Az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos kérdések

Az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó határidő a 150 nap, de legkorábban akkor fejezhetik be az eljárást, ha a végelszámolás kezdésének bejelentésétől számított 40 nap eltelt, és nincs semmi függőben lévő, vagy rendezetlen tétel, illetve követelés-kötelezettség. Az egyszerűsített végelszámolás időszaka egy üzleti évnek számít, ezért éves zárást – december 31. fordulónapra – nem kell készíteni.
Amennyiben a társaság ingatlanvagyonnal, tárgyi eszközzel rendelkezik, azt a végelszámolás kezdete előtt el kell rendezni, vagy a végelszámolás időszakában kell a sorsáról intézkedni (értékesítés, ill. maradványérték kivezetése, az értékesítés utáni bevétel adózása, bevallása stb.). 

A végelszámolás alatt minden bevalláson, dokumentumon a végelszámolást jelölni kell: va. jelzéssel kell a cég nevét jelölni. 

Amennyiben a végelszámolás befejezésről a T201t nyomtatvány a NAV-hoz már beküldésre került, a bevallások, beszámoló, vagyonfelosztási javaslat, taggyúlési határozat a befejezésről – úgy már újabb zárást, beszámolót, bevallást stb. nem kell készíteni, mivel a cégbíróság, illetve a NAV azzal a fordulónappal fogja lezárni a céget, amit előbbi nyomtatványokon a cég saját elhatározása alapján meghatározott és feltüntetett. 

Az egyszerűsített végelszámolás menete

A cég végelszámolását egyszerűsített módon is le lehet lefolytatni. Az egyszerűsített végelszámolást azok a könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek vehetik igénybe, akik az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be tudják fejezni. Az adózó az eljárás alatt elhatározhatja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását.
A végelszámolást a cég legfőbb szerve (pl. kft.-nél a taggyűlés) jogosult elhatározni, és erről határozatot hozni. A határozatban meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint maga a határozat kelte. Továbbá meg kell választani azt a személyt (végelszámoló), aki a végelszámolást lebonyolítja. Egyszerűsített végelszámolás esetén az ügyvezető a kezdő időponttól már nem, mint ügyvezető, hanem mint végelszámoló jár el a céggel kapcsolatos ügyekben. Ezen időponttól a cég elnevezésében is szerepeltetni kell a v.a. jelzést.
A taggyűlési határozat alapján a NAV-hoz kell a végelszámolás indítását bejelenteni a ’T201t nyomtatványon (21. rovat - egyszerűsített végelszámolás bejelentése). (A NAV a benyújtott adatlapokat automatikusan továbbítja a cégbíróság felé.)

A végelszámoláshoz szükséges dokumentumok és teendők

A végelszámolás kezdetét követő 30 napon belül kell a meghatározott dokumentumokat elkészíteni és benyújtani. Roppant praktikus lehet ugyanakkor, hogy már mielőtt a cég megszüntetéséről határoznak, összeállítják ezeket a dokumentumokat és rendezik azokat – a cég kötelezettségét, követelését, vagyoni helyzetét áttekintve.

A szükséges dokumentumok és teendők tehát összefoglalóan:

• a Számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó esetében, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót kell készíteni, azt letétbe helyezni és közzétenni (kivéve az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók);
• a cég iratanyagát a végelszámolónak át kell adni;
• a tevékenységzáró adóbevallásokat a NAV-hoz be kell nyújtani (mégpedig leggyakrabban a ’71.,’65.,’08.,’01 számú bevallásokat);
• a kisvállalati adó hatálya alá tartozó gazdálkodó esetében pedig (mivel az adóalanyiság megszűnik) a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal be kell nyújtani a ’71. számú bevallás helyett a ’KIVA jelű bevallást;
• a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző időszakra vonatkozó bevallásokat, melyet benyújtási határideje még nem járt le;

Végelszámolási nyitómérleg

A végelszámoló a tevékenységet záró beszámoló mérlegből végelszámolási nyitó mérleget készít. A hitelezői igénybejelentések alapján – ha szükséges – korrigált nyitómérleget is kell készítenie, amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt. A (hitelezői igénybejelentésekkel) korrigált nyitómérleg lesz a cég valós vagyoni helyzetének az alapja. Ha ez alapján megállapítható, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére már nem elegendő, a végelszámolónak a tagokat (részvényeseket) fel kell hívnia, hogy a hiányzó összeget 30 napon belül fizessék meg. Ha ez eredménytelen volt, a végelszámoló haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet előterjeszteni az illetékes bíróságon.

