Ismét változtak az üzleten kívüli és a csomagküldő kereskedelem szabályai

Adópraxis Dátum Legutoljára frissítve: 2020.11.20

Olvasási idő: 4 perc


Ez a tartalom 1246 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A Kormány tavasszal a koronavírus-járvány terjedése miatt enyhített az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem szabályain. A koronavírus-világjárvány második hullámára tekintettel most ismét veszélyhelyzeti szabályok léptek életbe.

A Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján elfogadta és kihirdette a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletet. A rendelet 2020. november 11-én hatályba is lépett. E rendelet tartalmazza az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályait. Lássuk, melyek ezek a veszélyhelyzeti szabályok?

A kereskedelemre vonatkozó veszélyhelyzeti szabályok

1.    Veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. 

Üzleten kívüli kereskedésnek minősül a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak - annak kifejezett kérése nélkül - a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység. [Ld. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény]

2.    A lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.

3.    A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható. 

4.    A veszélyhelyzet idején bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.

Kapcsolódó
egyszerusodik-az-afafizetes-online-kereskedelem

Egyszerűsödik az áfafizetés az online kereskedelemben

Az e-kereskedelem európai uniós szabályozásában két lényeges változás lép életbe júliustól. Az Európai unión kívülről érkező, 22 eurót meg nem haladó értékű áruk áfamentessége megszűnik, de az áfafizetés egyszerűbbé válik.

E-kereskedelem 2021

A rendelkezés alkalmazásához szükséges fogalmak:

Napi fogyasztási cikknek minősül a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél. [Ld. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény]

Vendéglátó tevékenységnek minősül a vendéglátó-ipari termékek előállítása, tárolása, szállítása, forgalomba hozatala a végső fogyasztónak, illetve más vendéglátónak. [Ld. a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet]

Vendéglátó-ipari terméknek minősül az olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak. [Ld. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény mellékletének 71. pontja]

5.    Veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható. 

Csomagküldő kereskedelemnek minősül az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. [Ld. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény]

6.    A nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető. 

7.    A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak (lényegében a taxisoknak) a vendéglátó üzlettel, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján végzett tevékenységük során 

  • a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint 
  • ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

(Lezárva: 2020. november 17.)