Diákmunka - dolgos szünnapok

A nyári hónapokra több olyan munkacsúcs esik, ami gyorsan igényel nagyobb létszámú dolgozót, akár kevesebb munkatapasztalattal is, akár diákmunkáról, akár idénymunkáról van szó. 
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. 
Kivételes szabályként azonban az iskolai szünet tartama alatt a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló személy, illetve gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében.
A munkaviszonyt létesítő munkaszerződést írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége.  A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról, a munkavégzés helyéről. A munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős vagy részmunkaidős (napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra. 
A 18. életévét még be nem töltött személlyel megkötött munkaszerződésnél szükséges a törvényes képviselő (azaz a szülő) hozzájárulása. Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. 
A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak – legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is – ennek hiányában a foglalkoztatás illegálisnak minősül. 

Egyszerűsített foglalkoztatás
A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony egyszerűbb formáját is választhatja. Ilyen forma az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka. Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszakra létesíthető, egyszerűbb formában, korlátozott időtartamra: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra.
Ennél a foglalkoztatási formánál nem szükséges írásba foglalt munkaszerződés; az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka ugyanis az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre.

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás
Népszerű a diákok körében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. A nappali tagozatos tanuló vagy főiskolai, egyetemi hallgató tagi jogviszonyt létesíthet az iskolaszövetkezettel annak érdekében, hogy az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott, úgynevezett külső szolgáltatás keretében közreműködjön.
A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és a diák tag közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre. Ebben a tagi megálla-podásban kell rögzíteni a személyes közreműködés részletes feltételeit:
- a tag által vállalt feladatok körét,
- az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét,
- az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

A diák szövetkezeti tag munkavégzésére alkalmazni kell az Mt. bizonyos szabályait is, valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény is tartalmaz meghatározott munkavégzési kor-látozásokat:
- ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani;
- ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani;
- az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladat-teljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár;
- az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy garantált bérminimum összege.

Speciális szabályok fiatal munkavállalókra
A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül.
A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egyhetes munkaidőkeret rendelhető el. 
Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. 

A fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, minden héten két pihenő-napot kell biztosítani számára. Emellett, ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is al-kalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében foglalkoztatják.
Általános szabály szerint a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabad-ság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság helyett a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére az alapszabadságon túl további évi 5 munkanap pótszabadság is jár.
Az egy naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a törvényben megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. 
Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat a fiatal munkavállalók esetében is be kell tartani. A diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál.

Munkabér
Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkabért meg lehet állapítani időbérben vagy teljesítménybérben is. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, amelyet a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét a 2019. évre vonatkozóan a 324/2018.(XII.30.) Korm. rendelet határozza meg. 

A kötelező legkisebb munkabér összege 2019-ben

Ha a diák munkavállaló legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképesítést igénylő munkakörben dolgozik, rendelkezik a középfokú végzettséggel vagy szakképesítéssel, részére magasabb összegű garantált bérminimum jár.
 

A garantált bérminimum összege 2019-ben