Egyetemista szakmai gyakorlata
Olvasási idő: 5 perc
Az alaphelyzet gyakori: szakmai gyakorlatra jönne a céghez egy egyetemista. Hogyan kell eljárni ilyenkor az egyetemista bérszámfejtésével kapcsolatban: milyen adó és járulékvonzatai vannak, továbbá milyen összegű bérkifizetésre jogosult a tanuló?
A 2011. évi CCIV. felsőoktatásról szóló törvény, valamint a Kormány 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete alapján a felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely között együttműködési megállapodást kell kötni, ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei legalább hat hét szakmai gyakorlatot határoznak meg. Emellett a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató, a szakmai gyakorlóhellyel, illetve iskolaszövetkezettel kötött (hallgatói) munkaszerződés (tagsági szerződés) alapján végezhet munkát és díjazás illeti meg, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka.
Az Nftv. 44. § (3a) bekezdése alapján szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.
Amennyiben a szakmai gyakorlóhely szervezet szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal kívánja teljesíteni, akkor a csökkentő tétel számítását a 280/2011. (XII) Korm. rendelet határozza meg.
Az Szja tv. 1. mellékletének 4.12.1. b) pontja szerint a duális képzésben kapott díjazás a mindenkori minimálbér havi összegéig mentes. Járulék és Szocho kötelezettség a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel kifizetett jövedelemre nem keletkezik.
