Az e-kereskedelem fizetési módjai és azok könyvelése
Olvasási idő: 7 perc
Az e-kereskedelemhez kapcsolódó tipikus fizetési módok közül az áru utalással való kifizetése tűnik a legegyszerűbbnek. A bankkártyás fizetés már egy jóval modernebb, mégis elérhető fizetési megoldás, de még mindig népszerű az utánvétes fizetés is. A következőkben ezen fizetési módok számviteli elszámolásait tekintjük át.
Átutalás
Talán az összes közül az áru utalással való kifizetése a legegyszerűbb, hiszen itt két bankszámla között mozog a pénz, és a közleményben szerepelő valamilyen azonosító alapján az eladó relatíve könnyen be tudja azonosítani, hogy melyik megrendelésről is van szó éppen.
A könyvelőknek már sokszor nincs ilyen egyszerű dolguk, hiszen a vevők szeretnek mások számláiról össze-vissza utalgatni, így az utaló fél nem feltétlenül egyezik meg a számlán szereplő vevővel. A közleményben pedig nem tud számlaszám szerepelni, hiszen az e-kereskedelem többnyire a díjbekérők rendszerén alapul, azaz a vevő előbb fizet, és a pénz beérkezése után kapja majd meg a számlát és az árut. Ilyenkor legjobb, ha a közlemény rovatba mondjuk a rendelés száma kerül, de csak akkor segítség ez is, ha ez a szám valahol a számlán is rajta van, és a számlázó programban könnyű rá a keresés. Minden egyéb esetben véleményem szerint a vállalkozó kötelessége, hogy a bankszámlakivonatokon jelezze azt a könyvelője felé, hogy melyik beutalás melyik vevői számlához tartozik.
A számlázásnak ilyenkor egyébként az előleg szabály szerint kell történnie, azaz a pénz beérkezésének napja kell legyen a teljesítési dátum és a fizetési határidő is a számlán, a keltezés pedig – ugye – maximum 8 nappal későbbi lehet.
Nézzük, ilyen esetben hogyan könyvelünk!
Vevői számla:
T 31 Követelések áruszállításból / K 91-93 Árbevétel (attól függően, hogy belföldi vagy külföldi)
T 31 Követelések áruszállításból / K 467 Fizetendő ÁFA (ha áfás vállalkozóról van szó)
Banki utalás:
T 384 Elszámolási betétszámla / K 31 Követelések áruszállításból
Bankkártyás fizetés
Az átutaláshoz képest a bankkártyás fizetés egy jóval modernebb fizetési megoldás, ami már a legkisebb vállalkozók számára is könnyen elérhető. Itt egyébként a vásárlás pillanatában a vevő azonnal az interneten keresztül kiegyenlíti a termék ellenértékét a bankkártyájával. Ilyenkor az adott összeg egy bizonyos ideig a bankkártya szolgáltatónál pihen (pl. Simple, Stripe, Borgun, Barion stb.), és csak időközönként (általában hetente egyszer, de ez szerződés függő) egy összegben utalja azt ki ez a köztes szolgáltató az adóalany bankszámlájára.
A számlázás szabályai ugyanazok, mint az átutalásnál, annyi különbséggel, hogy itt nem a pénz beérkezésének napja, hanem a szolgáltató visszajelzése alapján a sikeres bankkártyás terhelés pillanata lesz a teljesítési dátum és a fizetési határidő is a számlán.
Egyébként ebben az esetben – véleményünk szerint – a könyvelési tételek semmiben sem térnek el az előzőtől, hiszen ugyanúgy nyilván kell tartanunk egyesével a vevői követeléseinket. Amikor pedig befolyik a szolgáltatótól egy összegben a követelések ellenértéke bankon keresztül, akkor ki kell azokat egyenlíteni.
Fontos tudni, hogy az ilyen bankkártyás szolgáltatók többsége azonnal a beutalás pillanatában lekompenzálja a saját jutalékát, tehát az azzal csökkentett összeget utalja át a bankszámlánkra, és nem külön várja annak kifizetését.
