Csomagolás a fuvarozási szerződésben – vissza a feladóhoz

Az új Ptk. 6:259. § (1) bekezdése – a korábbi szabályozással összhangban – a feladó kötelezettségévé teszi a küldemény megfelelő csomagolását, és a küldemény továbbításához, illetve kezeléséhez szükséges okmányok átadását.
Ez a kötelezettség természetesen csak akkor áll fenn, ha a fuvarozandó küldemény csomagolható. Vannak ugyanis olyan áruféleségek, amelyek csomagolása a dolog természeténél fogva kizárt, vagy legalábbis szükségtelen. Ez a helyzet például azoknál a küldeményeknél, amelyeket nagy mennyiségben ömlesztve továbbítanak (kőolaj, pakura, sóder, kavics, vasércpellet, fa, stb.). Ilyenkor a csomagolásra vonatkozó szabályok értelemszerűen nem kerülnek alkalmazásra. Ezekben az esetekben az ömlesztve fuvarozott küldemény sajátosságainak megfelelő speciális fuvareszköz kiállítása, illetve a küldemény megfelelő – speciális – rögzítése merülhet fel feladói többletkötelezettségként. 
A törvény a csomagolás módjára nézve annyit rögzít, hogy annak alkalmasnak kell lennie a küldemény megóvására, és – sem a küldemény, sem a csomagolás – nem veszélyeztetheti mások személyét vagy vagyonát. Ha ezen felül a fuvarozási szerződés további követelményt nem támaszt, akkor bármilyen olyan csomagolás alkalmazható, amely a küldemény épségét a fuvarozás – és az esetlegesen ahhoz kapcsolódó raktározás – során megóvja. 
Mindez általánosságban azt jelenti, hogy a csomagolásnak a küldeményt a fuvarozás során szükségszerűen, vagy rendszerint érő fizikai hatásokból eredő rongálódással szemben kell megóvnia, a fuvarozással általában együtt nem járó fizikai hatásokkal szemben azonban nem. 

A küldemény kezelése
A küldemény továbbítása során esetenként a küldemény kezelése válhat szükségessé. Ez a helyzet például akkor, ha a fuvarozás során elmozdult küldemény tekintetében ún. rakományigazítás válik szükségessé, vagy a megrongálódott küldemény átrakása, illetve átcsomagolása szükséges. 
A törvény – a küldemény megfelelő csomagolásán felül – a feladó kötelezettségévé teszi azt is, hogy a küldemény kezeléséhez szükséges információkat (például a küldemény törékenységét) a csomagoláson, vagy – ennek hiányában – magán a küldeményen feltüntesse. Ezeknek az információknak a feltüntetésére azért van szükség, mert előfordulhat, hogy a küldemény kezelését nem a fuvarozó, hanem harmadik személy végzi. Erre tekintettel pedig célszerűbb, ha a kezelési útmutató nem csupán a fuvarozónak kerül átadásra, hanem az esetleges kezelést végző harmadik személyek számára is közvetlenül hozzáférhető. 