A végelszámolás indításától számított/ azaz a közzétételtől számított 40 napon belül érkezett tartozások rendezéséről intézkedni kell, és a bevallási kötelezettségeket is teljesíteni kell a végelszámolási időszak alatt. Ha van a cégnek tartozása vagy követelése, ill. adóbevallási kötelezettséget eredményező rendezetlen tétele, azt legkésőbb a végelszámolás időszakában rendezni kell.
A végelszámolás időszaka általában egy üzleti évnek minősül, amennyiben a végelszámolás időtartama több, mint 12 naptári hónap, akkor a végelszámolás időszaka alatti adóév(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó adóév 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.

Az egyszerűsített végelszámolás befejezése

Az egyszerűsített végelszámolás lezárásakor el kell készíteni a záró adóbevallásokat, a záró beszámolót, és a vagyonfelosztási javaslatot. A beküldést megelőzően a jogviszonyok lezárását el kell végezni, illetve ellenőrizni kell, hogy az adófolyószámla rendezett legyen, és nyitott jogviszony ne maradjon (nyitott jogviszony lekérdezése).

A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. 

Ennek alapján, ha a végelszámolás befejeztével az adózó könyveiben ún. tagi kölcsön kötelezettsége szerepel, akkor annak visszafizetéséről, vagy ha ez az adózónak nem áll módjában, akkor a kötelezettség rendezéséről gondoskodnia kell. Amennyiben a tartozás visszafizetésére nem kerül sor, hanem a vagyonfelosztási javaslatban, (de célszerű legkésőbb a végelszámolás időszakában elrendezni) elengedik, azt egyéb bevételként kell kimutatni.  A tagi kölcsön kötelezettség elengedése ajándékozásnak minősül, amelyet vagyonszerzési illeték terhel. (praktikus tanács: mielőtt a végelszámolásról határoznak, célszerű mindezt elrendezni).
Az adózó egyszerűsített végelszámolási eljárást elhatározza, befejezi, illetve, ha az eljárást a cég tovább működésének elhatározásával zárja, akkor az erről szóló ’T201’ adatlapot az adóhatósághoz kell benyújtania és a hivatal gondoskodik a cégbíróság felé történő továbbításról. A végelszámolás kezdetének napját és a befejezés napját minden dokumentumon azonosan az erről szóló taggyűlési határozat szerinti nappal kell feltüntetni.

Az eljárás befejezésének adóhatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg elektronikusan meg kell küldeni a cégbíróság részére az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és határozatot.

A cégbíróságnak elektronikusan küldendő változásbejegyzési kérelem ’T201t nyomtatványon, a vagyonfelosztási javaslat és határozat mintája elérhető a: https://szuf.magyarorszag.hu  weboldalon, a Főoldal > VÁLLALKOZÁS > Cégek működtetése > Cégek egyszerűsített végelszámolásának befejezése menüpont alatt, illetve az erről szóló kormányrendeletben.

Vonatkozó főbb jogszabályhelyek:
2000. évi C. törvény a számvitelről (Sztv. 11. §)
11. § (10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási, illetve a kényszertörlési eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által – az (1)–(3) bekezdés szerinti feltételekkel – az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. (12) A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv. 114-115/A. §)
114. § 
(1) A cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és 
b) végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi. 
(2) Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.
115. § 
(1) Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni, amelyről az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton értesíti. A cégbíróság az egyszerűsített végelszámolás megszűnésének időpontját, és a cégnévből (rövidített névből) a végelszámolásra utaló toldat törlését – az adóhatóság értesítése alapján – automatikus végzéssel jegyzi be a cégjegyzékbe. 
(2) Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég – az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt – az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs. A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon megküldeni a cégbíróság részére a 111. § (1) bekezdése szerint elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot. A vagyonfelosztási javaslat és a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthető el. 
(3) A (2) bekezdésben foglalt értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte esetén a cégbíróság – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből.

További előírásokat a NAV honlapján a 60. információs füzet tartalmaz.