Így mindenképpen az alábbi két könyvelési tétellel is számolnunk kell!
Szállítói (jutalék) számla:
T 529 Egyéb igénybe vett szolgáltatás / K 454 Szállítók
T 466 Előzetesen felszámított ÁFA / K 454 Szállítók (amennyiben belföldi áfás számlát kapunk róla; viszont ha külföldi a jutalék számla, akkor egy áfás vállalkozás esetén fizetendő és levonható adóként is szerepeltetni kell a könyvelésben és az áfa-bevallásban is, alanyi menteseknél pedig értelemszerűen csak fizetendőként)
Bank utaláskor a vevői követelések kiegyenlítésén túl ennek kompenzációja:
T 454 Szállítók / K 384 Elszámolási betétszámla
Utánvét
A magyar társadalomban még mindig az egyik legkedveltebb fizetési mód az utánvétes fizetés. Itt az történik, hogy az eladó futárral küldi a csomagot a vevőnek, aki csak annak átvételekor fizet a futárnál (készpénzben vagy bankkártyával, de ennek az eladó szempontjából semmi jelentősége sincs). Ilyenkor ugye előbb történik meg a teljesítés, előbb készül a számla is, minthogy a csomag elhagyná a kiinduló pontot. Tehát a számla teljesítési dátuma a postára adás napja lesz, a keltezés általában ezzel megegyező, ha aznap számlázunk, a fizetési határidő pedig +X (pl. 8) nap lesz.
Mi történik a futárcég által beszedett összegekkel? Azokat ugyanúgy időközönként beutalja az eladó bankszámlájára, mint ahogy azt mondjuk egy bankkártyás szolgáltató is megteszi. Itt teljes mértékben szerződésfüggő, hogy a futárcég a saját díját automatikusan lekompenzálja-e (pl. Foxpost), vagy annak kifizetését később várja az adóalanytól (pl. GLS).
Viszont az eladó szempontjából a könyvelésben szintén nem történik változás a korábban bemutatott tételekhez képest, hiszen van egy vevői követelésünk, ami bankon keresztül fog befolyni, valamint a futárcég számlája számunkra egy szállítói tartozás. Régebben volt olyannal tapasztalatom, hogy valaki a Magyar Postával adott fel utánvétes csomagot, aminek a díját a postás hozta vissza az eladónak készpénzben. Ilyenkor értelemszerűen a 384 helyett a 381 főkönyvi számot használjuk a könyvelésben a követelés kiegyenlítésére.
Készpénzes fizetés
Az internetes kereskedők esetén talán ez a legritkább fizetési mód, de azért néha elfordulhat náluk is. Például abban az esetben, ha az eladó megengedi, hogy valaki személyesen vegye át a terméket és a helyszínen készpénzben fizessen. Ilyenkor készpénzes számlát kell adni azonnal a pénz átadásának pillanatában, amelyen nem is szerepelhetnek más dátumok, csak a pénz átvételének napja.
Fontos, hogy a pénztárgépes [48/2013. (XI. 15.) NGM] rendelet 1. számú mellékletének bb) pontja alapján nem kell pénztárgép, ha nincs nyílt árusítást végző üzlete a kereskedőnek. Tehát, ha a neten keresztül tudják megrendelni a termékeket, és van is átvételi pontunk, de ott nem lehet a polcról választani, csak előzetes rendelés alapján átvenni a terméket, akkor nem vagyunk kötelezettek pénztárgép üzemeltetésére. Ha esetleg mégis lehetne a helyszínen vásárolni, akkor az már nem minősül internetes kereskedelemnek, hanem boltinak, ami csak külön engedélyek és többnyire végzettség birtokában végezhető. Viszont ilyenkor is kiváltható az online kassza azzal, ha minden készpénzes értékesítésről számlát állít ki az eladó.
A készpénzes eladás könyvelés pedig az alábbiak szerint történik:
T 381 Pénztár / K 91-93 Árbevétel (attól függően, hogy belföldi vagy külföldi)
T 381 Pénztár / K 467 Fizetendő ÁFA (ha áfás vállalkozóról van szó)
