Milyen lesz az e-kereskedelem 2030-ban?

A kiskereskedelmi vezetők már most is az e-kereskedelem élményének személyre szabása, magával ragadó technológia és egyebek révén történő javítására fordítják figyelmüket: a vízionált metaverzum létrehozását lehetővé tevő technológia, beleértve a kiterjesztett valóságot, a következő generációs 3D-s tartalmakat és az olyan új eszközöket, mint az okosszemüveg, ezt a magával ragadó és hiperreleváns élményt fogja megteremteni. A mesterségesintelligencia-kompatibilis eszközök, például a chat-kereskedelem és a virtuális kipróbálás a kiskereskedelmet is elérhetőbbé teszik a vásárlók számára, mivel a platformok könnyebben átválthatók a különböző személyes és kulturális igények kielégítése céljából.
Milyen trendekre érdemes felkészülni? 

A „beszélgetős kereskedelem” (conversational commerce) 

A „beszélgetős kereskedelem” az e-kereskedelem olyan formája, ahol a kereskedők vagy a márkák beszélgetésre, interakcióra alkalmas platformokat alkalmaznak, mint amilyen például az SMS, a Messenger vagy a Viber. Ezek az alkalmazások sokkal személyesebbek, mint a tömeges marketingeszközök, például a hírlevelek vagy a közösségi médiában közölt reklámok. A beszélgetést kezdeményezheti a vásárló, de a kereskedő is, és az ő oldaláról lehet részben automatizált is. A megoldás segíthet kitűnni a marketing zajból, mindeközben személyesebbé teszi a kapcsolatot, továbbá magában foglalhatja a rendelést, illetve a kifizetést is. Bár a „beszélgetős kereskedelem” nem új, a mostani, szövegalapú üzenetekhez képest a hangasszisztensek bevonása és a mesterséges intelligencia támogatta virtuális avatárok is megújítják azt – de a mesterséges intelligencia a határon átnyúló értékesítést is egyszerűbbé teheti. A CB Insights anyaga több újító kezdeményezést és céges szolgáltatást is megemlít mind a hat trendnél. Jelen trend elsősorban Kínában erős, ahol az e-mail alacsony elterjedtsége miatt már évek óta a chat jelenti azt a kommunikációs platformot, amely a leginkább támogatja az online vásárlást.

A személyre szabott technológia – amely az egyes vásárlók igényeihez igazítja a választékot

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehetővé teszi, hogy a vásárlás személyre szabása gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb legyen. Ilyenek például az automatizált termékcímkézés, vagy a webáruházon belüli, preferenciaalapú termékkereső és ajánlórendszerek. De ebbe az irányba mutat a vásárlói utak és adatok gyűjtése is, amely támogatja a személyre szabást. 

Hogyan is működnek az ajánlórendszerek? Miként lehet segíteni potenciális vásárlóknak az online kereskedelem világában? 

Mivel itt nincs egy igazi, élő értékesítő, aki elvezeti a vásárlókat a megfelelő termékhez, egy hatékonyan működő ajánlórendszer lehet a megoldás. 

A megfelelő adatok birtokában egy ajánlórendszer képes arra, hogy a keresőmezőben hasznosabb, a vevőre szabott találatokat listázzon, vizuálisan is megjelenítsen releváns termékeket ajánlódobozokban, a weboldal elrendezését is a vásárló preferenciái alapján alakítsa át, vagy akár perszonalizált hírleveleket küldjön termékjavaslatokkal.

A gépi tanulás alapú ajánlórendszereknek, jellegükből adódóan, némi időre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan működjenek, de már kezdetben is képesek például a terméknév és termékkategória, az ár és más attribútumok alapján kapcsolódásokat alkotni. 

Aztán ahogy egyre több vásárlói adat áll rendelkezésükre, egyre pontosabban fogják tudni személyre szabni az egyes ajánlásokat.
A fenti okból kifolyólag az ajánlórendszer-szolgáltatók rendszerint biztosítanak néhány napos próbaidőszakot, hogy összegyűlhessen az elégséges mennyiségű oldallátogatás, vásárlási információ és felhasználói adat a releváns ajánlásokhoz. Így a kereskedő láthatja a rendszer működésének hatékonyságát. Az egyik legnagyobb, világszinten is jelentős hazai szolgáltató, a Yuspify például 14 napot biztosít erre, teljes funkcionalitással.

