Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a közszférában

dr. Balás Endre Dátum Legutoljára frissítve: 2026.09.01

Olvasási idő: 4 perc


Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Ennek része a munkaköri alkalmasság vizsgálata, a munka- és pihenőidő szabályainak betartása, valamint a munkavédelmi előírások teljesítése.

A balesetet megelőző intézkedésekre az a munkáltató köteles, akinél a munkaeszközt használják (BH2005. 189.). Több munkáltató által működtetett munkavégzési helyen az összehangolt munkavégzést előíró szabály nem mentesíti az egyes munkáltatókat az általuk használt munkaeszközök szabályszerűsége biztosításának kötelezettsége alól (EBH2004. 1151.).

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele a munkáltató részéről – többek között – magában foglalja a munkahelyi kockázatértékelés elvégzését, a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközök meghatározását is. A munkáltatónak e körben nem csupán biztosítania kell ezek használatát, hanem meg is kell követelnie azt. Gondoskodnia kell továbbá a berendezések biztonságos működéséről, munkavédelmi oktatás tartásáról, valamint a munkavégzés ellenőrzéséről. 

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés feltételeinek meghatározása körében rendelkezik a munkavédelmi oktatás legalapvetőbb szabályairól. A törvény alapján a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes ideje alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés elméleti, illetve gyakorlati ismereteivel. A munkavállalónak – így a köztisztviselőknek is – meg kell ismernie az egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos szabályokat, utasításokat és információkat. Így tájékoztatni kell a köztisztviselőket például arról, hogy mi a teendő tűzriadó esetén, hol találhatók az épületben a tűzoltókészülékek, melyek a kiürítési útvonalak, hogyan kell szakszerűen használni az egyéni védőfelszereléseket, berendezéseket.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter – vagyis a szociális és családügyi miniszter – rendeletében meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében az oktatás a miniszter által rendeletben meghatározott általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető. Az átadás történhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is. Fenti munkaköröket a 6/2024. (II. 8.) NGM rendelet határozza meg. E körbe tartozik az információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett irodai munkahelyi tevékenység, és az információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés, így kifejezetten ebbe a körbe tartozik a polgármesteri hivatalok tevékenysége is.

Az általános oktatási tematika az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges olyan általános ismeretanyag, amely tartalmaz minden tárgyi, személyi és szervezési követelményt, amelyre a munkavállalónak figyelemmel kell lennie. A tematikából megismerhetőnek kell lenni a munkavállalók jogainak és kötelességeinek, az információtechnológiai és számítástechnikai eszközzel végzett tevékenységek során fellépő esetleges veszélyek és ártalmak elleni védekezés módjának, valamint az ezek kapcsán irányadó magatartási szabályoknak.

A szociális és családügyi miniszter a szakmai honlapján teszi közzé az általános oktatási tematikát, melyet a munkavédelmi szabályozás változása esetén a változástól számított 30 napon belül átdolgoz és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalva közzé tesz. Az általános oktatási tematikát a munkáltatónak szükség szerint ki kell egészítenie a kockázatértékelésben szereplő kockázatokkal kapcsolatos információkra épülő ismeretanyaggal is. Az általános oktatási tematika munkavállalók számára történő átadásának módját a munkáltató határozza meg. Ha annak átadása – a már említett – belső elektronikus hálózaton történő közzététellel történik, a hálózat elérhetőségéről a munkavállalót tájékoztatni kell, de a tematika akár e-mail útján is közölhető a munkatársakkal. 

A munkáltatónak tehát nem szükséges személyes, szóbeli munkavédelmi oktatást szerveznie a köztisztviselők részére, Elegendő, ha átadja részükre – a helyi sajátosságokkal kiegészített – általános oktatási tematikát, vagy közli velük annak elektronikus elérhetőségét. Az elérhetőségről való kioktatással az átadás megtörténtnek tekintendő. Tehát nem elegendő az általános oktatási tematikát közreadni, a munkáltató felelőssége, hogy a munkavállalók ehhez hozzáférjenek és tartalmát megismerhessék, és ahhoz az újonnan belépő munkavállaló is hozzáférjen. Az NGM rendelet előírja, hogy a munkavállalónak az általános oktatási tematikában szereplő ismereteket el kell sajátítania és alkalmaznia kell, annak megismeréséig önállóan nem foglalkoztatható.

A munkáltatónak kell igazolnia azt, hogy a tematika elérhetőségéről az új munkavállalót, illetőleg a tematika módosítása esetén annak elérhetőségéről a szervezet minden munkavállalóját tájékoztatta. Annak igazolása azonban, hogy a munkavállalók a tematikát valóban megismerték, nem szükséges.

Ha a munkáltató a munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, bírság kiszabására is sor kerülhet. A bírság kiszabásának nem feltétele a sérelem bekövetkezése, bírság kiszabására életet, testi épséget vagy egészséget súlyosan veszélyeztető helyzet kialakulása esetén is sor kerülhet. 

Ha a munkáltató az ezzel kapcsolatos kötelezettségeit elmulasztotta, nem hivatkozhat eredménnyel arra, hogy a köztisztviselőnek magának kellett volna a biztonságos munkafeltételekről gondoskodnia (BH2006. 373.). Viszont a köztisztviselőt is terheli együttműködési kötelezettség az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében. Így a munkavédelmi oktatáson való részvétel megtagadása a jogviszony megszüntetését is megalapozhatja (BH2009. 159.).

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Nyugdíjas munkavállaló utáni felelősség

Ha egy nyugdíjas munkavállaló esetleges munkahelyi balesete során nem jogosult baleset ellátásra. A munkáltató objektív kártérítési felelőssége vonatkozik rá?

Kapcsolódó cikkek


Munkabalesetek és üzemi balesetek minősítésének gyakorlata

A munka- vagy üzemi baleset jogszerű minősítésének feltétele a körülmények teljes körű feltárása, a megfelelő eljárásrend követése és a dokumentáció pontos vezetése. A munkáltatónak és a döntéshozó szerveknek elkülönítetten, a saját hatáskörükben kell eljárniuk. A helyes döntés biztosítja a felelősség jogszerű megállapítását és az ellátások megfelelő alkalmazását.

Üzemi baleset - Mennyire és mennyibe fáj?

Köztudott, hogy a munkáltatónak három irányba is (hatóság, egészségbiztosító, munkavállaló) fennáll a felelőssége az üzemi balesetekkel összefüggésben, és mindhárom komoly anyagi terheket jelent a foglalkoztató számára. Az alábbiakban az üzemi baleset következtében igénybe vehető baleseti ellátásokkal és az azokkal összefüggő felelősségi, megtérítési szabályokkal ismertetjük meg az olvasókat. Munkavédelmi almappánk továbbra is folyamatosan frissül!

Mit kell tudni a baleseti egészségügyi szolgáltatásról?

Meglepő, de jellemző, hogy az üzemi balesetet vagy foglalkozási betegséget elszenvedő személy nem kérte az üzemi baleset megállapítását, így gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felírásakor a szakorvos előtt nem volt ismert az üzemi baleset ténye, így nem kapott tb-támogatást a költséges készítmény.