Jogkövetkezmények
A törvény szabályozza a feladó csomagolással összefüggő kötelezettségeinek megszegéséhez kapcsolódó jogkövetkezményeket is.
Ezek szerint akkor, ha a fuvarozásra történő felvételkor felismerhető, hogy a csomagolás nem alkalmas a küldemény megóvására, vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információk hiányosak, pontatlanok, továbbá, ha a feladó a kísérőokmányokat nem adja át, a fuvarozó a küldemény átvételét megtagadhatja. Ilyen esetben (vagyis, ha az átvétel megtagadása jogos) a küldemény átvételének megtagadásából eredő költségek a feladót terhelik. Ebből következik, hogy akkor, ha a feladó a hiányosságokat utóbb – késedelem nélkül – pótolja, a fuvarozó az eredetileg megállapodott felvételi időpont és a tényleges átvétel időpontja közötti időtartamra állásdíjat számíthat fel. 
Abban az esetben pedig, ha a feladó a hiányosságot késedelem nélkül nem pótolja, a fuvarozó elállhat a szerződéstől. Ilyenkor a fuvarozó a fuvareszköz esetleges kiállításával kapcsolatosan már felmerült költségeinek megtérítését követelheti.  
Az eddig uralkodó bírói gyakorlat szerint a csomagolás megvizsgálása a fuvarozó objektív kötelezettségének minősült, s ezért a fuvarozó az áru feladása és kiszolgáltatása között – a csomagolás sérült volta folytán – keletkezett kárért való felelőssége alól nem menthette ki magát arra hivatkozva, hogy a feladáskor az áru csomagolásának külső állapotát nem tudta ellenőrizni (BH1992. 597.). 
A fuvarozót terhelő megvizsgálási kötelezettség arra terjed ki, hogy a küldemény átvételekor köteles a csomagolást kívülről megvizsgálni, és annak szemrevételezéssel felismerhető hibájáról, vagy hiányosságáról, valamint a személy- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető jellegről a feladót tájékoztatni. Mindezekből következően akkor, ha a csomagolás – külső szemrevételezéssel megállapíthatóan – nem megfelelő, án erről a fuvarozó a feladót nem tájékoztatja és a küldemény átvételét nem tagadja meg, a csomagolás hiányosságából eredő károk tekintetében a feladó és a fuvarozó között kármegosztásra kerülhet sor.   
A gyakorlatban nem ritkán előfordul, hogy a csomagolás elégtelensége, vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információk hiányossága csak a küldemény átvételét követően – jellemzően a fuvarozás megkezdése után – derül ki. Erre a tényállásra tartalmaz újdonságnak tekinthető szabályt a törvény azon bekezdése, 6:259. §  (3) bekezdés, amely szerint ilyenkor a fuvarozó köteles ezekről a körülményekről a feladót tájékoztatni. 
Ha az értesítés vételét követően a feladó a (tovább)fuvarozásra kifejezett utasítást nem ad, a fuvarozó a küldemény továbbítására nem köteles. Ilyenkor a feladó köteles intézkedni – akár a fuvarozó utasítása révén – az esetleg szükségessé váló átcsomagolásról, illetve a fuvarozónak a hiányzó információkkal való ellátásáról. Ha a feladó e kötelezettségeit elmulasztja és az árutovábbításra nem ad kifejezetten utasítást, a fuvarozó a szerződést felmondhatja. Akkor azonban, ha a feladó a fuvarozó értérítésének vételét követően kifejezetten a küldemény továbbítására ad utasítást, a fuvarozó megfelelő biztosítékot kérhet a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ hiányosságából fakadóan esetleg felmerülő kára, illetve harmadik személlyel szembeni esetleges felelőssége tekintetében. Ha a feladó nem ad megfelelő biztosítékot, a fuvarozó a szerződést felmondhatja.

Kísérőokmányok
Kísérőokmánynak azok az okiratok tekinthetők, amelyek a küldemény továbbításához, vagy kezeléséhez szükségesek. Ilyen lehet például a behozatali, illetve kiviteli engedély, tranzitengedély, állat- és növény-egészségügyi igazolás, veszélyes anyagnak minősülő, vagy katonai felhasználású küldemények speciális kísérő iratai.  
A kísérőokmányokkal kapcsolatban a törvény mind a feladó mind a fuvarozó vonatkozásában megállapít kötelezettségeket. 
A feladót az ún. kísérőokmányok tekintetében az a kötelezettség terheli, hogy azokat a fuvarozónak adja át.
A 6:259. §   (4) bekezdés ugyanakkor arról rendelkezik, hogy a kapott okmányokat a fuvarozó pedig köteles megfelelően felhasználni. A kísérőokmányok megfelelő felhasználása körében a fuvarozó köteles például az okmányokat harmadik személyeknek (ideértve a hatóságokat is) szükség esetén bemutatni, vagy átadni. A kísérőokmányok felhasználása tekintetében a feladót utasítási jog illeti meg. Ebből következik, hogy a fuvarozó főszabály szerint nem köteles vizsgálni, hogy a neki átadott kísérőokmányok tartalmát. 
Noha a Ptk. erről nem rendelkezik, a gyakorlatban kérdésként merülhet fel, hogy a fuvarozó a neki átadott kísérőokmányok elveszéséből eredő károkért milyen alapon tartozik felelősséggel. Mivel a Ptk. erre nézve kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, az így okozott károkért való felelősség az általános szerződésszegési szabályok szerint alakul. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésekre irányadó CMR Egyezmény 11. cikk 3. pontja ilyen esetekben a fuvarozó bizományosi felelősségét rögzíti.