Compilance: a vállalkozások megfelelési kényszere

Mi a megfelelési program célja?

Amint azt a Gazdasági Versenyhivatal több döntésében kiemelte, a megfelelési stratégiának mindenekelőtt arra kell irányulnia, hogy felhívja a vállalkozás figyelmét tevékenysége uniós és/vagy hazai versenyjogi szabályokkal való lehetséges ütközésére, és ismertesse, hogy ezek hogyan kerülhetők el, illetve miként kezelhetőek a vállalkozás valamennyi szintjén, a munkavállalói szinttől kezdve a felsővezetői szintig. 

Mire lehet jó a versenyjogi megfelelési politika?

A versenyjogi megfelelési politika több szempontból lehet előnyös a vállalkozások számára. Egy jó és a vállalkozás által ténylegesen alkalmazott megfelelési politika lehetővé teheti a jogsértések, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tanúsításának a megelőzését, illetőleg biztosíthatja a bekövetkezett jogsértések gyors és hatékony kezelését. Ezáltal a megfelelési politika hozzájárulhat a versenyfelügyeleti eljárások megelőzéséhez.
Ha mégis megindul a versenyfelügyeleti eljárás, a megfelelési politika előnyös lehet a vállalkozás számára az eljárás kötelezettségvállalással történő lezárása, de az esetleges szankció Gazdasági Versenyhivatal általi megválasztása, illetve a bírság mértékének meghatározása vonatkozásában is.

Miért lehet előnyös a megfelelési politika a kötelezettségvállalási nyilatkozat kapcsán?

Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás, kereskedelmi gyakorlat (pl. reklámok) tekintetében a vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását a vállalásában, illetőleg a Gazdasági Versenyhivatal döntésében meghatározott módon összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel és a közérdek hatékony védelme ilyen módon is biztosítható, akkor a Gazdasági Versenyhivatal határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését anélkül, hogy a határozatban a jogsértés megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. Azok a vállalkozások, amelyek ily módon szeretnék lezárni a versenyfelügyeleti eljárást, gyakorta tesznek vállalást megfelelési politika megalkotására vagy – ha már rendelkeznek ilyen politikával – fejlesztésére. Egy megfelelően kidolgozott megfelelési politika tehát hozzájárulhat ahhoz, hogy az eljárás jogsértés megállapítása és bírság kiszabása nélkül záruljon le. 
A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata szerint a kötelezettségvállalási nyilatkozat elfogadása mellett szóló körülmény, ha a kötelezettségvállalási nyilatkozat elfogadásának eredményeként módosuló kereskedelmi gyakorlat túlmutat az adott ügyön, így különösen más, az eljárásban nem érintett termékek, szolgáltatások vonatkozásában is a vállalkozás kereskedelmi gyakorlatának a fogyasztók szempontjából kedvezőnek minősülő módosulását eredményezi. A kötelezettségvállalás például abban az esetben mutathat túl az adott ügyön, ha a versenyjogi megfelelési törekvések (különösen a piaci szereplők és a partnerek felé irányuló kommunikáció révén) meghaladják a fogyasztói ügyleti döntések sérelmével kapcsolatos eljárás konkrét tárgyát. Ugyancsak előfordulhat, hogy az eljárásban érintett vállalkozáson túl a megfelelési vállalások nemcsak erre a vállalkozásra, hanem annak vállalkozáscsoportjára (az anyavállaltra, az anyavállalt más leányvállalataira stb.) is kiterjednek, így más termékek, szolgáltatások is érintettek a vállalásban.

Miért lehet előnyös a megfelelési politika bírság kiszabása esetén?

Ha az Gazdasági Versenyhivatal jogsértés megállapítását tervezi, akkor azt is mérlegeli, hogy milyen intézkedést, szankciót alkalmazzon a vállalkozással szemben.
A mikro-, kis- vagy középvállalkozással szemben az első esetben előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat által megvalósított jogsértés esetén a Gazdasági Versenyhivatal bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a vállalkozásnak az eljárás során tanúsított magatartása alapján alaposan feltételezhető, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható. Ebben az esetben arra vonatkozó kötelezettség is előírásra kerül, hogy a vállalkozás alakítson ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelést és a jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nincs lehetőség figyelmeztetés alkalmazására, ha a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor (például gyermekeket megcélzó jogsértő reklámok alkalmazásakor).

Ha a Gazdasági Versenyhivatal bírságot szab ki egy vállalkozással szemben, akkor a bírság összegének meghatározása során enyhítő körülmény lehet, hogy a vállalkozás vagy rendelkezett megfelelési politikával, vagy vállalja, hogy elkészíti és alkalmazza megfelelési politikáját.

Milyen előzetes megfelelési erőfeszítést vesz figyelembe a bírság összegének megállapítása során a Gazdasági Versenyhivatal?

