljesít, ha a szolgáltatás vagy a termék a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ennek jogi következménye a fogyasztó kellékszavatossági vagy jótállási igénye.
Hiba alatt objektív hibát értünk, ami azt jelenti, hogy
- a termék nem alkalmas azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
- nem rendelkezik azzal a minőséggel, illetve nem nyújtja azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, valamint
- nem alkalmas a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés (vásárlás) időpontjában a kötelezett (forgalmazó) tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, továbbá
- nem rendelkezik a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

Webáruházból rendelt tartós fogyasztási cikkek

A 10 000 forint feletti eladási áru, új, tartós fogyasztási cikkek jótálláskötelesek, ezen termékcsoportok megtalálhatóak a 151/2003. Korm. rendelet mellékletében. Többek között ide tartoznak a műszaki cikkek, gyermekgondozási cikkek, hangszerek stb. Ezekre a termékekre a jogszabály egy év kötelező jótállási kötelezettséget ír elő, tehát az eladó vállalkozásnak, jótállási jegyet kell kiállítania és a fogyasztó rendelkezésére bocsátania a vásárláskor. Ha egy éven belül meghibásodik a termék és a fogyasztó ezt jelzi a vállalkozásnak, akkor az eladó köteles helytállni. A vállalkozás csak akkor tud jogilag mentesülni a helytállási kötelezettsége alól, ha független szakvéleménnyel bizonyítja, hogy a hiba nem hiba, vagy a teljesítés után keletkezett, például a nem rendeltetésszerű használat miatt.

Webáruházban rendelt ruházati termékek, cipők hibája

Ruházati termékek, cipők és egyéb (nem műszaki termék) fogyasztási cikkek esetén a hatályos magyarországi szabályok alapján nincs kötelező jótállás, de ez nem jelenti azt, hogy hiba esetén a fogyasztónak ne lennének jogait. Az is előfordulhat, hogy a forgalmazó/gyártó részéről volt egyoldalú jótállási nyilatkozat, de ennek hiányában is a törvény szerint az ún. kellékszavatosság alapján is érvényesítheti a jogait a fogyasztó.
A Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó szabálya alapján ezen termékekre két év kellékszavatossági idő vonatkozik, a vásárlást követő hat hónapon belül a jótálláshoz hasonló helyzetet eredményez.  Az első hat hónapban azt vélelmezzük a jogszabály alapján, hogy a hiba, vagy annak oka már a vásárláskor is megvolt a termékben, és arra nem hívták fel a fogyasztó figyelmét. Ebben az esetben a fogyasztónak joga van ahhoz, hogy követelje a kijavítást vagy kicserélést, illetve a vételár visszafizetését (e jogok között azonban van egy sorrend, amitől csak kivételes esetben lehet eltérni). Ahhoz, hogy az eladó mentesülni tudjon a helytállási kötelezettség alól, független szakvéleménnyel kell bizonyítania, hogy a jelzett probléma nem hiba, vagy a hiba oka a vásárlás után keletkezett, tehát nem anyag vagy gyári hibáról van szó.
Kellékszavatossági vagy jótállási igény érvényesítése esetén gyakori tévedés, hogy a visszaküldés költsége a fogyasztót terheli. A Polgári Törvénykönyv ellenkezőleg rendelkezik: a szavatossági, jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet, tehát az eladót terhelik. Ebbe a körbe tartozik például a javítás vagy bevizsgálás céljából a szervizhez vagy az eladóhoz való eljuttatás költsége is.

Minőségi kifogás esetén a vállalkozás jogkövetően jár el, ha az alábbiakat teszi:
- A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet vesz fel.
- A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
- Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.
- A vállalkozás törekszik arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

Kiss-Benedek Damnarisz