Bejelentkezés

Ez a tartalom 59 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Egy devizahitel adósoknak kedvező kúriai ítélet

A napokban került közzétételre a Kúria precedensképes döntése, amely a záradékolt közjegyzői ténytanúsítványba foglalt nyilatkozatok érvényességét, valamint végrehajthatóságát érinti. A hivatkozott ítélet szerint nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a tanúsítvány kiállítására és tartalmára vonatkozó törvényi előírások megsértésével állított ki. Ennek megfelelően közvetlen végrehajtás alapját sem képezheti a záradékolt “tanúsítvány”.

Mit jelent a “korlátozott precedensrendszer”?

A bíróságok azonos, vagy hasonló tényállású ügyekben történő ítélkezési gyakorlatának egységesítését szolgálja a Kúria döntéseinek törvényi úton történt megerősítése, amelyet a köznyel “korlátozott precedensrendszerként” ismert meg. Bevezetésére 2020. április 01. napján, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosításával került sor. 

A változás lényege, hogy a bírósági ítéletek jogi indokolásának többek között tartalmaznia kell azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, vagy az arra irányuló indítványt elutasította. 

A Pp. 407-408. §-ai meghatározzák azoknak a bírósági döntéseknek a körét, amelyekben a felülvizsgálat kizárt - ilyenek például a végrehajtási perek -, vagy amelyek engedélyhez kötöttek. Ezeknek a Pp. szerint kizárt döntéseknek a megváltoztatására a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) ad lehetőséget. A Bszi. 41/B. § (1) bekezdése alapján a Pp. szerinti jogorvoslattal nem támadható határozatokkal szemben - a pervezető döntések kivételével - jogegységi panasznak van helye a Kúria felülvizsgálati kérelemmel nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 01. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta.

A hivatkozott törvényekből eredően a Kúria “precedensképes döntéseit” az ítélő bíróságokra kötelezőnek kell tekinteni, kivéve, ha az ettől eltérés indokait az ítélet tartalmazza.

Egy devizahitel adósoknak kedvevő kúriai ítélet összefoglalása

A napokban tették közzé a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv. 20.585/2022/4. számú precedensképes döntését, amely a záradékolt közjegyzői ténytanúsítványba foglalt nyilatkozatok érvényességét, valamint végrehajthatóságát érinti. 

A hivatkozott ítélet szerint nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a tanúsítvány kiállítására és tartalmára vonatkozó törvényi előírások megsértésével állított ki. Ily módon a záradékolt “tanúsítvány” joghatás kiváltására alkalmatlan, közvetlen végrehajtás alapját nem képezheti. 

A kúriai döntés alapjául szolgáló ügyben a felperes magánszemélyek, mint adósok és az alperes pénzintézet között CHF alapú “szabadfelhasználású jelzáloghitelre egyenletes részletfizetéssel hat hónapos kamatperiódussal” elnevezésű szerződést kötöttek, amelynek alapján a pénzintézet kölcsönt nyújtott a magánszemélyeknek. A kölcsön fedezeteként a felek a magánszemélyek ingatlanára vonatkozó zálogszerződést kötöttek. 
A szerződésszerű visszafizetési kötelezettség teljesítésének elmaradására hivatkozással a pénzintézet közjegyzői okiratba foglaltan azonnali hatállyal felmondta a hitelszerződést. A felmondást tartalmazó közokiratot a közjegyző postai úton küldte meg az adós magánszemélyek részére. Ennek megtörténtéről a közjegyző helyettese ténytanúsítványt állítot ki, amelyhez a felmondást tartalmazó közjegyzői okiratot (jegyzőkönyvet) mellékelte.

A Kúria a több éves pert lezáró ítéletében elfogadta a felperes adósok érvelését, miszerint “…a felmondó nyilatkozat szó szerinti szövegét magában a kézbesítési tanúsítvány szövegében kellett volna feltüntetni, amelyet nem pótol az, hogy a közjegyző mellékelte a felmondást tartalmazó jegyzőkönyvet.” A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 147/A. § alapján nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136-147. §-ban foglaltak megsértésével készített. A Kjtv. 142. § (2) bekezdésének második mondatában egyértelműen kimondja, hogy a közjegyő a tanúsítványban tünteti fel a nyilatkozat, vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve székhelyét, a feladás évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.

Ezzel a döntésével a Kúria a hitelszerződés felmondásának érvénytelenségét – másként fogalmazva: a hitelszerződés fennállását – állapította meg, jogalapot biztosítva az adósokkal szembeni végrehajtás megszüntetéséhez.

A kúriai döntés jelentősége

A “precedensképes” kúriai ítéletet megelőző ítélkezési gyakorlat nem volt egységes a ténytanúsítvány érvényességi feltételeinek megítélésében. Némely bíróságok a Kjtv. eltérést nem engedő, szó szerinti alapul vételével ítélkeztek, más bíróságokon elfogadott gyakorlat volt, hogy a ténytanúsítvány szövegébe nem ágyazott szó szerinti felmondó nyilatkozatot - vagyis a “ténytanúsítványhoz” fűzött “felmondást” érvényesnek fogadták el. Az utóbbi bírósági gyakorlat törvénysértő jellegére hívja fel a Kúria döntése a figyelmet, jogorvoslati lehetőséget adva mindazok számára, akikkel szemben a Kjtv. rendelkezéseinek megsértésével kiadott ténytanúsítvány, illetve ezen záradékolt “közokirat” alapján kezdeményeztek pert, vagy végrehajtást.
Ez a kúriai döntés nem csak az adósoknak nyújthat védelmet, habár a pénzintézeti hitel- és zálogszerződések, valamint ezen szerződések felmondásának közokirati formában rögzítése tipikusnak mondható. Mindazok számára védelmet biztosít, akik a jognyilatkozataikat ténytanúsítványban rögzítik. Amennyiben valamely szerződés létrejöttében, módosításában, vagy megszüntetésében (felmondásában) közjegyző közreműködik, első lépésben érdemes a kibocsátott ténytanúsítványt megvizsgálni abból a szempontból, hogy az maradéktalanul megfelel-e a Kjtv. hivatkozott előírásainak. Ennek hiányában joghatás kiváltására nem alkalmas, végrehajtás alapját még a záradékolása ellenre sem képezheti.

dr. Závotka Zsolt (2022-12-12)