A fogyasztóvédelmi típusú ügyekben kiszabott bírság meghatározásának szempontjairól szóló közleménye (az ún. bírságközlemény) szerint a Gazdasági Versenyhivatal a bírság kiszabásakor enyhítő körülményként veszi figyelembe a vállalkozás által önként működtetett megfelelési programot. A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárás hatására tett megfelelési erőfeszítésekhez képest nagyobb jelentőséget tulajdonít az előzetes megfelelési programoknak, azaz az olyan megfelelési erőfeszítéseknek, amelyeket az érintett vállalkozások már a versenyfelügyeleti eljárás megindítását megelőzően is működtettek, mivel az ilyen programok következetes alkalmazása a vállalkozások önkéntes jogkövető magatartásra való törekvésének jeleként értékelhető.
A bírság csökkentését eredményezheti, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy a később jogsértőnek ítélt kereskedelmi gyakorlat (például reklám) kialakítása és/vagy közzététele előtt azzal összefüggésben nyilvánvalóan nem alaptalan (azaz az alkalmazandó jogszabályokkal és a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatával nem ellentétes) szakmai állásfoglalást szerzett be és azt figyelembe vette, a kereskedelmi gyakorlatát annak megfelelően alakította ki. Az állásfoglalásnak a teljes tényállás, valamennyi releváns kereskedelmi gyakorlat ismeretében és annak ismertetésével kell készülnie, érvelésének konzisztensnek és kellő részletezettséggel alátámasztottnak kell lennie (pár soros, rövid indokolás általában nem meríti ki ezt az elvárást), s jogkérdések megítélésében a Gazdasági Versenyhivatal és a bíróságok, esetleg más releváns hatóságok kialakult gyakorlatához kell igazodnia. 
A Gazdasági Versenyhivatal szerint a szakmai állásfoglalás megalapozottságát elősegítheti, ha azt egy, a vállalkozástól független szervezet vagy személy (például szakmai testület, ügyvéd) alakítja ki, azonban ez nem szükségszerű feltétele az állásfoglalás elfogadásának. Az állásfoglalás elfogadására sor kerülhet például oly módon is, hogy a vállalkozásnál működő fogyasztóvédelmi referens segíti elő a konkrét helyzetben a megfelelést.
Az előzetes megfelelési erőfeszítések jelentőségét mutatja, hogy az elvárásokat kielégítő előzetes megfelelési programok esetében a Gazdasági Versenyhivatal nem határozza meg a bírság csökkentése mértékének maximumát, így azok igen jelentős mértékben csökkenthetik a bírságot.

Milyen utólagos megfelelési erőfeszítést vesz figyelembe a bírság összegének megállapítása során a Gazdasági Versenyhivatal?

Amint azt a Gazdasági Versenyhivatal bírságközleménye megállapítja, az utólagos megfelelési erőfeszítések, azaz a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követő időponttól alkalmazott vagy az eljárás során felajánlott megfelelési programok az adott eljárásban vizsgált magatartás feltárásához, az eljárás eredményességéhez már nem tudnak érdemben hozzájárulni, csak a jövőre vonatkozóan segíthetik elő a jogkövető magatartást. Ennek megfelelően az utólagos megfelelési program kidolgozására és bevezetésére, alkalmazására vonatkozó vállalást a Gazdasági Versenyhivatal az előzetes megfelelési erőfeszítéseknél (programoknál) kisebb, legfeljebb 20%-os mértékű bírságcsökkentéssel honorálja, s ezt is csak akkor, ha arra tevőleges jóvátétel tanúsításával (például a fogyasztók kárának megtérítésével) vagy a jogsértés beismerésével párhuzamosan kerül sor. Ennek hiányában az utólagos megfelelési programok legfeljebb 5%-os bírságcsökkentést tehetnek lehetővé. 
A Gazdasági Versenyhivatal szerint azon utólagos (bár már részben vagy egészben a döntéshozatal előtt megvalósított, igazolt) megfelelési törekvések esetében indokolt a maximális mértékű bírságcsökkentés biztosítása, ahol ezen törekvések jelentős változást jelentenek a vállalkozás működésében, így jelentősen és érdemben csökkentik a jogsértés kockázatát.

Kiemeljük azt is, hogy a bírság csökkentése szempontjából a versenyfelügyeleti eljárás időtartama alatt már megvalósított programok jellemzően nagyobb, míg a kizárólag a jövőre vonatkozóan vállalt megfelelési erőfeszítések általában kisebb súllyal esnek latba. A jövőre vonatkozó, elfogadott vállalást a Gazdasági Versenyhivatal ügyzáró határozatában kötelezettségként írja elő a vállalkozás számára. A kötelezettség teljesítése utóvizsgálat keretében kerülhet ellenőrzésre.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Kereskedelmi Vállalkozói Értesítő szeptemberi számában olvashatják)