A 3D eszközök és a virtuális próbafülkék – amelyek életre keltik a termékeket

A 3D eszközök magukba foglalnak minden háromdimenziós tartalmat. Ezek több mindenre használhatók az e-kereskedelem tekintetében, a virtuális próbafülkétől kezdve a termék megjelenítésen át, egészen a virtuális világokban megvásárolható digitális tárgyakig. 
A 3D eszközök alkalmazásának ígérete a magasabb konverzió és az alacsonyabb visszáruarány, tehát a profitközpontú működés. Ezek ugyanis azon segítenek, ami az online vásárlás legnagyobb hátránya, hogy nem vagyunk képesek megtapogatni, megforgatni, felpróbálni az interneten vásárolt dolgokat. A 3D magával ragadó, interaktív és növeli a fogyasztói bevonódást – feltéve, hogy jól csinálják, mint az IKEA a katalógusból „előbújó” bútorokkal vagy a L’Oreal a digitális sminkeléssel. A termékek virtuális bemutatása tulajdonképpen annyira jól sikerült, hogy saját jogon önálló termékké is váltak – ami szorosan összefügg persze a gaming világban elterjedt freemium modellel, ahol az ingyenes játékok skinek és egyéb eszközök eladásából tesznek szert bevételekre. Ennek a trendnek a megkoronázása a 2021-ben kezdődött NFT-őrület, ahol a digitális tárgyak eredetiségének és kizárólagos birtoklásának igazolásával a fizikai világban nem létező dolgokért akár kisebb vagyonokat is el lehet elkérni. Mindez előrevetíti a Direct-to-Avatar (D2A) terület felértékelődését is, ahol gyártók és márkák eleve a digitális avatárok számára készítenek termékeket.

A Metaverzum technológia – amely magával ragadóvá és vonzóvá teszi a vásárlást

Bár senki sem tudja még pontosan, hogyan fog kinézni a metaverzum, de a verseny már tavaly elkezdődött, hogy virtuális boltok nyílhassanak ezekben, ahol emberek valós és virtuális termékeket is tudnak vásárolni maguknak vagy az avatárjuknak. Ugyanakkor a CB Insights óvatosságra int: szerintük nagyjából egy évtizedre van szükség ahhoz, hogy a metaverzum víziója teljes egészében kiteljesedhessen. A metaverzum ígérete – a digitális javak értékesíthetőségén túl –, hogy teljes elmerülést kínál egy újfajta közegben a vásárlók számára, miközben a Z-generációval új fogyasztókat tud elérni, és ezáltal növeli a bevételeket is. A területen először a luxus- és divatmárkák jelentek meg, ezeket követték a szépségápolással foglalkozó cégek, de továbbra is azt látni, hogy inkább a big tech és start-up cégek diktálják az iramot a területen – élükön azzal a Facebookkal, ami még a saját nevét is Metára változtatta 2021 végén. A metaverzum elterjedése persze mindaddig álom marad, amíg elegendő AR/VR eszköz nem lesz a felhasználóknál.

A kriptopénztárcák – amelyek gyorsabbá és biztonságosabbá teszik a fizetést

A kriptopénztárcák olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy interakcióba léphessenek blockchain hálózatokkal, tehát képesek kriptopénzt küldeni és fogadni segítségével. 

Mindennek az az ígérete, hogy gyorsabban, biztonságosabban és átláthatóbb módon lehet a fizetési tranzakciókat lebonyolítani. Mindeközben lehetővé teszi vevőként megszólítani a kriptopénzeket elsőként használó fiatal, technológiára nyitott generációkat. Persze a kripto minden népszerűsítés ellenére még mindig a terjedés kezdetén áll, és sokan inkább befektetésként, mintsem valós fizetési eszközként tekintenek rá. Ennek ellenére a PayPallon keresztül 2021-től 29 millió kereskedőnél lehet kriptopénzzel fizetni külön integráció és extra díjazás nélkül. A Visa is elindult ebbe az irányba 2021. év végén, több mint 60 kriptopénztárca-partnerrel közösen. Az olyan platformok is, mint a BigCommerce, a WooCommerce és a Shopify is lehetővé teszi az ilyen módon történő fizetést. Most már a vásárlókon a sor, hogy élnek-e a lehetőséggel. Ezen segíthet, hogy a kriptopénzzel való fizetést loyalty rendszerek is támogathatják, a kereskedők pedig a gyorsabb checkoutban, a közvetítő szereplők kihagyása miatti alacsonyabb tranzakciós költségben és a nagyobb biztonságban láthatják a megoldás előnyét.

2030-ra a kereskedők az új technológiai megoldások segítségével még inkább személyre szabott, magukkal ragadó és az eszközök, platformok közötti könnyed váltást lehetővé tévő vásárlói élményt érhetnek el. 

A startupperek és a mögöttük álló kockázatitőke-befektetők természetesen mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy elhitessék, az adott technológia egyrészt forradalmi, másrészt velük és csakis velük lehet valóra váltani az azokban rejlő potenciálokat. Az ezeket alkalmazó kereskedők pedig költséghatékonyan és gyorsan akarják majd ezeket implementálni, miközben a vevőket nem a technológia, hanem a kényelem, az egyszerűség és az ár fogja érdekelni.